Ha sétálgatsz az erdőben, fél kilónál nehezebb fejű balta, vagy 30 centinél hosszabb pengéjű fűrész ne legyen nálad, mert úgy megbüntetnek, hogy csak na! Ha lovon ülsz, netán autóddal, quadoddal rovod az ösvényeket, a kijelölt útról ne térj le, mert úgy megbüntetnek, hogy csak na! Mohát, lombot, fát csak úgy ne gyűjts, mert úgy megbüntetnek, hogy csak na! Egyébként gyalogosan ott sétálsz és azt csinálsz, amit akarsz. Eddig sem volt ez másként, de most egy új törvényben részletesen is rögzítik a honatyák, mit is szabad és mit nem szabad csinálni ezentúl az erdőben.
Új erdőtörvényt fogadhat el ugyanis a parlament, legalábbis az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén arra alkalmasnak találta a tervezetet. Ennek alapján az erdőnek legalább 20 méter szélesnek, 5 ezer négyzetméter területűnek és 2 méter magasnak kell lennie. Az állami erdők a kincstári vagyonba tartoznak és korlátozottan forgalomképesek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az 5 hektárnál nagyobb erdők csak legalább azonos értékű cserével kerülhetnek ki az állami tulajdonból, míg az ennél kisebbek - amennyiben az államon kívül más is tulajdonosa azoknak - el is adhatók. A vételárból azonban másik erdőt kell vennie az államnak - olvasható az MTI beszámolójában. A cseréhez és az eladáshoz a miniszter egyetértése szükséges. Az erdőkből származó bármilyen állami bevétel csak az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére fordítható.
Az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet a tulajdonosokról, illetve a használókról. Ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor a területet egy személy használatába kell adniuk. Az erdő lehet faanyag-termelő, szaporítóanyag-termelő, illetve vadaskert. Az erdők nyilvántartására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adattárat működtet.
Külön fejezet foglalkozik az erdő védelmével. A fejszéről fűrészről már e cikk elején szó esett. Ha olyan tulajdonos - illetve erdőgazdálkodó - kér fakitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt. A biztosíték az erdőfelújítást garantálja, és bankgarancia, hatósági vagy ügyvédi letétbe helyezett készpénz, államkötvény, illetve az állam javára bejegyzett jelzálogjog lehet. Az újraerdősítés végén visszajár a biztosíték 70 százaléka, majd a következő ellenőrzés után a maradék is.
A fakivágás alapdokumentuma az erdőgazdálkodási műveleti lap. A kivágott fát az ennek alapján kiállított szállítójeggyel lehet csak továbbítani. A hatóság a jegy meglétét ellenőrizheti. A tervezet egyik fontos újítása, hogy úgynevezett természetességi kategóriákat állítottak fel. Ennek alapján például alföldi, nem őshonos erdők esetében lazábbak a gazdálkodási feltételek, mint egy őshonos, nagy ökológiai értékkel bíró, hegyvidéki erdőnél.
A tulajdonviszonyok változása az ágazatban nagyjából befejezettnek tekinthető. A tapasztalatok szerint a gazdálkodók nem a terület „lerablására” törekszenek, a túlzott kivágási félelmek nem igazolódtak be. Több százezer erdőtulajdonos, néhány tízezer gazdálkodó, két-háromezer erdész szakember, végül a mintegy 350 fős erdészeti igazgatás építi fel az ágazatot. 2013-ig mintegy 70 milliárd forint állami forrás áll rendelkezésre erdőtelepítésre, és 22 milliárd forint erdőkhöz kötődő környezetvédelemre. Összességében 2013-ig az erdőgazdálkodás 120 milliárd forintra számíthat. O. Horváth György