Miközben a magánerdészek panaszkodnak, hogy a hatóság obstruálja a fatelepítést, egy természetvédő szervezet megkísérli ellehetetleníteni a végszavazás előtt álló erdőtörvényt.
Nyolc hónapja nem reagál a Bakonyban gazdálkodó Borsos Miklós fellebbezésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A hatósággal való huzakodás még 2005-ben kezdődött, akkor folyamodott Borsos a tulajdonában lévő 31 hektár erdőtelepítésére járó - fajtól függően hektáronként 400-800 ezer forintra rúgó - támogatási kérelmével az MVH-hoz. A támogatást jóváhagyó határozatot az előírt határidőhöz képest féléves késéssel, a következő év március végén kapta kézhez. „Az időveszteség miatt sok károm keletkezett: a megrendelt csemetéket eladták, helyettük csak drágábbakat tudtam beszerezni, a megkésett ültetés miatt sok csemete kipusztult, azokat pótolni kellett, szintén több pénzért, kézi munkával" - sorolta a hivatali késedelem miatti veszteségeit a HVG-nek.
A kellemetlenségek sorának annak ellenére sem lett vége, hogy a telepítést elvégezte, minden dokumentumot határidőre beadott, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül működő erdészeti igazgatóság pedig ellenőrizte, és befejezettnek minősítette a csemeteültetést.
Borsos abban bízott, hogy az utófinanszírozás működni fog, és az erdőtelepítésért, a 7,8 kilométer vadvédelmi kerítésért, valamint az úgynevezett tűzpásztákért - a legalább 3 méter széles, éghető anyagoktól és gyomtól mentes területért - járó támogatást kifizetik. Hiába igazolta azonban az egyik hatóság a munkák befejezését, az MVH nem fizette ki közel 8 hektár akác telepítési támogatását, valamint a vadkárelhárító kerítésre és a tűzpásztákra ígért pénzt. Sőt a kerítés egy szakaszára - amely funkciójának megfelel ugyan, de fordítva tették fel rá a hálót -, valamint a tűzpász-tára még büntetést is kiszabott, holott erre még hiba esetén is csak akkor lenne jogosult, ha fizetett volna rá támogatást. Borsos az általa várt támogatás felét kapta csak meg, azt is 14 hónapos csúszással; most 70 ezer eurónak megfelelő forinttal plusz a késedelmi kamatokkal tartozik neki a hivatal. Pedig hiteleket vett fel, hogy az erdészeti munkákat finanszírozni tudja, sőt a kombájnját is eladta. Ezek után nemcsak a fellebbezésére nem kapott választ, de a 11 hónapja elküldött, aszály- és vízkár miatti támogatási pályázatára sem. Nem járt jobban az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pusztadoboson 4,5 hektár erdőt telepítő gazdálkodó sem, akinek egy űrlapon egy x lehagyása miatt veszni lát szik közel 5 millió forintja, amit telepítési illetve - a csemeteültetéstől számított tíz évig - jövedelempótló támogatásként várna a hatóságtól. A 2006-ra tervezett telepítés már az elbírálásnál elakadt, mivel amikorra a gazda megkapta a támogató határozatot, a piacon már nem lehetett facsemetét beszerezni. Ezért egy formanyomtatványon időpont-módosítást adott be azzal, hogy egy évvel elhalasztja a telepítést. Arra a kérdésre azonban, hogy fenntartja-e támogatási igényét, elmulasztotta beikszelni a rubrikát. Ezek után kapott egy határozatot az MVH-tól, amelyben nagy betűkkel az szerepelt, hogy kérelmének helyt adnak. Csakhogy az apró betűs részben azt is megírták, hogy a kifizetés 0 forint, amit a címzett nem úgy értelmezett, hogy a következő évben sem kap majd támogatást, és a területet be is telepítette akáccal és nyárral. A telepítést igazoló erdészeti felügyelő sem tudott arról, hogy az MVH nem támogatja az adott területen a telepítést, és megadta a kifizetési kérelemhez szükséges tanúsítványt. De úgy tűnik, az MVH-n belül sem voltak tisztában korábbi határozatukkal, mivel amikor a gazdálkodó a támogatás iránt érdeklődött, azt a választ kapta, mindent megtesznek azért, hogy minél előbb pénzéhez jusson. Innentől a képlet hasonló Borsoséhoz: a kifizetést elutasító határozat egyéves késéssel érkezett, a fellebbezésre pedig több mint fél éve nincs reagálás.
Csak a szatmár-beregi térségben hasonló történetek tucatjait ismeri Asztalos István, a magánerdészeknek szolgáltatásokat nyújtó erdészeti integrátor. Bár az erdőterület növelése támogatásra érdemes közös érdeknek számít, a hatóság ezt tudatosan blokkolja - véli, hozzátéve, így szerinte illúzióvá válik a Brüsszelnek tett ígéret, amely szerint Magyarországon 2006 és 2013 között 70 ezer hektár új erdőt telepítenek. A Magán-erdőgazdálkodók Országos Szövetségének adatai szerint 2006-ban közel 19 ezer hektárra érkezett támogatási igény, egy évvel később már alig 10 ezer, tavaly pedig már csak 4200 hektáron telepítettek volna erdőt. Asztalos szerint jó, ha ebből az idén 3 ezer hektár megvalósul. A szakigazgatási hivatal adatai is mutatják a visszaesést: a 2007-es 18,9 ezer hektár után tavaly már csupán 8300 hektár erdőterület növekedésről tudtak beszámolni, miközben az elmúlt tíz évben 117 ezer hektár új erdőt telepítettek. Az erdősítés támogatását 2004-ig a nemzeti költségvetés fedezte, azóta pedig 80 százalékos uniós finanszírozással történik a dotáció. 2006-ig a telepítési költségek 100 százalékát lehetett támogatásként igényelni, azóta a 70 százalékát. „Némileg növelheti a következő években a telepítési kedvet, hogy újrakalkulálták a költségeket, és várhatóan 15-20 százalékkal emelkedik az igényelhető támogatás" - vetített előre egy könnyítést a HVG-nek Ali Tamás Gábor, a szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatóhelyettese.
Az agrártárca szerint az erdőtörvény most folyó módosítása némileg könnyíti majd a hatóság és az ügyfelek helyzetét is, mivel egyszerűsíti a jelenlegi háromszoros engedélyezési rendszert. Most ugyanis a földművelésügyi miniszter jóváhagyása kell a tízéves körzeti erdőtervekre, amelyek alapján az erdészeti hatóság által engedélyezett üzemtervek készülnek. Az ezekben szereplő műveleteket pedig - mint például a csemeteültetés vagy a fakitermelés - a megvalósítás előtt még egyszer engedélyeztetni kell az erdészeti hatósággal. Az új szabályozás szerint miniszteri rendelet határozza meg a körzeti erdőtervezés kereteit, például azt, hogy a következő tíz évben mennyi fát lehet kitermelni, magát a tervet pedig az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodókon kívül az önkormányzatokkal, a nemzeti parkokkal, a zöld hatóságokkal és civil szervezetekkel közösen dolgozza ki. Az erdőtervben már jóváhagyott tevékenységeket eztán nem kell újból engedélyeztetni, elég lesz csupán bejelenteni.
Amit azonban az erdészek és az államigazgatás egyszerűsítésnek fognak fel, azt a természetvédők vétkes lazításnak látják. Hevesen támadták a módosító indítványok plenáris szavazása, illetve végszavazás előtt álló tervezetet, s bizonyos állami területekre forgalomképtelenséget kívántak kimondatni. A zöldek nyomására bizonyos állami erdők forgalomképtelensége be is került a törvénytervezetbe. Ám hiába gondolták az agrártárcánál, hogy sikerült konszenzusra jutniuk a természetvédőkkel, az Élőlánc Magyarországért nevű szervezet múlt pénteken nyílt levelet írt Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, hogy halassza el a törvényjavaslat e hónapban esedékes zárószavazását, mondván, a jelenlegi politikai válság közepette a képviselők képtelenek a módosító javaslatokat alaposan áttanulmányozni. „Az Élőlánc Magyarországért egyetlen szakmai javaslatot sem nyújtott be a tervezethez"-kommentálta a nyílt levelet a HVG-nek Nagy Dániel, az agrártárca főosztályvezetője. Szerinte a halasztás csak az erdőknek ártana, mivel az új szabályozással nem csak az adminisztráció egyszerűsödik, hanem könnyebb lesz az illegális fakitermelőkkel szembeni fellépés, illetve a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása is - utóbbiak támogatása ugyanis csak a törvénymódosítással válik lehetővé. KELEMEN ZOLTÁN