Mennyit (ennyit) ér az üzemterv? (Magyar Mezőgazdaság/Erdőgazdaság és Faipar)

2009. június 17. - A címet az Erdészeti Lapoktól vettük át. Azonban nem a szaksajtóban folyó vitát - magánerdő-tulajdonos és erdészeti hatóság között - akarjuk jelen írásban ismertetni, hanem a saját tapasztalatainkat, szakértői tevékenység során előfordult  esetek  ismertetésével  kívánjuk megvilágítani, hogy a címbeli kérdőjeles megjelölés a magánerdő-gazdálkodásban bizony komoly problémát jelent.

Elöljáróban meg kell említeni, hogy nincs a világon egyetlen olyan ország sem - és ez tény - amelyben az adott ország területén lévő erdőterületek, erdő-faállományok, laikus megnevezéssel, teljes egészükben felmértek, üzemtervezettek, és ennek alapján óriási adathalmazzal pontosan leírtak, minden fontos adattal (területnagyság, életkor, fatérfogat, famagasság, átmérők, folyónövedék stb.) országos nyilvántartásban - az Országos Erdészeti Adattárban - rögzítve lennének.
Ráadásul ezeket az adatokat tízévenként megismételt terepi felmérésekkel - új tízéves erdőgazdálkodási üzemtervek készítésével - lényegét tekintve aktualizálják az üzemtervező erdőmérnökök.
Csakhogy az erdő, az adott tíz éves üzemtervezett időszakban, nem mindig úgy „viselkedik", hogy azt az üzemterv tudományosan elkészített fatömegszámítási, éves folyónövedék-prognózissal a számítógépes rendszer szerinti aktualizálással kiszámítja, illetve tartalmazza. Az erdei életközösséget a tízéves időszakban számtalan kedvezőtlen
hatás (aszály, vadkár, hó- és jégtörés, egyéb károsítok) érheti, amelyek a modelltábláktól negatív irányba eltérő éves folyónövedéket „eredményeznek." Erről nem tehet az üzemterv.
A címbeli probléma tulajdonképpen itt kezdődik és a magánerdők tulajdonosait ez igen érzékenyen érinti.
A probléma megértéséhez, értékelés előtt, előbb néhány konkrét esetet felsorolnánk, amelyekben az történt - és ennek az írásnak ez a lényege - hogy az érintett erdőrészletből (erdőterületről) engedélyezett tarvágásos letermeléskor nem az a mennyiségű faanyag került ki, mint amit az üzemtervi állományleíró lap meghatározott, hanem attól - és minden esetben - elég jelentős mértékben kevesebb.
A néhány példa mellett további konkrét adatokkal is rendelkezünk, amelyek hasonló arányokat, illetve esetenként kedvezőbb százalékot mutatnak, az üzemtervi fatérfogathoz viszonyítva a ténylegesen kitermelt faanyag eléri a 80-90 százalékot is.
Természetesen ezeknél az adatoknál ügyelni kell arra is, hogy a tarvágással kitermelt faanyagot nettó köbméterben lehet felvételezni, miután a bruttó fatömegből „elvész" a vágástéri hulladék, amely fafajtól, a kitermelés módjától, szakmai minőségtől függően akár 20-22 százalékos mérteket is elérhet és így nettó köbméter, a bruttó köbméter adatnak már csak 78-80 százaléka.
Erre a jelenségre, az utóbbi időszakban egyre gyakrabban felmerülő, hasonló problémákra a tulajdonosoknak, erdészeti szakembereknek figyelni kell. Az üzleti tervek, bevételek számításánál a várható termelési, szállítási költségekre, majd pedig az erdőfelújításhoz szükséges összeg tartalékolására ügyelni és számítani kell.
Miért jelent a vázolt helyzet problémát?
Az állami erdőgazdaságok területén az ilyen esetek kevésbé fordulnak elő, mert értékesebb faállományokkal rendelkeznek, másrészt évenként több tízezer, vagy akár százezer köbméter kitermelhető, kitermelt famennyiségben az ilyen esetek kiegyenlítődnek, a nagy fatömegben eltűnnek.
Nem így a magánerdő-gazdálkodásban.
Hiszen ott a jóval kisebb tulajdonban lévő erdőterületekről ritkábban lehetséges tarvágást, végvágást végezni, és jóval kisebb fatömeg kitermelésére van lehetőség. Érzékenyen érinti a magántulajdonost az üzemtervi lehetőségtől negatív irányba eltérő ténylegesen kitermelt famennyiség. Üzleti, megélhetési, bevételi, felkészülési, piaci oldalról jelentős a vesztesége a tulajdonosoknak.
Napjainkban már hagyján, legalább megúszta a tulajdonos azt, hogy az üzemtervi adatlapon szereplő bruttó famennyiség után kelljen az ún. erdőfenntartási járulékot befizetni az erdőfenntartási alapba. Ez a kötelezettség ugyanis 2008. januártól megszűnt.
Mit tegyen a magánerdő tulajdonos?
Amennyiben kétséges számára, hogy a kitermelésre engedélyezett erdőrészletben láthatóan, vagy vélhetően kevesebb a famennyiség, végezze el a fahasználat megkezdése előtt a fatömegbecslést a szakmailag előírt, lehetséges módon és a fatömegbecslési jegyzőkönyvben rögzítse a becsült fatömeget. Legalább így nem éri váratlan meglepetés, és az erdészeti hatóság is ennek a dokumentumnak a birtokában fogja engedélyezni a fakitermelés végrehajtását. Erre az erdőtörvény megadja a lehetőséget. Dr. Balázs István