Igen komoly érdekellentétek látszanak körvonalazódni az állami tulajdonost képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a tulajdonában lévő 19 állami erdészeti vállalat egyes felső vezetői közt. Lapunk e menedzseri körtől levélben kérdezte meg, miért csúszik az erdészetek informatikai rendszerfejlesztése, illetve milyenek a bevezetéssel kapcsolatos tapasztalatok (Elbaltázták – Figyelő 2009/20. szám). A cégvezetőknek mintegy fele méltatta válaszra lapunkat, ám ők is csupán annyit közöltek: a nyilatkozatra az MNV Zrt. illetékes. Központi utasítást kaptak ugyanis arra: hallgassanak. Értesüléseink szerint azért, mert lapunk e témában írt cikke és az azt követő sajtóvisszhang nyomán kisebbfajta „lázadási hullám" söpört végig az önállóságukat féltő erdészeti cégek körében. Az MNV tájékoztatása szerint egyébként 2011. május végére fejeződik be a teljes projekt, de a tervezett részhatáridők is tarthatók.
ÖSSZEVONÁSI TERVEK. Eredetileg, 2008 elején az MNV szerette volna összevonni a cégeket, de azok a kormánykoalíció tavaly tavaszi szakadásakor ezt sikerrel megakadályozták. Ekkor a vagyonkezelő a pénzügyi-számviteli, kontrolling, ügyviteli, valamint egyéb, az üzemeltetéshez szükséges informatikai rendszerek egységesítését tűzte ki célul. Az indoklás szerint azért, mert szeretné egységes elvek mentén ellenőrizni és legalább az MNV vezetői számára átláthatóvá tenni azt, hogy milyen döntések és miféle pénzügyi folyamatok zajlanak a „masszívan nyereséges" erdészeteknél.
(A 19 cég 2007-ben 4-5 milliárdos, tavaly pedig 9-10 milliárd forintos nyereséget fizetett be az államkasszába.)
Az MNV érve jogosnak tűnik. Négy gazdaságnál például a mai napig vizsgálódnak, mert összesen 1 milliárd forintnál nagyobb veszteség keletkezett devizafedezeti ügyleteken (A kapzsiság csapdájában - Figyelő, 2009/18. szám). Külön figyelemre méltó a mintegy 800 milliós mínuszt összehozó Bakonyerdő Zrt. ügye (lásd keretes írásunkat). Az ellenőrizetlen, csupán az éves mérlegkészítésnél felszínre bukkanó nagy veszteségek láttán az állami holding igazolva láthatja az informatikai korszerűsítés címén „eladott" sokkal szorosabb kontrollt. Még akkor is, ha a decemberben lezárult közbeszerzés során - a Figyelő által megkérdezett informatikai szakértők által feltűnően magasnak ítélt - 1,5 milliárd forintos áron rendelte meg végül a fejlesztést.
TERHELT RENDSZER. Az erdészeti cégeknél tehát kommunikációs zárlat van, ám egyesek névtelenül azért hajlandóak beszélni. A legtöbb kritika a rendszert szállító egyik fontos alvállalkozót, a Megatrend Zrt.-t éri, amely a lapunknak nyilatkozó erdőgazdasági vezetők szerint nem kellően felkészült szakembereket küld ki hozzájuk. A tender fővállalkozója, a Sagem Magyarország Kft. hivatalos álláspontja szerint a problémákat és a felmerülő kérdéseket heti rendszerességgel egyeztetik a megrendelőkkel. A fővállalkozó álláspontja szerint a cégek nagy többsége elégedett, mert a Sagem és alvállalkozói már határidő előtt elvégezték azokat a feladatokat, amelyre szerződtek. A mintegy 60 különböző modulból álló összetett rendszerből csupán egy-két olyan modul van, amely az egyedi kérések miatt módosítást igényel, ám ezek is elkészülnek határidőre - ígérik.
Az egyik erdészeti cég felső vezetője szerint ugyanakkor a K. Szabó Imre vezette Megatrend Zrt. jó kapcsolatokat ápol Tátrai Miklóssal, az MNV Zrt. vezetőjével (Prívatizátorok - Figyelő, 2009/23. szám). Ezt más forrásból is megerősítették lapunknak. A kérdés ezután csak az, hogy a Megatrend ezért kapott-e fontos alvállalkozói szerepet a tenderben, vagy egyszerűen azért, mert már öt erdészeti cégnél évek óta sikeresen működtette az Infosys nevű vállalatirányítási rendszer korábbi verzióját. A Sagem szerint az 1,5 milliárdos ár is indokolt, hiszen nem egyetlen munkáról, hanem másfél tucat önálló, számos egyedi igénnyel „terhelt" szisztéma kiépítéséről van szó. A 19 cégnél új integrált vállalatirányítási és térinformatikai rendszer bevezetése, illetve a régiről történő átállás zajlik. Ez a fővállalkozó szerint rendkívül időigényes folyamat, mert rendszeres egyeztetéseket kíván. Ráadásul az ár nem csak a sokrétű, sokfunkciós programegyüttest, hanem az oktatást és a későbbi 24 órás telefonos támogatást is tartalmazza.
Az egyik erdőgazdaság igazgatóságának elnöke levelet írt az MNV fontos döntéseit meghozó Vagyontanácsnak, amelyben kifogásolja az IT projekt bevezetését. Például éppen azt, hogy nem lesz egységes a rendszer, hanem a több különböző szisztémát hozzák egy tető alá. A saját, már jól bejáratott rendszereiket védő erdészetek ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy munkavállalóik ismerik és megszokták már a régi szoftveres felületet. A „hangoskodó" cégek felső vezetését - állításuk szerint -visszahívással fenyegette meg az MNV, ha megpróbálják megakadályozni a rendszer bevezetését.
Nehéz eldönteni, a vitában kinek van igaza: az önálló pénzügyi döntéseiket féltő erdészeti vezetőknek, vagy a jóval szorosabb ellenőrzést és rálátást kívánó MNV-nek. Bár az ellenőrzés igénye védhető, nem mellékes, hogy az állami tulajdonos a célt egy sokak szerint túlárazott, s az erdészetek gyanúja szerint „megbízható'' cégeknek kiadott, rohamtempójú szoftverbevezetéssel kívánja elérni. Pedig forrásaink szerint a vagyonkezelő néhány erre ráállított szakemberrel, s egy jóval egyszerűbb és olcsóbb fejlesztéssel is megoldhatta volna cégei folyamatos ellenőrzését. HALASKA GÁBOR