Mindenképpen be szeretné tartani a Fidesz a gazdasági ígéretei közül azokat, amelyek könnyen számon kérhetőek, ugyanakkor nem járnak sok teherrel. Tipikusan ilyen az ingatlanadó eltörlése, a büdzséből így kieső mintegy 25 milliárd forint nem drámaian nagy tétel.
Hasonlóan nehéz lesz visszatáncolni a családtámogatások visszaállítására tett ellenzéki ígérettől. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis a 2010. május elejétől születettek után már csak 2 év gyes járna. Ennek megváltoztatása szintén nem kerül túl sokba, a politikai hozadéka viszont nagy lehet.
Forrásaink a gazdaságpolitikai elképzelések fontos elemének tartják az adócsökkentést, annak részleteiről azonban valószínűleg csak az „utolsó pillanatokban" születik majd döntés. Abban az esetben viszont, ha a világgazdaság kedvező környezetet teremt, s így a GDP jövő évi alakulása is kedvezőbben alakul annál a mínusz 0,9 százaléknál, amellyel a költségvetést tervezték, meglehet a fedezete egy komolyabb tehercsökkentésnek. A párt prominensei - kormányra kerülésük esetére - egyszeri, nagyarányú adócsökkentést" ígértek 2010 során.
Célzott járulékcsökkentés várható a pályakezdők és a nyugdíj közeliek-azazal8-24 közötti, valamint az50-55évfelettiek-. a női részmunkaidősök foglalkoztatása terén. A távmunkát, részmunkát, a piaci igényeknek megfelelő szakképzést is minden eszközzel ösztönözni próbálják. Az adópolitikában egy másik szociális elem is kezd kirajzolódni: elismernék a gyereknevelés terheit a családi adózás bevezetésével. Adókedvezményt kapnak a legalább két gyermeket vállalók, ami egyidejűleg a legális foglalkoztatást ösztönözné.
A gazdaságpolitika ígéretei azonban már hosszabb távra vonatkoznak, mint amilyen az is, hogy tíz év alatti millió munkahelyet teremtenek. Ez egyben azt az alapfilozófiát is tükrözi, hogy a jövőben a növekedésnek a foglalkoztatás bővülésén kell alapulnia. „Fiskális eszközökkel egyelőre nem nagyon tudunk élénkíteni. Monetáris téren vannak lehetőségek, a kamatszinttel jövőre 5 százalék alá lehetne menni" - fogalmazza meg a Magyar Nemzeti Bankkal várható polémiák alaptézisét a párt egyik gazdaságpolitikusa. Rövid távon nagyobb eladósodás nélkül még két lehetőség kínálkozik forrásteremtésre. Az egyik az uniós pénzek átcsoportosítása az azonnali munkahelytöbbletet biztosító területekre. A Fidesz jó ideje támadja a Nemzeti Fejlesztési Tervet azért, hogy „betonba öntik" a pénzeket. Kormányra kerülve azonban az új elképzeléseket Brüsszellel is el kell fogadtatni, s az eddig már lekötött források átcsoportosítása nem ígérkezik egyszerű menetnek.
TISZTA LAPPAL. A másik lehetőség a külföldi működő tőke (FDI) bevonásának további ösztönzése. Már az igény is jelzi, hogy az ellenzéki gazdaságpolitika tervezőinek nem áll érdekében az olyanfajta erőfitogtatás (lásd pécsi vízmű, rádiófrekvenciák), amire azért a párton belül is befolyásos csoportok kaphatók. Előbbi megközelítés abból indul ki, hogy egy új Fidesz-kormány új prioritásokat és érdekeltségeket kínálva, tiszta lappal tud indulni azon befektetői körökben, amelyeket jelenleg a közbeszerzési korrupciók magas szintje és a korábban tett ígéretek be nem tartása riaszthat el Magyarországtól. „Magyarországot újra ki kell találni. Nagyon erősen leépített bürokráciát, az adóterhelés könnyítését, új szakképzést és oktatást, valamint jól megfogalmazott kitörési pontokat tudunk majd kínálni" - vázolta a koncepciót a párt egyik vezető gazdaságpolitikusa.
A kitörési pontok között első helyen szerepel az új egészségipar, amely ezen elképzelések szerint az elkövetkező húsz év meghatározó vonala lehet. Ebbe a gyógyszergyártástól a gyógyturizmuson keresztül a gyógynövény-termesztésig, az egyetemi orvosképzés ösztönzéséig nagyon sok minden, az életminőséget javító termelési és szolgáltatási tevékenység belefér. A fekvőbeteg-ellátásban a Fidesz ugyan nagyon lecövekelte magát a privatizáció elutasítása mellett, rövid távon azonban a kórházak állami kézbe vétele (az önkormányzati terhek könnyítése), adósságuk konszolidálása még segítheti is a jelenlegi struktúra felülvizsgálatát. Ezzel párhuzamosan, egyelőre még csak a „suttogó propaganda" szintjén hallani arról is, hogy már 2011-től újra kell gondolni a társadalombiztosítással kapcsolatos elképzeléseket .
További kitörési pontnak - a nemzetközi tendenciáknak megfelelően - a tiszta energia, a clean energy kínálkozik. Az új energiapolitika, amelyet Orbán Viktornak a napokban tett kijelentése harangozott be a húsz éven belül elérendő energiafüggetlenségről, erősen megfog jelenni már az első száz nap programjában is. Az orosz gázimport miatti kiszolgáltatottság csökkentésére több út kínálkozik. Erősíthetik a megújuló energiák használatát (leginkább a biomasszát és a geotermikus lehetőségeket), miközben a gázfogyasztást támogató állami szociálpolitika helyett a takarékoskodást és a felhasználás hatékonyságát ösztönöznék - mutat rá egy, a Fidesz energetikai programjának készítésében részt vevő szakember. A korszerűsítés és hatékonyságnövelés a fűtési rendszerek és házszigetelések modernizációján keresztül a gazdaságfejlesztési elképzeléseket is erősítik, mivel így az építőipar is megrendelésekhez jut. „A zöld energia területén pedig konkrét ajánlatokat kívánunk tenni nagy világcégeknek" - vázolja az FDI-hoz kapcsolódó elképzeléseket egy ellenzéki gazdaságtervező. És az is egyre valószínűbb, hogy a párt a nukleáris kapacitások bővítése mellett teszi le a voksát.
A fentiek mellett kiemelt terület lehet még a külföldi tőke vonzásában „a magyar vonzerő újrateremtése a járműiparban". Visszatér az a régebbi Fidesz-elképzelés is, hogy az építőiparban és az ingatlanpiacon lehetne új lendületet adni a növekedésnek. „Talán egy kis buborék sem árt. A spanyoloknál vagy íreknél ugyan most kipukkadt, de addig legalább volt tíz jó évük" - mérlegeli a lehetőségeket egy szakpolitikus.
DUNA-TISZA CSATORNA. Az ellenzéki gazdaságpolitikának már a szociálpolitikába hajló elképzelése az, ahogyan a magyar képzési struktúra alsó ötödét kívánná bevonni a foglalkoztatásba: azokat, akikkel a globális tőke nem tud mit kezdeni. Kiterjedt közmunka-programok beindítását tervezi a Fidesz, olyan új fejlesztési programokhoz kapcsolódva, mint egy Duna-Tisza csatorna megépítése. A nagy állami megrendeléseket önkormányzati és az üzleti szférával közösen kialakított projektek egészítenék ki, elsősorban a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus területein. Ez erősítené azt, a már a jelenlegi kormány idején jelentkező szándékot, hogy a segélyből élőket a munka felé terelik.
Összeállította: Lambert Gábor Közreműködött: Brückner Gergely, Cseke Hajnalka, Dózsa György, Galambos Márton, Krecz Tibor, Szirmai S. Péter