2009. december 3. - Kifogásolta Zétényi Zoltán a Figyelő múlt heti számának Posta rovatában, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által közölt közhiteles adatok elemzéséből „erdészeti szakismeret híján"... „téves következtetésre" jutottunk, mert nem vettük figyelembe, hogy ezek „becsült értékeket takarnak 10 százalék feletti hibával". Mi is történt valójában? Mint az a lap korábbi cikkében olvasható volt (Köddé váló köbméterek - Figyelő, 2009/45. szám), az MGSZH két nyilvános adatából kiindulva egy egyszerű számítást állítottunk fel: az egymást követő évek élőfakészlet adatának változását az éves folyónövedék adattal és a fakitermelés adattal magyaráztuk, és az első kettőre közölt hatósági adatból kiszámoltuk a fakitermelést. Az így kiszámolt eredmény a hivatalos fakitermelési adatnál 50 százalékkal több, vagyis mintegy évi 3 millió köbméterfa hiányzik az adattárból. A modell szakmai helyességét véleményeztettük az MGSZH és a Természetvédelmi Hivatal erdészeti szakembereivel. Miután a fakitermelési adat megbízhatósága megkérdőjeleződött, két dolgot vizsgáltunk. Egyrészt azt, megtalálható-e a belföldi fapiac felhasználási oldalán is az adatnyilvántartásból hiányzó 3 millió köbméteres többlet famennyiség. Másrészt azt, elképzelhető-e, hogy a fakitermeléshez, szállításhoz és értékesítéshez kapcsolódóan működő bizonylatolási, tanúsítási és eredetigazolási rendben ekkora nagyságrendben kerüljön ki fa az erdőkből hiteles dokumentumok nélkül. Sajnos kutatásaink mindkét kérdésben megerősítették, hogy a hivatalos fakitermelési adat nem megbízható. Egyébként az MGSZH nem jelzi, hogy az általa közölt adatok csak hibahatárral együtt lennének értelmezhetőek. Sőt, a számunkra szolgáltatott adatokat sima (tehát nem ezer vagy millió) köbméter mértékegységben adta meg, két tizedesjegy pontossággal. Furcsa lenne, ha az ezekből az adatokból a négy alapművelettel elvégzett számítások eredményét már csak millió köbméter pontossággal lenne szabad értelmezni. Ha ez így lenne, akkora hatóságnak kötelessége lenne megadni az adatok konfidencia intervallumát. Persze rosszul festene, ha a hivatalos fakitermelési adat 6 millió köbméter plusz-mínusz 50 százalék lenne. És sajnos még ekkor is szisztematikus hibára utalna, hogy a számításunkban felhasznált változók középértékével számolva miért nem kapjuk meg a fakitermelés változó középértékét. Lehetséges, hogy tévedünk, ha ezt a szisztematikus hiányt a nyilvántartást megkerülő fakitermeléssel magyarázzuk. De akkor az erdészeti szakmának az eddigieknél sokkal megalapozottabb hipotézissel kell előállnia az adattáron belüli súlyos inkonzisztencia magyarázatára.
A tanulmányunkkal kapcsolatos további kritikák és válaszaink megtalálhatók honlapunkon (www.rekk.uni-corvinus.huk
SZAJKÓ GABRIELLA
egyetemi docens, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, Budapesti Corvinus Egyetem
