Mi lesz 2010-ben? (Magyar Mezőgazdaság/ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR)

2010/1 - Úgy kerül ide ez a kérdés, hogy néhány kisebb-nagyobb vadászterületen, az ún. különleges rendeltetésűvé nyilvánított területeken, az első és másodfokú vadászati hatóságok áldásos közreműködésével, 2010 február 28-ig illetve április 30-ig meghosszabbították a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervek érvényességi idejét, a 2007 február 28-án történt lejártuk után és ellenére.

Ez aztán csodálatos művelet volt, tele jogszabályi hiányossággal - majdnem azt mondhatnánk, törvénysértéssel - magyarázattal, érveléssel!
Mindegyik mögött, kivétel néhány arra érdemes területre vonatkozóan -bármilyen populáció védelmet és még sok mindent is soroltak fel - a konkrét vadászati lehetőség megmaradása, fennmaradása húzódott meg. Egyszerűen fogalmazva. Legtöbb helyen mögöttesen csoportérdekek voltak felfedezhetőek. Kapcsolati tőkét érvényesítve, és az esetek legalább felében a földtulajdonosok földhöz kötődő vadászati jogának csorbításával, ezen jogainak elvételével.
Hogy ezek nehéz szavak? Azok. Mert jogszerűtlenségekkel tarkított eljárások alapján maradtak meg a korábbi kivételezett vadászati jogosultak vadászati lehetőségei. Sőt még újabb területeket is bevontak ebbe a lehetőségbe.
Akkor nézzük meg, konkrét területeket nem említve - bírósági pereket nem akarunk nyakunkba venni -, milyen eljárási kifogásokat lehet felfedezni a hatósági eljárásokban.
A vadászati törvény a különleges rendeltetésű területekre két változatot ismer. Az egyik, amikor három szakmai indok megléte esetén lehet kimondani a különleges rendeltetést. Ezek: a vad génállományának megőrzése, oktatási- kutatási, valamint a természetvédelmi érdek érvényesítése teszi szükségessé. Ezt a vadászatra jogosult kérelmezheti. A másik változat a közérdekből történő megállapítás. Itt külön szakmai érveket nem nevesít, de kimondja, hogy három szakminiszter (földművelésügyi, környezetvédelmi, oktatási) kezdeményezheti. Szigorú előírás, hogy csak a tulajdonossal (föld, erdő) való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti a miniszter.
A másik fontos törvényi előírás, hogy a tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejét a körzeti vadgazdálkodási terv legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.
Ennyi elég a jogszabályokból. Az ismert esetekben a minisztériumi határozatok mindig a 3 évvel hosszabb időtartamra - azaz konkrétan 2010. II. 28-ig történő érvényességet állapították meg.
És innen következnek a problémák.
Csak abban az esetben lehetett volna 3 évvel meghosszabbítani, ha a körzeti vadgazdálkodási terv a készítése és jóváhagyása idején ezt a lehetőséget tartalmazta volna. Konkrétan nem tartalmazta.
A közérdekből történő megállapítás esetén az általunk ismert ügyekben pedig nem egyeztettek a tulajdonosokkal, akik nem is egyeztek volna ebbe bele, hiszen így az államigazgatási eljárás „elvette" tőlük a földtulajdonhoz kötődő vadászati jogukat, azaz kisemmizték őket, földjeiken nem vadászhatnak. A magántulajdonosok „labdába sem rúgtak” ezeken a területeken, nem hogy vadászhatnának.
Ezt igazolják a minden esetben a földtulajdonosok által benyújtott fellebbezések. Egyetlen esetet tudunk az Alföldről, ahol a hatóság visszavonult és nem állapította meg a különleges rendeltetést, azzal az indokkal, hogy a kérelmező visszavonta a kérelmét. (Sic!)
Nekünk a különleges rendeltetést kimondó határozatok indoklásában legjobban „a bölcs hasznosítás alapján folytatott vadgazdálkodás" mondat tetszik. Vajon mit takar ez a bölcs hasznosítás? Szerintünk a vadászati lehetőséget 8000-54 000 hektáron.
Hát ekkora területen tényleg lehet folytatni bölcs hasznosítást, vadászatot, a földtulajdonosok teljes körű kizárásával.
Általában ezeket a határozatokat soha nem a miniszter írta alá „a minisztérium" képviseletében, hanem alacsonyabb beosztású vezető és a miniszternél lehetett fellebbezni. Ez utóbbi reménytelen volt.
Szép lassan elérkezünk a 2010. február 28-ához, illetve áprilisához. És mi lesz akkor, kérdezik már többen is? Miután a „tíz éves" vadgazdálkodási üzemterv érvényessége 13 évesen lejár?
Azt tudjuk mondani, hogy a vadászati törvény 12. §. szerinti kérdésekben (közös képviselő, vadászterület határa, hasznosítás módja - pl. különleges rendeltetés, saját jogú stb.) hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát „... egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig köti."
Akkor, 2010. február 28-án, illetve áprilisában, lejárnak a 12. §-ra vonatkozó döntések.
Szerintünk új helyzet áll elő: földtulajdonosi vadászati közösségi gyűléseket lehet és kell tartani a teljes területre, vagy a földtulajdonosok által kijelölni akarót területnagyságokra nézve. Ismereteink szerint több területen már megindultak a szervezkedések, településenként - sőt, előrehaladott állapotok - földtulajdonosi egyeztetések-gyűlések megtartására került sor.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a vadászati törvény legújabb (2009. májusi) módosítása szerint a vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző 12 hónappal (2009. II-IV. hóban már), legkésőbb pedig a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.
Ez pedig a jelen ismertetésre vonatkozóan 2009. február-április hónap lehetett volna. Tudjuk, 2006-ban, 2007. február 28. előtt egy évvel is már szervezkedtek a földtulajdonosok. A törvényt figyelembe kell venni, de nem lehet elég korán kezdeni a szervezkedést, na a földtulajdonosok saját jogaikat szeretnék érvényesíteni a jövőben 2010. március 1-jétől. A vadászati törvény e témára vonatkozó módosítása megint későn jelent meg. bi