Föld feletti mozgalom (hvg)

Budapest főbb közlekedési csomópontjain, újságokban és az interneten   időről  időre  felbukkannak olyan hirdetések, amelyek feladói kárpótlási jegyet és földutalványt vennének. A legutolsó ilyen roham tavaly szeptemberben volt Akkor tette közzé ugyanis a Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal, hogy októberben Békéscsabán és a Baranya megyei Nagypeterden állami tulajdonú földeket árvereznek el, s a liciten minden kárpótlásra jogosult részt vehet A kárpótlásijegy-tulajdonosok többsége azonban inkább pénzt szeretne, mintsem egy -nemegyszer a lakhelyétől több száz kilométerre elterülő - földdarabot. Erre spekulálva kutattak élelmesek, hirdetés útján, a jegytulajdonosok után. Utóbbiak földárveréseken névértéken beszámított jegyeiért az egyik hirdető - mint azt a HVG-nek névtelenül elmondta - 80 százalékos árat fizetett, cserébe a kárpótolt átengedte neki a föld tulajdonjogát Ezzel utóbbi is jól járt, hiszen a jegyek a Budapesti Értéktőzsdén
már évek óta ennél 15-25 százalékkal olcsóbban forognak, a legutolsó idei kötés például január 5-én 657 forinton üttetett nyélbe. Ráadásul ezen felül még az árfolyamérték legalább 0,4 százalékát tótevő megbízási díjat is le kell szurkolni a tőzsdei ügyletet teljesítő brókercégnek.
A jegygyűjtés a kilencvenes évek elején virágzott, akkor mintegy negyven társaság jutott ily módon nagy tételben kárpótlási
jegyekhez, hogy azokkal fizessen a privatizációs pályázatokon. A Magyarország egyik leggazdagabb emberének számító Leisztinger Tamás például úgy alapozta meg vagyonát és fejlesztette fel az Arago Befektetési Holdingot, hogy az általa olcsón megszerzett jegyekkel az államtól megvásárolt, majd kipofozott cégeket magas áron szakmai befektetőknek értékesítette tovább.
Vád érte a tavaly őszi békéscsabai földárverés kapcsán a kárpótlási ügyekért felelős Igazságügyi Hivatalt, hogy a licittel állami földeket olcsón felvásárolni szándékozó spekulánsoknak kíván kedvezni, miközben a kárpótlás már több mint 12 éve hivatalosan lezárult. „Ez megalapozatlan és félrevezető állítás"- jelentette ki a HVG-nek Szabó Lajos, az IH főigazgató-helyettese. A kárpótlást 1997. szeptember 30-ai hatállyal lezáró törvény ugyanis a továbbiakban is kötelezővé tette a földárverést, ha az valamely elháríthatatlan okból meghiúsult. Például ha egy árverési kifogásnak a jogorvoslati eljárás során helyt adtak; ha a földalap-módosítási kérelmet még nem bírálták el, illetve az erre vonatkozó határozat nem emelkedett jogerőre; esetleg ha a földalapcseréről szóló szerződés még nem köttetett meg. A békéscsabai licitet egyébként egy peres eljárás miatt végül elhalasztották. Az IH, illetve jogelődje 1991-től napjainkig 26 685 földárverést bonyolított le, ezek során közel 760 ezren jutottak összesen 2,1 millió hektár földhöz. Az új birtokosok négyötöde az adott településen élők közül került ki, s csak egyötödük volt nem odavalósi, ami a spekulánsok alacsony arányára utal. Jogi problémák miatt még 23 földterület meghirdetése várható. Az IH-nál abban reménykednek, hogy ez 2010 végéig megtörténik, s akkor a kárpótlással összefüggő földárverések valóban lezárhatók. Legalábbis a részükről, hiszen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium regionális szervei is értékesíthetnek és hasznosíthatnak földeket, az ő szándékaik azonban nem ismertek.
A kárpótlást nemcsak jegyben lehet kérni, hanem készpénzben is. Ez esetben - az IH kedvező elbírálása után - a jogosultnak nyilatkoznia kell, hogy postán vagy bankszámlára és hogy forintban, euróban, amerikai dollárban vagy svájci frankban kéri a kárpótlás kifizetését a Magyar Államkincstártól. A kárpótlási pénzalapot nem közigazgatósági hatóság, hanem a Hadigondozottak Közalapítványának kuratóriuma kezeli - annak idején így akarta elejét venni a parlament, hogy az államot támadás érje. Az IH megbízása alapján a K&H még 12 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet tud kiadni. Szabó becslése szerint azonban e keretnek csak a töredékére lehet szükség, a közel kéttucatnyi hátralévő földárverés összesen alig félmilliárd forintnyi jegyet szívhat fel. Az állami cégek privatizációja pedig gyakorlatilag befejeződött - más kérdés, hogy az MNV, illetve jogelődei eddig is csak a privatizációs összbevétel 6-7 százalékáig fogadtak el ellenértékként kárpótlási jegyet, holott a privatizációs törvény 10 százalékot ír elő. Jelenleg az IH-nál 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről és 650 millió forintnyi földutalványról tudnak. Amíg ezek valamilyen úton-módon ki nem kerülnek a forgalomból, addig vélhetően nem jöhet szóba a kárpótlás lezárása. Hiszen annak ódiumát eddig egyetlen kormány sem vállalta, hogy önkényesen kijelöljön egy dátumot, amelyet követően értékét vesztené a kárpótlási jegy, és az államnak egy végső, forintban meghatározott ellenértéket kell megállapítania.         CSABAI KÁROLY