Utóbbi címet kis települések is megszerezhetik.
Az Európai Bizottság már keresi azokat a városokat, amelyek 2012-ben és 2013-ban Európa Zöld Fővárosai lehetnek, célja ezzel elősegíteni, hogy az európai városok kellemesebb, egészségesebb, élhetőbb lakóhelyekké váljanak. A díj azokat a városokat részesíti elismerésben, amelyek élen járnak a környezetbarát városi életmód kialakításában. A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre, 2011-ben Hamburg viselheti a címet.
Már versenybe lehet szállni a 2012. és 2013. évi díjért: minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség (Izland, Norvégia, Liechtenstein) országaiból. Azon országok esetében, ahol egy város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat. A jelentkezési határidő február 1. További információk a Zöld Fővárosok-projekt honlapján találhatók.
Négy ország városaival mérkőzünk meg
A „Zöld Főváros" kezdeményezéssel párhuzamosan az EU kinevezi a „Biodiverzitás fővárosait" is. (A biodiverzitás kifejezés az élővilág egészét magában foglalja, az állat- és növényvilágot egyaránt.) Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatón hirdette meg a „Biodiverzitás Európai Fővárosa" című versenyt Siófokon. A projekt egyszerre indul öt európai országban: Franciaország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország területén folyik a verseny.
„A földi élet sokszínűségének - a biológiai sokféleségnek - védelme nem pusztán erkölcsi kötelességünk, hanem az emberiség fennmaradása érdekében egyben mindannyiunk felelőssége is", mondta az államtitkár. A versenybe a kis falutól a nagyvárosokig minden típusú település bekapcsolódhat. A projektet egy több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező német szervezet, a Deutsche Umwelthilfe e.V. vezeti, Magyarországon a versenyt a Balaton Fejlesztési Tanács szakmai szervezete a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. koordinálja.
E szervezet weboldaláról tölthetik le a megmérettetésben induló önkormányzatok a kérdőívet, amelyet emailben vagy postai úton küldhetnek be. A verseny 2010. május 31-én zárul le. A kérdőívek benyújtásának határidejét az elektronikus levél elküldési dátuma, illetve a borítékon a feladás dátuma határozza meg.
Középpontban a természeti környezet minősége
A kérdőív számos témakört érint, azonban a kérdések többsége a települések természeti környezetével foglalkozik, így a legtöbb pont is erre a témakörre adható. A települések a lakosok számától függően különböző kategóriában indulnak és díjazásuk is különböző témakörökben történik.
A „Biodiverzitás Fővárosa" címet elnyerő önkormányzat két képviselője meghívást kap az októberben, Japánban megrendezésre kerülő települési biodiverzitás csúcstalálkozóra (COP10), amelynek célja a riói Biológiai Sokféleség Egyezmény megvalósításának segítése. A két résztvevőnek az EU delegáció tagjaként lehetősége nyílik a rendezvényen, hogy a világ minden részéről érkező vendégeknek, önkormányzati delegáltaknak, politikusoknak, szakértőknek, valamint a nemzetközi média képviselőinek bemutathassa az általa megvalósított stratégiákat és intézkedéseket. A versennyel kapcsolatban további, angol nyelvű információk a projekt honlapján találhatók.
Új testület foglalkozna a biodiverzitással
Angela Merkel, német kancellár új ENSZ-szerv felállítását javasolta, mely a biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozna. „Megőrzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem", jelentette ki a politikus, sőt tudósok egyenesen úgy vélik, a bioszféra sokszínűségének megőrzése elengedhetetlenül fontos tényező a klímaváltozás elleni küzdelemben. A kancellár hozzátette, hasonló szervezetre gondol, mint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), amely a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat összegzi időről-időre. Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is. Az ENSZ hangsúlyozta, az erdők és lápok pusztulása révén az emberiség elveszíti ezek "ingyenes szolgáltatásait": a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és a fűtéshez szükséges anyagokat.
Budapest a 17. legzöldebb város
Koppenhága Európa „legzöldebb" városa, míg a dán fővárost Stockholm, Oslo, Bécs és Amszterdam követi a sorban - erre a következtetésre jutott 2009 végén az a harminc európai ország harminc nagyvárosának környezeti fenntarthatóságáról szóló egyedülálló tanulmány, amelyet a Siemens mutatott be az ENSZ koppenhágai éghajlat-változási konferenciáján. Amellett hogy a tanulmány elemzi a városok eredményeit és célkitűzéseit a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni védekezés területén, az úgynevezett Európai Zöldváros Index láthatóvá teszi a különbségeket. A tanulmány a harminc nagyvárost nyolc kategória alapján értékeli: szén-dioxid-kibocsátás, energia, épületek, közlekedés, víz, levegőminőség, hulladékhasznosítás és területfelhasználás, valamint környezeti irányítás. „Azzal támogatjuk a városok küzdelmét a hatékony klímavédelem érdekében, hogy átfogó, standardizált adatokat szolgáltatunk számukra - mondta a Siemens AG központi kutatórészlege, a Vállalati Kutatás és Technológiák vezetője, Dr. Reinhold Achatz. - A városok arra használhatják fel a tanulmányt, hogy priorizálják teendőiket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében." Budapest az összesített rangsorban a 17. helyet foglalja el, míg a közlekedési mutatók alapján a legjobbak között ért el helyezést, a 10. helyre került. Az összesített listán a magyar fővárost Varsó (16.), Vilnius (15.) és Riga (13.) előzi meg a régióban.
Eddig kulturális fővárosokat talált magának az Európai Unió - idén Pécs viseli e titulust Essennel és Isztambullal együtt -, a jövőben azonban a Zöld Főváros és a Biodiverzitás Fővárosa címekért is versenyezhetnek az Unió, s így Magyarország városai.