2010. január 27. - Avattak már szobrot Kaán Károlyra emlékezve szülővárosában, Nagykanizsán. Ő a XX. század nagy magyar erdészpolitikusa, az Alföld-fásítója volt. Emléktáblával és utcanévvel Bedő Albertnek tisztelgett a város az erdészkiválóságra, az országos főerdőmester akadémikusra, az 1879. évi erdőtörvény egyik megalkotójára emlékezve. Hosszasan lehetne sorolni a Zalaerdő Zrt. és jogelődje által létrehozott és ma is őrzött erdészeti emlékeket, emlékhelyeket.
Ilyen az erdei múzeumnak is beillő, közel öt esztendeje Lentiben felavatott kiállítás, ahol sok-sok hagyaték található, amelyek leginkább az erdő és az ember kapcsolatát örökítik meg. Nemrég a 110 éve született, s hosszabb időn át Zalában, a hajdani lenti fűrészüzem vezetőjeként is dolgozó Barlai Ervinnek állítottak a határmenti kisvárosban emléket. Annak az erdőmérnöknek, aki a Lenti-Szilvágy közötti erdei vasútvonal tervezésével, kivitelezésével és a vasútüzem fejlesztésével is foglalkozott.
A Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója Feiszt Ottó a következőket mondta törekvésükről.
- Részvénytársaságunk elkötelezett, gazdag szakmai múltunkat megbecsülő, hagyományőrző tevékenysége során igyekeztünk méltó és maradandó emléket állítani azoknak a szakembereknek, akik Zalából indultak el és szakmánk kiemelkedő egyéniségei lettek. Kaán Károly, Lámfalussy Sándor, Barthos Gyula és vitéz Páll Miklós emlékének megörökítése után, legutóbb a pályát egykor szintén Zalában kezdő erdészkiválóság, Barlai Ervin érdemdús munkássága tiszteletére helyeztünk el emléktáblát. Ezzel annak az embernek tartoztunk, aki 1945 után a magyar erdészet előtt álló feladatok megoldásából nem kisebb részt vállalt, mint nagy elődei, Bedő Albert és Kaán Károly.
Az emlékhelyül is szolgáló múzeum elhelyezése szerencsés változásnak tűnik. Az erdei kisvasút állomásának épületével egy tető alá került bemutató helyiséget így a kiránduló utazóközönség, a turisták - közöttük sok külföldi - gyakran látogatják, akárcsak a közeli termálfürdő vendégei. Dr. Baráth László erdőmérnöktől, a Zalaerdő nyugalmazott osztályvezetőjétől, a kiállítás egyik rendezőjétől megtudtuk, hogy a Zalaerdő Zrt. által épített 363 négyzetméter nagyságú, három teremből álló épületegyüttest Papp Nándor az erdőgazdaság építésze tervezte, a herceg Esterházy hitbizomány 1920-as években épített épületeinek stílusjegyeit követve.
A termekben erdészeti-, vadászati-, fűrészipari és vasúttörténeti bemutató látható a zalai, közelebbről a göcseji erdőgazdálkodás szakmatörténeti múltjának és jelenének bemutatására érdemesített tárgyi, írásos, valamint fotóanyagából.
Az első terem, amely a Zalaerdő Zrt. közel évszázados múltú erdei vasútjának végállomása, egyben vasúti pénztára és váróhelyisége is, megismerteti a látogatót a Göcsejtől elválaszthatatlan erdei vasút kialakulásával, szerepével, jelentőségével.
A második terem az országos hírű göcseji bükkösök és fenyvesek színes világát, s a velük való szakszerű gazdálkodást mutatja be. Itt láthatjuk a nagy múltú zalai vadgazdálkodás eredményeit is. Lenyűgöző a göcseji erdőkben élő világhírű gímszarvas állomány egyik kapitális egyede, s természetesen, ha csak fotókon is, a két volt világrekorder agancsot viselő, Zalában lőtt szarvasbika fotója, elejtőikkel együtt.
A harmadik terem a magyar fűrészipar kialakulásába ágyazva mutatja be az egykor jelentős lenti fűrészüzem történetét. Emlékezetes műszaki érdekesség a teremben az ipartörténeti kuriózumnak számító, az 1920-as évek elején gyártott gőzgép.
A kiállítás külön tablót szentel azoknak az egykor élt, jeles zalai vagy a zalai erdőkkel kapcsolatban állt erdőmérnököknek, akiknek nevét és tevékenységét már a történelem őrzi. így többek között látható Kaán Károly, Rimler Pál, Lámfalussy Sándor, Barlai Ervin, Páll Miklós és Barthos portréja, rövid életrajzukkal.
Érdemes megemlíteni azokat, akik a színvonalas tárlat létrehozása körül bábáskodtak. A kiállítás ötletgazdája és előkészítője Horváth Ferenc, a Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója, a forgatókönyv-írója és rendezője dr. Baráth László, grafikai tervezője Bánkúti Albin volt. A rendezésben közreműködött Szakács László kerületvezető erdész. Az állandó jellegű, de csak a turistaszezon idején nyitva tartó kiállítás május 1-jétől szeptember 30-áig tekinthető meg.
De akad más érdekesség is, ami a Zalaerdő Zrt. területén található: a Zsigárdi erdőben levő Zrínyi-hárs maradványa. Az Erzsébet királyné emlékhely közelében található egykor hatalmas méretű hársnak ma már csak sarjmaradványa látható. Azt is nagy becsben tartják. Az eredeti anyafát a szájhagyomány évszázadokon át Zrínyi-hársnak ismerte, ugyanis a monda szerint, egyik erre vezető hadi útja során, maga a híres törökverő hadvezér és költő pihent meg alatta.
Barthos Gyula hercegi főerdőmester leírásából ismert, hogy a védett emlékfa törzskerülete 925 centiméter volt. Gondos kezek néhányszor igyekeztek megmenteni a famatuzsálemet, ám a hárs 1959-ben, szélcsendes időben halomnyi pudvás porrá esett szét. Egy életrevaló gyökérsarj szerencsére megmaradt, s az eredeti öreg faóriás emlékét már csak az idézi. NEMECZ FERENC
