Hogy azonos-e az aranysakál az úgynevezett nádi farkassal, más néven toportyánféreggel, amellyel Toldi Miklós küszködött, még nem sikerült kideríteni. Ha igen, ez nem vet túl jó fényt a hadastyánra, ugyanis ezek az állatok rendkívül félénkek, és felnőtten sem nyomnak többet tizenkét-tizenöt kilónál. Ez a ragadozó a XX. század elejére kipusztult nálunk, de a végén újra előkerült: első egyedeivel vadászok találkoztak a Dunántúlon. Nagyon . sok kérdés övezi megjelenését és az ezt követő állományrobbanást. Egyes elméletek szerint a balkáni háborúk során a rendezetlen vadgazdálkodás miatt szaporodott el déli szomszédainknál, így került hozzánk, de kötik a megjelenését a klímaváltozáshoz is. Bizonyíték egyelőre egyik elméletre sincs, és a magyar vadgazdálkodás gyakorlata sem változott annyit, hogy ez indokolta volna a sakálok elszaporodását.
- Rendkívül jól szocializált teremtmény - meséli Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója. Az állatkert részt vesz a faj kutatására indított programokban, elsősorban saját sakál párjukat figyelik meg, de szakembereik végeznek állományfelméréseket is. - A rókát okos állatnak mondjuk, de a sakál a rókánál is ügyesebb vadász. Nem egyedül jár zsákmány után, hanem kis családok összehangoltan támadnak, így nagyobb vadakat is el tudnak ejteni. Míg a vaddisznó kocának egy állat elvonja a figyelmét, akár két malacot is lerántanak a többiek, de ugyanezt megcsinálják az őzgidával is. Persze elsősorban rágcsálókon, pockon, egéren élnek.
Az aranysakál vadászidényben kilőhető: az elmúlt években egyre több került terítékre, annak ellenére, hogy nagyon óvatos állatok, meglátni is nehéz őket, nem hogy elejteni. A párzási időszak közeledtével ugyanis a szülők elverik maguktól az előző alomból származó, már felnőtt kölyköket, akik ilyenkor keresnek maguknak saját területet. Bár a fiatal sakálok majd egy évig maradnak szüleikkel, és ezalatt sok mindent megtanulnak, azért a tapasztalatlan jószágok könnyebben kerülnek puskavégre, vagy akár az autó elé.
- Az aranysakált a természetben megfigyelni szinte lehetetlen - mondja az igazgató. - Folyamatosan takarásban mozog, nyílt terepre csak akkor megy ki, ha végképp muszáj. Kotorékát még sosem sikerült megfigyelni, olyan ügyesen elrejti. Úgy mérjük fel az állományt, hogy egy hangágyúból sakálhangokat játszunk a terepen, és arra a környékben élő állatok válaszolnak, ezekből a válaszokból következtetünk a létszámukra és térbeli elhelyezkedésükre.
Hogy végső soron a sakálok megjelenésének örülni kell-e, arról az igazgató nem akar ítéletet mondani. - Hasznos vagy káros állatkategóriákat a vadgazdálkodás vagy a mezőgazdaság ismer, de az ökológia nem.
Az új ragadozó megjelenése elsősorban a vadászokat érinti, de még az ő szempontjukból sem dönthető el egyértelműen, hogy jó-e nekik. A közelmúltban több megyéből hallatszottak olyan vélekedések, hogy a vadállomány a sakál miatt esett vissza, bár a kutatások azt mutatják, hogy csülkös vadat az állat elsősorban táplálékszegény időben fogyaszt. Az sem világos egyelőre, hogy az aranysakál elterjedése milyen hatással lesz a rókaállományra, hiszen a vörös ragadozónak is konkurenciát jelent az új jövevény. Tanács Gábor
2010. február 5. - HAZÁNKBAN IS TERJED az aranysakál. Ez a nagyjából róka nagyságú ragadozó az elmúlt húsz évben jelent meg a Dunántúlon, és azóta egyre több van belőle. Hogy milyen hatással lesz a hazai vadállományra, még nem tudni.