Államalakítás. A minisztériumok számának csökkentésére készül a Fidesz, s a pártban úgy vélik: már az idei önkormányzati választásokra megvalósulhat a politikusfelezés. Sorozatunk második részében Orbán Viktorék államigazgatási elképzeléseit vesszük számba.
Sorozatunk múlt heti, első részében azt a tíz törvényt mutattuk be, amelyet a Fidesz eltörölne vagy módosítana, ha áprilisban megnyeri a parlamenti választásokat. Most pedig - jobboldali politikusokkal, stratégákkal folytatott háttérbeszélgetéseink alapján - felvázoljuk, hogyan nézne ki az a kormányzati rendszer, amely meghatározná a következő négy évet. Körbejárjuk, hogy mi fán terem a „csúcsminisztérium", milyen lépéseket tervez .a Magyarország uniós elnökségére készülő külügyi stáb, és hogy miként készülnek megreformálni az uniós támogatások elosztását.
Többé-kevésbé már hivatalos álláspont, hogy a Fidesz csúcsminisztériumokat hozna létre. Akad azonban olyan forgatókönyv is, amely azzal számol, hogy tavaszra a gazdasági, társadalmi bajok további sűrűsödése miatt a stabilitás válik a legfőbb szemponttá. Ez esetben minimális változtatással -például a Belügyminisztérium visszaállításával - maradna a jelenlegi rendszer. A kormányzás-előkészítés szakemberei azonban egyelőre valószínűbbnek tartják az alaposabb változást A radikális tárcacsökkentés hívei szerint a lépés nemcsak megtakarítást eredményezne, hanem logikus kiteljesedése lenne a rendszerváltás óta tartó folyamatoknak. Ugyanis minden ciklusban létrejöttek kormánykabinetek, amelyek egy-egy kiemelt terület minisztereinek egyeztetési- fórumaként szolgáltak.
Házon belül
E rendszer előnye, hogy az ágazati kérdések, viták kevésbé csúsznak fel a kormányülésekre - merthogy ezzel a gonddal eddig minden ciklusban küzdöttek a hatalmon lévők. Antall József idején még az is előfordult, hogy éjszakába nyúló üléseken a kormány alegységi problémákról - például áremelésekről vagy személyi kérdésekről - vitatkozott. A csúcsminisztériumi rendszer hívei szerint mivel több terület tartozik egy irányítás alá, a jogszabály-előkészítést, különféle vitákat végre meg lehet oldani házon belül. Azaz a legfelső döntéshozói fórumra immár egységes tárcaállásponttal mehetne a „csúcsminiszter". Az elsősorban az angol rendszerből merítő elképzeléssel szemben némelyek azért szkeptikusak, mert több évtizedes, sőt akár még régebbre visszanyúló hierarchiákat, szokásokat töröl el. Csak egy példa: kérdés, elfogadja-e a magyar orvos- vagy pedagógustársadalom, hogy területének nincs minisztere, hanem első számú vezetője csak része a humánszférát (oktatás, kultúra, egészségügy, szociális rendszer, sport) képviselő gigaminisztériumnak.
Mi a külügyi vonal?
Bár még zajlanak az egyeztetések egyes részterületek hovatartozásáról (nem világos például, ki felügyeli majd a titkosszolgálatokat), valószínű, hogy nyolc tárca lesz az új Orbán-kormányban. Önálló maradna a külügy, a pénzügy és a honvédelmi tárca, a központi igazgatás csúcsszerve pedig a megerősített kancellária lenne. Ismét önálló Belügyminisztérium alakul, a humán-csúcsminisztérium mellett létrehoznák az összes fejlesztési forrás, uniós pénz, állami vagyon felett rendelkező szervet, s feldúsítanák a gazdasági tárcát is.
A csúcsminisztériumokban a részterületeket felügyelő, a politikából érkező államtitkárok között lesz egy „egyenlőbb", ő kvázi miniszterhelyettesként dolgozik majd. Újra kineveznek közigazgatási államtitkárokat - ez
ismét a köztisztviselői pályafutás csúcsa lenne. A 2006-os választások után e pozíció megszűnt, s főosztályvezetői szintig lemenően politikai kinevezettek foglalták el az irodákat. Fideszes forrásaink nem csináltak titkot abból, hogy e kinevezettek iránt nincs bizodalom. S hogy honnan jön az utánpótlás? A párt vezetői számítanak többek között az Orbán-kormány közigazgatási, minisztériumi vezetőit tömörítő Magyary Zoltán Törzsasztal tagjaira, akik 2002 után, más pályákra kerülve is fenntartották hálózatukat.
Jóllehet a Fideszben úgy számolnak, a szétesett közigazgatás életre keltése és a nagyobb szabású tervek beindítása eltarthat egy évig, azért az új minisztériumok képesek lesznek a mindennapokban érezhető változásokat hozó törvényszövegek kidolgozására. A sorozatunk első részében felvázolt intézkedések mellett idetartozik még bizonyos büntetési tételek szigorítása, az iskolalátogatáshoz kötött családi pótlék újbóli bevezetése vagy a vasútközlekedés újraindítása olyan bezárt vonalakon, ahol ez műszakilag lehetséges.
Rögtön a ciklus elején hangsúlyos szerep jut a külügyi tárcának. Nemcsak azért, mert Magyarország tölti be 2011 elejétől az Európai Unió soros elnöki tisztét, hanem mert ezen a területen a többinél könnyebb előrelépni. Az új Orbán-kormány - elsősorban az energiaügyekben - szoros kapcsolatot építene ki Lengyelországgal és Romániával. Kínával, illetve Oroszországgal pedig elsősorban gazdasági együttműködésre van kilátás. Az új jobboldali kormány kidolgozná a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság feltételeit, katonáinkat Afganisztánban tartaná, és közeli viszonyra törekedne az Egyesült Államokkal. Ahonnan már most mutatkozik fogadókészség: az új amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis első magyarországi interjúiban már-már zavarba ejtő lelkesedéssel a fiatal Bili Clintonhoz hasonlította Orbán Viktort.
Az új állami struktúrákkal kapcsolatban a leggyakrabban felbukkanó kérdés, hogy sor kerül-e az Orbán által többször megígért „politikusfelezésre", azaz a parlament és az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésére. A dolgok jelenlegi állása szerint az Országgyűlés létszámának lefaragása (200 főre csökkentése) legkorábban 2014-től léphet életbe a fővárosi, nagyvárosi, megyei közgyűlési képviselők létszámának csökkentese azonban akár már ősszel aktuális lehet. Forrásaink vérmérséklettől függően nevezték butaságnak vagy alkotmányellenesnek azt az állítólagos tervet, mely szerint a Fidesz elhalasztaná az őszi önkormányzati választást.
Szorító önrész
Kérdés, hogy az új kormányzati szerkezet képes lesz-e az uniós pénzek" hatékonyabb kezelésére - a brüsszeli tételek nélkül ugyanis a vergődő magyar gazdaság nem kelthető életre. „Az elmúlt nyolc évben vagy háromszor szervezték át az uniós forrásokat felügyelő hivatalokat. Márpedig egy állandóan változó rendszer képtelen a hatékony pénzlehívás szervezésére hoz példát a zűrzavaros, közigazgatási állapotok anyagi vonzataira Surján László európai parlamenti képviselő. A Fidesz-KDNP politikusa terjesztette elő az unió 2010. évi költségvetését, tehát jó rálátása van az uniós források eddigi honi felhasználására.
Nem csak a magyar bürokrácia tehet arról, hogy csapnivalóan alakult a pénzek lehívási aránya. „2007-től 2009 végéig Magyarországnak majd' tízmilliárd euró járt volna, de ennek az összegnek csak alig harminc százaléka jött be az országba. Ez még akkor is elfogadhatatlan, ha tudjuk: a források száz százalékát senki sem tudja megszerezni mondja Surján. Hatmilliárd euró, a magyar viszonyokhoz képest kolosszális összeg még ott lapul a nemzeti „borítékban", ebből már bőven finanszírozható a gazdaság beindítása. Bizonyos adminisztratív korlátok eltörlése elkerülhetetlen: jóllehet Brüsszel ezt nem kéri, Magyarországon a kormány sokszor hetvenszázalékos önrész vállalását követeli meg a cégektől, s azt, hogy az uniós pénz felhasználása után öt évig árbevétel-növekedést érjenek el. Ezek a feltételek sokakat elriasztanak, tehát a brüsszeli összegek nem töltik be szerepüket. Az uniós politikus szerint ideje a fontossági sorrendet is megváltoztatni. A főterek - amúgy fontos - lekövezése helyett minél több pénzt kellene fordítani a megvalósulás után is értéket termelő beruházásokra, azaz gazdaságélénkítésre és állások teremtésére. ABLONCZY BÁLINT
Nemzeti ügyrend Orbán Viktortól
Bár Orbán Viktor múlt pénteki országértékelő beszédében nem vázolt államstruktúrát, az elmondottakból lehet következtetni a szándékaira. A Fidesz elnöke szerint győzelme esetén nemzeti ügy lesz „a munka, az otthon,' a család, az egészséges a rend", és az új kabinet feladatai közé sorolta még a magyar termékek, a termőföld és a vízkészlet megvédését, a háziorvosok és az egészségügy helyzetének rendezését, a szociális biztonság, a közrend helyreállítását. Azaz e területeken lesz a legfontosabb elérni a változásokat, s a szándék várhatóan tükröződni fog az új államigazgatási rendszer kialakításában. „Rehabilitálni kell a termelést, amelynek idehaza ma nincs becsülete" - utalt egy ambiciózus iparpolitika lehetőségére Orbán.
A Fidesz elnöke hosszan foglalkozott a világgazdasági válság okaival, s leszögezte: a „jegybank és a pénzügyi felügyelet megújítását célzó kormányra van szükség". Azaz e területen is változások várhatók, arra azonban a politikus nem tért ki, hogy ez a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását jelenti-e. Míg a „pénzkapitalizmus" kritikája (a magyar kapitalizmus pusztán pénzkapitalizmus, amely fejlődési rendellenesség, akárcsak az antikapitalizmus") miatt egyes kommentárok szélsőjobboldali retorikát vetettek a politikus szemére, mások az elmondottakban szociáldemokrata programot láttak. Bírálatával Orbán azonban nem tér el a nyugat- és közép-európai jobbközép pártok, politikusok fő irányától. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök rögtön megválasztása után, 2007 nyarán arról beszélt, hogy „a tisztán pénzügyi kapitalizmussal, annak túlzásaival, kisiklásaival a vállalkozók kapitalizmusát, a spekulátorokkal szemben a termelőket, a feltalálókat, az alkotókat akarom szembeállítani".
Orbán Viktor évértékelőjét követő médiaszerepléseiben - például a HírTv-ben - tervezett konkrét intézkedésekről is beszélt. Pártja győzelme esetén olyan zöldbankot hoznának létre, amely segítené a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást úgy, hogy a lakóknak az nem kerül pénzbe. Az egészségügyben felére csökkentenék a várakozási időt. A közbiztonság megerősítését a jelenleg hiányzó 3000-3200 rendőr munkába állításával képzelik el. A devizahitelekkel kapcsolatban a politikus elmondta: keresik a módját, hogy a bajba jutottak milyen feltételekkel tudnák átváltani hitelüket forintalapú kölcsönre.