2010. június 10. – A környezetbarát villamosenergia-termelés
támogatására létrehozott rendszer részben a lakossági távhő árának
alacsonyan tartását szolgálja. Hogyan lesz a szisztéma átalakításából
fájdalmas áremelés? KÁT - a mozaikszó a környezetbarát módon termelt energia kötelező átvételi rendszerére utal. melynek keretében az állam (pontosabban a rendszerirányító Mavir) a feltételeknek megfelelő erőművektől kötelező módon és a piacinál magasabb áron veszi át a villamos energiát. A rendszert azért hozták létre, hogy ösztönözze a környezetbarát technológiák elterjedését, elősegítse a hő- és villamos energia együtt (kapcsoltan) történő termelését, és biztosítsa a megújuló forrásokra alapozó erőművek magasabb beruházási költségeinek megtérülését.
A kapcsolt termelés esetében energia-megtakarítást jelent ugyanis a kétféle energia együttes termelése, vagyis nem indokolatlan az állami segítség. Ráadásul azzal, hogy a kapcsolt erőműveket beengedték a támogatási rendszerbe, viszonylag alacsonyan lehetett tartani az általuk előállított lakossági távhő árát Ezt a bújtatott támogatást a villamosenergia-fogyasztók összessége fizeti meg, mivel a Mavir a kötelező átvétel költségét leosztja az áramkereskedők felé, akik viszont ráterhelik a fogyasztókra. Magyarország ráadásul az Európai Uniónak vállalta, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya eléri a 13 százalékot a teljes energiafelhasználáson belül - csakhogy a támogatás nagyobb része mostanáig a hagyományos, földgázt használó, és csak részben kapcsoltan működő óriáserőművekre ment el. Ezek esetében csak a profitot emelte a rendszer, és alig szolgált új környezetvédelmi célú beruházásokat. A KÁT-on belüli arányok a kezdettől fogva egészségtelen módon eltolódtak, 2009-ben például a KÁT-támogatások 78,9 milliárd forintos keretének 70 százalékát (54,6 milliárd forintot) felemésztette a kapcsoltan termelt villamos energia - leginkább óriáserőműveknek adott - támogatása, és mindössze 23,3 milliárd maradt az „igazi" megújuló forrásokra. A „földgáz-alapú kapcsoltak" 70 százalékos dominanciája a korábbi évekre is jellemző adat.
Mivel a 2002-ben létrehozott struktúra a tervek szerint idén december 31-ig maradt volna érvényben, megegyezés született, hogy a rendszert korrigálják. A Magyar Energia Hivatalnak kellett döntenie arról, hogy mely erőművek őrizhetik meg 2011 után a támogatott státust. A kapcsolt erőműveken igyekeztek számon kérni a közhasznúság szempontjait. Megszabták, hogy a kapcsoltan termelt hő legalább 70 százaléka kerüljön a lakossági fogyasztókhoz vagy állami és önkormányzati intézményekhez (pl. kórházak, iskolák), illetve a KÁT-támogatásból szerzett nyereség jelenjen meg a távhőfogyasztóknál. A kétfordulós elbírálás lezárult, és kiderült, hogy kik a nyertesek és kik a vesztesek - a hivatal 85 kérelmet támogatott, 65-öt elutasított. A földgázzal működő, kapcsoltan termelő erőművek,- amelyek hőtermelése távfűtési célokat szolgál- kivezetése a támogatási rendszerből mindenképpen szükséges, hiszen a KÁT-nak a környezetvédő, megújuló technológiák elterjedését kell szolgálnia, de ez csak fokozatosan történhet meg. A tervek szerint a földgáz-alapú kapcsolt erőművek: támogatott státusát legfeljebb 2015 végéig lehet meghosszabbítani.
Ez a látszólag érdektelen eljárás jövőre húsbavágó döntésekre kényszeríthet sok lakóközösséget A KÁT-támogatást elvesztett erőművek ugyanis kénytelenek lesznek ráterhelni a fogyasztókra a kieső garantált bevétel miatti terheket, hiszen nem maradt idejük arra, hogy a technológia modernizálásával meg tudjanak felelni a szigorúbb feltételeknek. Budapestet ez a probléma nem érinti, de több vidéki városnak nem
maradt ideje arra, hogy a technológia átalakításával, modernizálásával meg tudjon felelni a szigorúbb feltételeknek. Debrecen és Győr, és még számos város vezetésének hamarosan szembe kell néznie azzal, hogy a távhő ára 15-20 (egyes térségekben akár 30-40) százalékkal is megemelkedhet, mivel a hőt előállító erőművek 2010. december 31-én kikerülnek a rendszerből. Zsuppán András
