2010.06.10. - Világhálóval a szegénység ellen A vidék felzárkóztatásának egyik lehetősége az információs technológia fejlődésében rejlik. Az elmúlt években hazánkban is több olyan kezdeményezés indult útjára, amely "digitális mentőövvel" próbálja enyhíteni a szakadékot a város és a lemaradó régiók, a szociális nehézségekkel küzdő kistérségek között.
Ahol az információ jelen van, ahol adottak a technikai feltételek, ott könnyebb megteremteni az esélyegyenlőséget és segíteni a munkavállalásban is. Ezért egyre több olyan program lát napvilágot, amely az internet adta lehetőségekre építve az úgynevezett "digitális szakadék" megszüntetésén munkálkodik. Az első hazai kezdeményezés a hátrányos helyzetben lévők (fogyatékosok, idősek, cigány családok) bevonására Nyírő András (az Internetto.hu, illetve az Index.hu hírportálok egykori alapítójának) Wifi falu kezdeményezése volt, amely ingyenes otthoni internetet és olcsó számítógépet biztosított a legnagyobb szegénységben élőknek.
SZÁMÍTÓGÉP SEGÉLYBŐL
A pályázati alapon működő támogatás 2008-ban indult Az Internet Terjesztéséért Alapítvány keretein belül. Legfőbb célja az volt, hogy úgynevezett wifi-antennákon (vezeték nélküli interneten) keresztül Magyarország elmaradottabb térségeinek lakói is hozzáférjenek a világhálóhoz.
Mi más is lehetett volna az első állomás, mint a Cserehát, melynek falvaiba a helybélieken kívül más nem is merészkedik. Innen terjedt tovább a program Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeire. Pár hónap alatt háromezer, mindaddig falujában elzártan élő emberhez kopogott be a világ az interneten keresztül, köztük a csenyéteiekhez, az ország egyik legszegényebb településének lakóihoz. A pályázaton nyertes hátrányos helyzetű települések havonta 15 ezer forintért juthattak internet-előfizetéshez a legnagyobb távközlési cég jóvoltából.
A rendszer telepítése - melybe helyi vállalkozókat vontak be - községenként körülbelül egymillió forintba került, ezt a gazdasági minisztérium 200 millió forinttal támogatta. A felújított PC-k 30 ezer forintba kerültek. Ez a pénz a kelet-magyarországi falvak többségében hatalmas összeg, önkormányzati mikrohitelből és a szociális segélyből havonta levont részletfizetéssel vásárolhatták meg a gépeket a családok. A program emellett támogatta az oktatást, a számítógépes készségek fejlesztését, ezzel is esélyt nyújtva a munka világába való visszatéréshez.
Nyírő András szerint az e-befogadás javítása elengedhetetlen az esélyegyenlőség megteremtéséhez és a leszakadó települések fejlesztéséhez. "Olyan réteget szólítottunk meg, akik szeretnének változtatni helyzetükön, de a szociális programok, kezdeményezések nehezen találnak el hozzájuk. Ebben a világban a fiatalok, ha akarnának, akkor se tudnának könyvtárba, moziba menni; az összes szórakozási lehetőség az, hogy esténként összeverődnek a buszmegállóban, és cigiznek, beszélgetnek. Nekik szól a programunk, nekik ad kivételes lehetőséget az, hogy a világhálót vegyék igénybe, tanuljanak, művelődjenek, kapcsolatokat építsenek és munkát keressenek" - meséli. A program sikerén felbuzdulva a görög katolikus egyházzal közösen további közművelődési, felzárkóztató programokat terveznek.
IDŐJÁRÁS-ELŐREJELZÉS
A helyi vállalkozások helyzetének és a foglalkoztatottság javítását célozza a Telenor három mobilinternet-programja is. A faprojekt alulról indult kezdeményezés, vagyis egy konkrét feladat megvalósításához csatlakozott a telekommunikációs cég. Egy magyar jogszabály teljesítéséhez szükség volt a fák osztályozására, a kitermelés és a feldolgozás monitorozására. Az erdőgazdaságnál a rönköket vonalkódos bilétával látják el, majd egy mobil telekommunikációs eszközzel, néhány gombnyomással és a beépített GPS-modul segítségével egy központi szerveren tárolt adatbázisból választják ki, melyek a legmegfelelőbb rönkök az adott célra. Ezzel a készülékkel többféle adat nyilvántartásba vehető az adott erdőterületről, annak feldolgozhatóságáról és egyéb jellemzőiről. A rendszer az erdőgazdálkodáson túl a faüzemi feldolgozáson át a raktározásig vagy a szállítmányozásig is értékes adatokkal és garanciával szolgál.
Egy másik program, az időjárás-előrejelzés már három éve működik. Országszerte csaknem 300 mobilinternetes mérőpontot telepítettek, ezek a szélerősséget, a csapadékszintet, a páratartalmat és a hőmérsékletet figyelik. A technológiával a korábbi analóg vonalas információgyűjtéshez képest sokkal sűrűbben, tízpercenként érkeznek friss adatok az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ), ami lehetővé teszi a pontosabb előrejelzést. "Ez elsősorban a rövid távú időjárás-előrejelzésben, illetve riasztások esetén kiemelt jelentőségű, valamint lehetőséget teremtett arra is, hogy az európai előrejelző rendszerhez csatlakozzunk" - mondja Tölgyesi László, az OMSZ munkatársa.
A harmadik programmal javítható a mezőgazdasági termelés: az EU-ban már több helyen működnek olyan, a kombájnokra szerelt GPS-es eszközök, amelyek a föld minőségéről és a takarmány nagyságrendjéről adnak információkat. Ugyanezzel a technológiával megállapítható az is, hogy egy földterületen melyek a legjobban termeszthető, a mikroklímához és a talaj adottságaihoz leginkább alkalmazkodó gabonák.
KÖSD ÖSSZE A VILÁGOT!
Egyelőre idehaza még kevés ilyen program működik, de a fentiek azt mutatják, hogy a XXI. században az internet megkerülhetetlen. Megszünteti a távolságokat térben és időben, és nagy előrelépés lehet az esélyegyenlőség megteremtésében. Ahogy segíthet a szociális problémákkal küzdő települések felzárkóztatásában, úgy kitörési lehetőség a hazai vidéki vállalkozások számára. Egy innovációra nyitott vidéki cég ezekkel az eszközökkel hatékonyan veheti föl a versenyt a fővárossal vagy akár az Európában működő cégekkel. A Telenor tervei szerint a mobilinternet alkalmazásával 88 ezer új munkahelyet lehet teremteni 2020-ra. Ezzel országos szinten 3,5 százalékkal növelhető a foglalkoztatottság, ami különösen égető kérdés a kelet-magyarországi falvakban, ahol háromszor annyi a munkanélküli, mint Budapesten vagy a nyugati országrészben. A legfrissebb adatok szerint a Föld felnőtt lakosságának negyede használja az internetet, és csaknem hárommilliárd ember a kommunikációs infrastruktúrától elzártan él. Az International Telecommunication Union 2006-ban tette közzé Connect the World (Kösd össze a világot!) elnevezésű kezdeményezését, melynek célja, hogy 2015-re az egész világ bekapcsolódjon az infokommunikációs hálózatba. Buzás Judit
