2010. július 4. - FÖLDÜGYLETEK SZABÁLYOZÁSA Hadat üzent a spekulánsoknak a kormány, ezért az állam első elővásárlóvá lép elő a földpiacon.
Már a választások előtt megígérte Ángyán József országgyűlési képviselő (A Fidesz és a föld - Figyelő, 2010/6. szám), hogy amennyiben nyer a Fidesz, „demográfiai földprogramot" hirdet a kormány. A gólyára váró fiatal gazdacsaládok földhöz jutását segítő kedvezmények – a földdel kapcsolatos programcsomag részeként - be is épülnek a vidékfejlesztési tárca sürgős törvénymódosítási javaslataiba. A hajdani „szocpol" támogatásokra is hajazó, lakossággyarapító ötlettel a több gyermeket vállaló ifjú párok az államtól kapnának hosszú távra kedvezményesen földet gazdaságuk beindítására.
A program részeként a visszavonuló veterán termelők a következő generációnak illetékmentesen adhatják majd át a birtokot, a vállalkozást, az összes eszközzel, beruházással együtt. A családi gazdaságokat preferáló programhoz terület is kell, mert a csaknem 1,2 millió hektár állami termőföld zömét (amelyből mintegy 0,5 millió hektár a szántó) már bérlik. Ezért a kormány amellett, hogy felmondja - az állami földet a piaci áraknál sokkal olcsóbban bérlő - társas nagygazdaságokkal korábban kötött, számára hátrányos szerződéseket, vásárolni is fog. A cél érdekében elfogadandó törvénycsomagnak máris az a legvitatottabb pontja, hogy az állam a legelső elővásárlóvá lép elő a földvételi ügyleteknél a lehetséges vevők rangsorában. Ezzel a jövőben meghatározó szereplővé válhat a piacon, mert - ha futja rá - valamennyi adásvételt megkontrázva, maga szerezheti meg az eladó földeket. A mai szabályok szerint az állam csak a negyedik az elővásárlási sorban: a terület haszonbérlője, a parcella-szomszéd és a településen lakó gazdák egyaránt megelőzik.
DOMINÁNS NAGYOK. Országszerte a regisztrált gazdálkodók mintegy 7 százalékát kitevő, 100 hektárnál többet művelő, 13 ezernyi „nagyvállalkozás" használja a szántók kétharmadát. A jelenlegi regulák alapján tehát az eladásnál feltételezhetőleg hozzájuk kerülne a föld. Nem csoda, ha az állam előzési lehetősége riadalmat okoz a birtokot bővíteni szándékozó szereplőkben. Jóllehet, minisztériumi információink szerint az elővásárlási jog szóban forgó erősítésének célja a spekulatív földvásárlások, a zsebszerződések visszaszorítása, nem pedig az, hogy minden föld állami tulajdonba kerüljön, vagy az összes szereplő elől fölvásárolják a földet. Ráadásul a konkrét területtől is függ majd, mit vesz meg az állam és mit nem. A pénz nem lehet akadály. Jelenleg is több milliárd forint van a költségvetésben földvásárlásra.
A szaktárca számára már a tervezettel kapcsolatos különböző ellenérvek is érzékeltethetik a spekuláció mértékét. Az elképzelés bírálói szerint ugyanakkor az ügyeskedők, spekulánsok így is át tudják verni az államot. Ha irreálisan magas árakkal, színlelt adásvételi szándékot jelentenek be, busás haszonnal az utóbbi nyakába varrhatják a földet. Ám ezt Bíró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutató Intézet földügyi szakértője nem tekinti valós veszélynek. A „feltűnő értékaránytalanság" alapján ugyanis az elővásárlási jogával élő állam később visszaperelheti az eladótól a piaci és a kifizetett irreális ár különbözetét. Volt már példa ilyenre kisajátítási ügyek kapcsán is.
Megoszlanak viszont a szakmai vélemények arról, hogy ha évi 50 milliárd forintot fordítanának földvásárlásra, azaz tíz év alatt 500 milliárdot, akkor ez elegendő lenne-e a kormány birtokpolitikai céljainak elérésére. Fűr Zoltán, a Földbróker.hu Kft. ügyvezető igazgatója legalábbis kétli ezt. Ennyi pénzzel, mintegy 50 ezer hektár megvásárlásával, amely a 4 millió hektár magántulajdonú szántóföld alig több mint 1 százaléka, szerinte nem lehet a piacot befolyásolni. Raskó György, az Antall-kormány volt közigazgatási államtitkára szerint viszont a program hitelből is finanszírozható. Nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy nem lehet majd találni olyan 50-100 hektáros földterületeket, amelyekkel egy fiatal család a földmoratórium lejárta előtt belevághatna a gazdálkodásba. Éppen a korábban nagy területeket felvásárló spekulánsok fogják kivárni a jövőre - vagy hároméves hosszabbítás esetén 2014-ig - bekövetkező földpiaci liberalizálást. Addig csak osztatlan közös tulajdonban lévő, negyed vagy fél hektáros parcellákat adnak majd el, amelyek nem alkalmasak hatékony művelésre.
„Ha ezt a konstrukciót erőlteti az új agrárirányítás, akkor előfordulhat, hogy egy majdani kormány akkori Budai Gyulája kap megbízást a korrupciógyanús földügyletek vizsgálatára - figyelmeztet Raskó, a fideszes „elszámoltatóra" utalva. Azt vizionálja, hogy rá fogják venni az államot, drágán vegye meg a földet, és utána olcsón adja bérbe egy preferált körnek, a családi gazdaságoknak. Véleménye szerint, ha valóban segíteni akar a kormány, akkor a gazdálkodást főfoglalkozásban folytatni kívánó, 40 év alatti, sok gyermeket vállaló gazdáknak kellene kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú jelzáloghitelt nyújtani, garancia mellett.
FRANCIA PÉLDA. A bírálatok ellenére Franciaországban bevált az állami elővásárlási forma a földspekuláció visszaszorítására. Ha valaki a reálisnál sokkal többért adja tovább a birtokát, akkor az árkülönbséget - a „spekulációs többletet" - elvonják tőle. A francia földalapnak (SAFER) elővásárlási joga is van; ha az értékesítés valamiért gyanús, akkor beavatkozhat, amennyiben gyanúját a bíróság előtt is hitelt érdemlően bizonyítani tudja. A külföldi példák mellett az is a honi változtatások mellett szól, hogy az államnak eddig is joga volt akár utólag is beavatkozni a spekulációgyanús vásárlásokba, de ritkán élt ezzel az eszközzel. A spekulációt ugyanis nehéz volt bíróság előtt bizonyítani. Évekig folyhatott a per, hogy a földvásárlási szerződéseket érvénytelenítsék, és az állam a vevő helyébe léphessen. A módosítás után viszont a kijelölt szerv a gyanús ügyleteknél - körülményes bizonyítás nélkül - egyszerűen megvásárolhatná a másnak kínált földet.
