2010. november 25. – Exportáljuk a tűzifát, hogy aztán áram formájában vásároljuk vissza Sorra állítják le vagy halasztják későbbre az erőműfejlesztési terveiket az energia cégek. Pedig szükség lenne új kapacitásokra, amíg elkészül az új paksi blokk. A következő években ugyanis sok elöregedő, drágán termelő egységet kell leállítani. A bezárás a hazai energiatermelés felét érinti a következő 15 évben.
A mi erőművünk - így emlegették a gönyüiek a falu határában felhúzott gázturbinás erőművet az E.ON drezdai tanulmányútján. A Győr-Moson-Sopron megyei településen az E.ON által felépített erőműben már a tesztüzem folyik, s ha minden jól megy, a létesítmény tavasszal bekapcsolódhat a hazai áramellátásba. Azonban ez a beruházás szinte az egyetlen projekt a néhány évvel ezelőtt beharangozott több tucatnyi közül, amely tényleg megvalósult. A beruházok ugyanis egyre-másra visszakoznak a jelentős befektetést igénylő, a legjobb esetben is csak öt-tíz év múlva megtérülő beruházások elindításától. Pedig új erőművekre szükség lenne, öt éven belül 1000 megawattnyi, jórészt szenes erőművi kapacitás áll le, az azt követő öt évben további 2300 megawattnyi szénhidrogén-tüzelésű blokk fejezi be működését, 2025-ig pedig újabb 800 megawatt kiesésével kell számolni. Bár a bejelentett erőmű-építési tervek bőven fedeznék a kieső kapacitásokat, a szakemberek szerint ezek megvalósulása kérdéses.
Leállított fejlesztések
Legjobb példa erre a Mátrai Erőmű nemrég leállított bővítési terve. Négy éve jelentették be, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a német RWE közösen új, 440 megawattos lignittüzelésű blokkot épít, melynek elkészültét 2011-12-re jósolták. A fejlesztés a meglévő kapacitások 50 százalékos bővítését jelentette volna. A 300 milliárd forint költséggel járó kapacitásbővítési beruházás lefújását a tulajdonosok azzal indokolták, hogy, mérlegelve a gazdasági megtérülést, a környezetvédelmi szempontokat és Magyarország, valamint az Európai Unió energiagazdálkodási terveit, az hosszú távon nem lenne rentábilis. A két cég közleménye szerint a döntés legfőbb oka a változó makrogazdasági környezet, amely egy ilyen léptékű beruházásnál komoly kockázati tényező. A megegyezés alapját képező tanulmányok kifejtik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházás instabil, figyelembe véve a pénzpiaci folyamatokat, a villamos energia árát, s hogy a lignittel üzemelő új blokkok felépítése után további környezetvédelmi költségekre is
kellene számítani az unió szigorodó jogszabályi háttere miatt.
A beruházás leállításáról szóló döntés a szakmában meglepetést okozott, mivel a Mátrában fellelhető és gazdaságosan kitermelhető lignitvagyon még akár több száz évre is elegendő lenne. Csakhogy az EU-ban a fenntartható fejlődés jelszava alatt szinte istenkísértés egy új széntüzelésű erőmű gondolata. Pedig ha megvalósult volna a visontai beruházás, akkor az új kapacitások megjelenésével le lehetett volna állítani az öreg, rossz hatásfokú, korszerűtlen kazánokat, ami önmagában jelentős előrelépés lett volna a környezetvédelem terén - mondja Gaál Tibor, az Erőterv Zrt. főmérnöke Emellett komoly haladást jelentett volna a hazai energetika fő problémájának, az orosz gáztól való függetlenedés megoldásában.
A kieső erőművi kapacitások ellenére nem kell félni attól, hogy nem lesz áram - mondja Stróbl Alajos, a Mavir tanács adója. A névleges hazai erőművi kapacitás ugyanis 9300 megawatt, a napi energiafelhasználás viszont átlagosan 3500-5500 megawatt között mozog, s a fogyasztásnövekedés 50-100 megawatt évente. A kérdés inkább az, milyen áron lesz. Jelenleg bőség van a piacon, s a sokszor alacsonyabb importár nem ösztönzi az energiakereskedőket arra, hogy hatékonyabb kapacitásokat hozzanak létre. A válság nyomán csökkent áramár miatt pedig sok beruházónak egyelőre nem is éri meg jelentős befektetéssel felépíteni egy korszerű erőművet, mert túl kockázatossá vált a megtérülése. Ennek hosszabb távon az lesz a következménye, hogy a növekvő importarány miatt mind későbbre tolódhat néhány rossz hatásfokú hazai egység lecserélése.
Gáz vagy atom?
A közeljövővel még nincs gond - mondják szakértők. Az E.ON gönyüi, 433 megawattos gázturbinás erőműve már készen van, s hadrendbe fog állni a Dunamenti Erőmű Gdf-Suez által épített, 420 megawattos blokkja is, valamint az MVM bakonyi erőműfejlesztése, két darab, összesen 116 megawattos gázmotor. Noha utóbbit tartaléknak szánják, így is csaknem ezer megawatt kapacitás újul még a következő ötéves időszakra. A nagyobb gond az ez után következő időszakban lehet, hiszen kétséges, hogy megépül-e például az MVM-Kárpát Energo vásárosnaményi, a Mol-CEZ százbatombattai, az EMFESZ nyírtassi vagy az Advanced Power szegedi gáztüzelésű erőműve. Még több a kérdőjel a szénre alapozott erőműprojektek körül. A Mátrai Erőmű elhalasztott bővítése mellett kérdéses az importszénre tervezett mohácsi s a hazai barnaszénre alapozott borsodi erőmű terve is. Szakemberek irreálisnak tartják középtávon a nógrádi barna-, valamint a mecseki feketeszénre alapozott korábbi erőműterveket, de a jelek szerint nem lesz semmi a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőműből sem, bár piaci pletykák szerint a beruházó, Hujber Ottó azt tervezi: a néhány év múlva bezárandó, ma széntüzelésű Vértesi Erőműben valósítja meg eredeti biomasszás terveit.
Pedig abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy szükség volna minél több olyan erőműre, amely csökkenti a függőséget az orosz gáztói. Ugyanis hiába lehet viszonylag olcsón és gyorsan felépíteni egy gáztüzelésű erőművet, ha elzárják a gázcsapokat, s nem lesz, ami meghajtsa a turbinákat. Ezért lenne jó minél több alternatív tüzelőanyaggal vagy megújuló energiával működő erőmű. Ugyanakkor a szakemberek is kiemelten hasznosnak ítélik a most megszülető új, gázalapú erőműveket is, ha azok elavult létesítményeket váltanak ki. Az új gönyüi erőmű például 53-55 százalékos hatásfokkal működik majd, a hetvenes években épült, előbb olajjal, majd kis átalakítás után gázzal működő régi erőművek pedig jó, ha 30-40 százalékos hatásfokra voltak képesek. Ráadásul, ha valamelyik újonnan épített erőmű még hőt is termel az elektromos áram mellett, akkor hatásfoka elérheti a nyolcvan százalékot is. Így az új fejlesztések nem növelik jelentősen az ország gázigényét, miközben több elektromos áram előállítására képesek.
A hosszú távú megoldást a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítése jelentené - vélik sokan. A jelenlegi blokkok meghosszabbított üzemideje 2030-ban lejár, tehát addig lépni kell valamit. A mikéntben azonban még sok az eldöntendő kérdés. Mekkora legyen az új blokk kapacitása? Ha túlságosan nagy - 1200-1600 megawattos-, akkor baj van, mert kiesése esetén szükség lenne azonnal bevethető, ugyanekkora teljesítményű tartalékkapacitásra. Ennek kiépítése viszont sokba kerülne. Még drágább az erőműépítés, s az sincs eldöntve, ki és mikorra építené meg. Pedig e téren igazi versenyfutás van a térség országai között. Mindenki atomerőművet akar építeni, és aki először megteszi, az lesz a régió energiaversenyének győztese - mondja Stróbl Alajos. „Egy atomerőmű az első perctől megtermeli a névértékét - például 1500 megawattot. Hogy ezt mind felszívja a belföldi piac, a növekedést figyelembe véve, legalább 15 év.
Így a felesleget importálni kell. Tehát aki előbb tud nagy mennyiségű, olcsó energiát előállítani, s azt külföldön eladni, annál jelentkezik majd a haszon - magyarázza a szakember.
Elszállt fatüzelés
Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez a megújuló, s azon belül a biomassza-erőművek fejlesztése is hozzájárulhatna. Alig foglalkozunk a geotermikus vagy a napenergiában rejlő lehetőségeinkkel, pedig mindkettőből jobban állunk, mint az e célra kifejlesztett technológiákban éllovas Németország. A megújuló energiatermelést szabályozó megújuló cselekvési terv, amely végső formáját a közeljövőben nyeri el, feltehetően az eddiginél kevésbé támogatja majd a biomassza-alapú erőművek építését, s jobban a szélerőművekét. Pedig az előbbiek alapanyaga folyamatosan újraképződik, a szélerőművek biztosra vehető kapacitásértéke viszont csekély, hiszen ha nem fúj a szél, nem
termelnek áramot. Ezzel szemben szinte teljesen elfeledkeztünk a fatüzelésről; és miután minden faluba bevezették a gázt, rengeteg tűzifa maradt meg - mondja Stróbl Alajos. Ma hétmillió köbméter erdei tűzifát termelünk, ebből az erőművek mindössze 1,5 millió köbmétert használnak fel, miközben évente 12 millió köbméterrel nő az erdőállomány - mutat rá a szakember. Így Magyarország, exportálja a tűzifának való akácot, s azt sokszor áram formájában vásárolja vissza.
