2011.02.17. - Harapófogóban a kormány: Kemény figyelmeztetés jött Brüsszelből Természetvédelmi területen bővítik a győri Audi-gyárat, miután az Európai Bizottság tudomásul vette, hogy a környezet megóvásánál fontosabb közérdek az üzem fejlesztése. Tizenötezer munkahely létesül, a futrinkákat pedig megpróbálják kompenzálni.
Győr, Audi-város. A nyugat-dunántúli megyeszékhelyen szinte minden a német autóipari cégről szól. Hatezer munkahely már elég ahhoz, hogy közvetve szinte mindenkinek legyen kapcsolata a vállalattal, a győri önkormányzat a helyi adókból évi hat-nyolc milliárd forint bevételhez jut, az egyetemen három éve Audi Hungária Belső Égésű Motorok Tanszék működik a cég finanszírozásában. A főutcán az Audi által adományozott köztéri kút áll, a Győri ETO focicsapatot egy idén február 10-én kötött megállapodás értelmében évi 350 millióval támogatják.
Kétféle közérdek
Nem csoda, hogy amikor felmerült a gyár bővítésének terve, a városvezetés pártolta az elképzelést (lapunkban ugyanakkor nem kívánták kommentálni a bővítéssel kapcsolatos vitákat). Ugyanilyen támogatást mutatott a mindenkori kormány - az egykori győrszentiváni gyakorlótér területét még az előző kabinet ajánlotta az Audi figyelmébe, de az új kormány minősítette február 11-én kiemelt jelentőségűvé a beruházást. Ahogy lenni szokott, bőkezű "beruházásösztönző támogatás" és adókedvezmény is jár a cégnek, bár ennek összegét még nem hozták nyilvánosságra (a sajtóhírek szerint 10-20 milliárd közötti összegről van szó). Csak nehogy máshova menjen a tőke! Hiszen egy ilyen lehetőségre szívesen lecsapna bármelyik európai ország, és a német anyavállalat vezetői állítólag megfontoltak romániai, csehországi és portugáliai helyszíneket is.
A történetben az egyetlen bökkenő, hogy a volt győrszentiváni gyakorlótér természetvédelmi terület, a Natura2000 hálózat része, amit nem lehetne beépíteni, csak ha az Európai Bizottság engedélyezi. Kétféle közérdek ütközik: a munkahelyteremtés fontossága és a természetes élőhelyek megőrzése. Az Audi bővítése a helyi adóbevételek megduplázódásával és 1800 új munkahely teremtésével jár. Ez közvetve (a beszállítók és a kereskedelem, szolgáltatások élénkülése révén) 15 ezer állást jelent, valamint a Széchenyi Egyetem további fejlesztését, mellyel az intézmény regionális vezető szerepre tehet szert a járműipari kutatás- fejlesztésben. A beruházás hatástanulmánya szerint a bővítés 1,8 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, és évi 11,6 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. "A rendszerváltás óta ez a legnagyobb működőtőke-befektetés, melynek révén 2013 végére a teljes járműipari vertikum kiépül Győrben. A mostani motorgyár és motorfejlesztő üzem mellé felépülhet egy karosszériaépítő és egy lakkozóüzem, egy szerelde, valamint egy beszállítói park" - magyarázza a cég szóvivője, Lőre Péter.
"A német anyavállalat megvizsgálta a lehetséges helyszíneket, és bár tisztában voltunk a természetvédelmi problémákkal, a többi szempont miatt erre a helyszínre esett a választás." A térképre nézve azonnal érthető, hogy miért. A terület a mostani Audi-gyár szomszédságában helyezkedik el, így a bővítés használhatja a meglévő ipari infrastruktúrát, és az egyes egységek közötti szállítás a belső úthálózaton bonyolódik.
Visszafogott zöldek
Mit tudnak szembeszegezni a minimális jövedelemtermelő képességű magyar futrinkák és a területen megfigyelt másik 148 védett állat- és növényfaj ezekkel az érvekkel? Érthető, hogy még a zöldszervezetek is visszafogottan viselkedtek az Audi ügyében, nehogy magukra haragítsák a közvéleményt. Az állami természetvédelmi szervek szakemberei hatástanulmányt készítettek a terület értékeiről, megállapították, hogy jórészt el fognak pusztulni, de nem akadályozták a kormányt a beruházás előkészítésében. A magyar érvelést az Európai Bizottság is elfogadta, és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter megfogalmazása szerint "zöld utat adott" a projektnek, de január 25-i állásfoglalásában szigorú feltételeket szabott. Mert igaz ugyan, hogy a futrinkák és az Audi meccsében csak az utóbbi győzhetett, de a természetvédelmet Európában annál komolyabban veszik, hogy egy vállrándítással rábólintsanak egy védett terület pusztulására. Magyarországon most először kerül sor kompenzációs ügyletre, melynek során az élővilágot ért veszteségeket a haszonból ellentételezni kell.
A híresztelésekkel ellentétben a 321 hektáros volt gyakorlóteret nem ötletszerűen, "jobb híján" nyilvánították védetté, hanem komoly ökológiai értékekkel rendelkezik. Nem véletlen, hogy 2007-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park még azt tervezte, hogy a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részévé nyilvánítja, de ezt az előző kormány nem támogatta. Valószínűleg azért, mert már ekkor számítani lehetett rá, hogy az Audi megvásárolja az államtól. A volt gyakorlótéren a katonai használat miatt fennmaradt egy olyan élőhely- és tájtípus, ami egykor Győrtől Esztergomig jellemző volt a Dunántúl északi részére, de mára a mezőgazdasági művelés miatt szinte nyomtalanul eltűnt. A pannon homoki gyep, amit foltokban erdőssztyepp tölgyesek és homoki borókásnyárasok tarkítanak, ritkasága miatt különleges jelentőségű élőhely. Az itt élő őshonos fajok közül négy európai szinten védett: a magyar futrinka, a homoki nőszirom, a nagy hőscincér és a nagy szarvasbogár. Abszurd módon részben a most elpusztítandó terület rekonstrukciójára kapott az Európai Unió LIFE programjából nagy összegű támogatást a nemzeti park és a honvédelmi minisztérium. A munkálatokat 2010 és 2013 között kellett volna végrehajtani.
Az Európai Bizottság elfogadta azt a magyar érvelést, hogy a gyár bővítése kiemelt közérdek, és egyetlen más helyszín sem alkalmas a megvalósítására. A legharcosabb civilszervezet, a Tiszántúli Természetvédők Társulata - mely a jogtalanul kivágott sajóládi erdő ügyében egyszer már az Európai Bírósághoz fordult - utóbbi megállapítást vitatja, és jogi lépéseket fontolgat. "A gyár bővítése és a munkahelyteremtés fontos, de a fejlesztésnek az ipari park területén vagy más nem védett helyszínen kellene megvalósulnia" - mondja az egyesület elnöke, Zsák Ferenc.
Gyep máshol
A gyárépítés eredményeként 143 hektár pannon homoki gyep szűnik meg, valamint hét hektár sztyeppi tölgyes és 5,5 hektár borókás. Ötszáz tő homoki nőszirom és több ezer magyar futrinka pusztulása várható. A tényleges veszteségek ennél is nagyobbak, mert a megmaradó területen építik ki a Győrt keletről elkerülő utat, valamint a gyárhoz kapcsolódó egyéb utakat, vasútvonalat és parkolókat, ezért az élőhelyek elszakadnak egymástól, és néhány év alatt maguktól megszűnnek. Egyszerűbben: Győr és Győrszentiván egybeépül, a természeti tájat ipari és közlekedési létesítmények váltják fel, mindössze az északi részen marad egy nagyobb érintetlen folt.
Az igazi érdekesség a magyar szakemberek által kidolgozott és a bizottság által előírt kompenzációs csomag. A veszélyeztetett állatok és növények áttelepítése komolytalan ötlet; ennél többet ér, hogy 343 hektárnyi pannon homoki gyepet kell védelem alá vonni a közelben és a kékhegyi lőtér területén. Ebből 230 hektárnyit rekonstruálni is kell, aminek költségeit az Audi fogja megfizetni, további 258 hektár - már eddig is védett - gyep rekonstrukciója mellett. A homoki tölgyesek közül 41 hektár védelmét írták elő a Gödöllői-dombság területén, ebből 31 hektár rekonstruálandó. A nemzeti park szakembere a munkálatok költségét 800 millió forintra becsüli, de ezt az összeget az Audi szóvivője kérdésünkre nem kívánja megerősíteni.
"Megnyugtató lenne, ha a kompenzációs intézkedések végrehajtásának ellenőrzésébe bevonnák a civilszervezeteket is, mert a folyamat számunkra egyelőre átláthatatlan" - mondja Bella Tamás, a Védegylet győri szervezetének képviselője. A civilek amiatt aggódnak, hogy a kompenzációs intézkedések megmaradnak írott malasztnak, és a hatóságok nem járnak el kellő szigorúsággal az Audival szemben. Az Európai Bizottság mindenesetre előírta, hogy 2016-ig kétévente jelentést kell tenni a munkálatokról. "Az élőhelyek rekonstrukciója bizonytalan folyamat. Eddig még soha nem sikerült pannon homoki gyepet mesterségesen létrehozni, bár a Kiskunsági Nemzeti Parkban történtek kísérletek. Tudomásul kell venni, hogy erre csak a természet képes" - fogalmazza meg kétségeit Zsák Ferenc. Ezért fontos, hogy az ügyben az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot: a győri eset nem teremthet precedenst további védett élőhelyek elpusztítására. Zsuppán András
1800 új munkahely, közvetett módon 15 ezer állás
11,6 milliárd költségvetési bevétel évente
155 hektár védett terület pusztulása
343 hektár gyep védelem alá vonása
