2011. február 23. - A nyár során 39 ezer panellakás és kétezer családi
ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg - nyilatkozta a
Demokratának Bencsik János, a Magyar Fejlesztési Minisztérium
energiaügyekért felelős államtitkára. A zöldgazdaság fejlesztésére első körben 140 milliárd forint jut.
Elégnek tartja az Új Széchenyi Terven belül a zöldgazdaság fejlesztésére szánt összeget?
- A maga 140 milliárd forintjával ez a harmadik legnagyobb fejezet. Emellett pedig más programpontokban is figyelembe vettük a zöldgazdaság-fejlesztés érdekeit, így például a foglalkoztatáspolitika területén előnyben részesülnek majd azok a pályázatok, amelyek zöld beruházáshoz kívánnak munkavállalókat felvenni, ugyan így a Vállalkozásfejlesztési Programban a bírálat során tíz százalékkal magasabb
pontszámot kapnak azok a pályázatok, amelyek a zöldgazdaság területére vonatkoznak, akár az egyes technológiák alkalmazásáról, akár a gyártásukról van szó.
- Pontosan kik és mire pályázhatnak a Zöldgazdaság-fejlesztési Programon belül?
- Első körben önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok és civil szervezetek számára hirdettünk pályázatokat. Európai uniós forrásokat ugyanis nem lehet - legalábbis egyelőre - magánvagyont gyarapító
beruházásokra fordítani, viszont az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében költségvetési forrásból idén semmilyen programot nem tudunk finanszírozni.
- Mi történik így a tavaly nyáron megígért százezer lakás energetikai korszerűsítésével?
- Lesz azért lakossági lába az Új Széchenyi Tervnek, ugyanis ezentúl ebbe a rendszerbe fog tartozni a szén-dioxid kvótákból finanszírozott Zöld Beruházási Rendszer is. Ennek keretében azonban először az előző szocialista kormány által meghirdetett, túlpályáztatott konstrukciók
ügyét kell megoldanunk, a már benyújtott pályázatok finanszírozását biztosítani.
-Túlpályáztatott?
- Azzal szembesültünk a kormányváltás után, hogy kétszer annyi pályázatot engedtek be, mint amennyinek biztosított volt a fedezete, s még így is csak a szerződések 20-25 százalékát kötötték meg, a finanszírozást tekintve pedig gyakorlatilag semmit sem teljesítettek. Első feladatunk ennek a terhes örökségnek a megnyugtató lezárása. Március végéig ezért elbíráljuk a pályázatokat és kiküldjük a szerződéseket, így a nyár során 39 ezer panellakás és kétezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg. Ehhez kapcsolódva tízmilliárd forinttal megemeltük a Sikeres Magyarországért Panel Plusz elnevezésű hitelprogram eddigi harmincmilliárd forintos keretét is. Ez a lehetőség azoknak az önkormányzatoknak szól, amelyek szeretnének segítséget
nyújtani a támogatást elnyert lakóközösségeknek az önrész biztosításához. Emellett hozzátenném, hogy mi nem százezer lakás, hanem százezer lakásegyenértékű ingatlan felújításáról beszéltünk tavaly, és összességében jó esélyt látok arra, hogy ezt a menetrendet tartani is tudjuk. Az Új Széchenyi Terv zöld fejezetében ugyanis épületenergetikai pályázatokat is hirdettünk a vállalkozások telephelyei, illetve a középületek korszerűsítésére. Az utóbbiak felújítása pedig klímavédelmi szempontból nagyobb előrelépést is jelent, mint a magántulajdonú épületeké, hiszen energetikailag ezek sokkal pazarlóbbak. Amennyiben sikerül többletforrásokhoz jutni az év második felében, szeretnénk célzottan is egyes közintézménytípusokat korszerűsíteni, első sorban a kórházakat, egyetemeket. Az egészségügyi ellátás rendszerének átalakítása után ugyanis harminc kiemelt feladatot ellátó kórház lesz Magyarországon, amelyeknek érdemes lesz alacsonyabb rezsiköltséggel működniük, de még inkább független energiatermelő rendszerrel rendelkezniük. Például katasztrófahelyzet esetén zavar keletkezhet a hálózati energiaellátásban, miközben ilyenkor a betegek száma is hirtelen megnő. De hogy visszatérjek a lakossági célú Zöld Beruházási Rendszerre, a szén-dioxid-kvótaeladások függvényében további 23 ezer lakás felújítására kerülhet sor az év második felében.
- Mennyi eladható kvóta van még?
- Mintegy 100 millió egységgel kalkulálunk. Az eladások mellett ugyanakkor szeretnénk tartalékolni is, hogy a gazdasági növekedés következtében később ne kerüljenek nehéz helyzetbe a nemzetgazdasági
szempontból fontos iparágak, vagyis az üzemeknek ne kelljen saját forrásból kvótát vásárolniuk.
- Megéri tartalékolni? A Kiotói Egyezmény jövőre lejár és még mindig nem sikerült megegyezni a folytatásról, ráadásul az Európai Unióban is kétségek támadtak az egyezmény támogatásával kapcsolatban.
Mondjuk úgy, könnyen bedőlhet az egész rendszer.
- Mi is többféle forgatókönyvet kidolgoztunk már. Egyelőre feltétlenül meg
várjuk az egységes uniós álláspont megszületését, ami az év közepén esedékes. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy jelenleg valóban egészen mélyre zuhantak az árak, miután négy-ötször annyi az eladó kvóták
száma, mint amekkora a vásárlói igény. Tehát az azonnali, kapkodó eladással sem biztos, hogy jól járnánk. Nem szeretnék, nem is tudnék jóslatokba bocsátkozni. A lényeg, hogy nemcsak a Széchenyi Tervet, hanem a horizontális programokat is áthatja egy integrált zöldgazdaság-fejlesztési szemlélet. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében például megteremthetőek lesznek a zöld szak- és felsőoktatási képzés feltételei. A jövőben pedig bármilyen építkezéssel kapcsolatos pályázati kiírás esetében érvényesülni fognak bizonyos épületenergetikai elvárások,
legyen szó kulturális vagy turisztikai célú, oktatási vagy egészségügyi intézményről.
-Mit várnak el ez esetben?
- Azt, hogy a jelenlegi előírásoknál nagyobb energiahatékonysági mutatókkal rendelkezzenek a közköltségvetésből megvalósuló épületek. Az uniós irányelvek szerint 2018 után egyébként is csak közel passzívház szintű technológiákkal lehet majd középületeket létesíteni, tehát a pályáztatások során értelemszerűen már most szem előtt kell tartani ezt a jövőbeni elvárást. Bár az elkövetkező évek támogatott épületeitől még nem várjuk el, hogy majdnem zéró fosszilis energia-felhasználásúak legyenek, már kombinálniuk kell az energiatakarékosságot a megújuló energiák használatával. Erre egyébként ma is léteznek jó példák: Tatabányán nemrég avattunk fel egy új, háromezer négyzetméteres gyártócsarnokot, amelynek megépítését a Közép-Dunánúli Regionális Operatív Program támogatta, s a beruházás egy bányászati iparterület rekultivációjával valósult meg. A meleg vizet napkollektorok biztosítják, a világítást részben olyan tetőpanelek felhasználásával oldották meg, amelyek áteresztik a természetes fényt, a fűtési rendszert pedig úgy alakították ki, hogy a lehető legkevesebb fosszilis energiát használja fel. Ez a fémberendezéseket gyártó vállalkozás három munkavállalóval indult tíz évvel ezelőtt, mára harmincnyolc embernek ad kenyérkereseti lehetőséget, miközben árbevételeinek egyharmada exportból származik. A pályázatot azzal a szándékkal nyújtotta be, hogy az alvállalkozóit, beszállítóit is kedvezőbb helyzetbe hozza, így magán kívül öt kisebb cég is helyet kapott itt. Ez egy teljesen új vállalkozói magatartás, és tulajdonképpen ezt a fajta összefogást szeretné a kormány is támogatni az Új Széchenyi Terv pályázatain keresztül, mert ebből jöhetnek létre új, fenntartható munkahelyek.
- Az Új Széchenyi Terven belül támogatják megújuló energiák alkalmazását is. E téren mely energiaforrásokat részesítik előnyben?
- Elsősorban a biomasszát, a biogázt, illetve a föld- és termálhőt, méghozzá a decentralizált termelés - öt-tíz megawattos kiserőművek - formájában. A támogatások kritériumaként bevezettünk egy új és nagyon szigorú feltételt, a valós hőpiac meglétének szükségességét. Korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy enélkül létesültek a kapcsolt hő- és áramtermelésre alkalmas telepek. Ebben a formában a kötelező átvételi rendszeren keresztül magasabb áron értékesíthették az áramot, s ez megtérülővé tette a beruházást még úgy is, hogy a hőenergiát elengedték a szabadba. Mi a valódi hatékonyság érdekében azt szeretnénk, ha a hőenergia eladásával együtt térülne meg a befektetés, a helyi közösség
felvásárolhatná az olcsóbb hőenergiát, s az elsődleges cél valójában nem is a villamosenergia, hanem a hő termelése volna.
- Miért a hőellátás kap nagyobb szerepet az eddigi gyakorlattal szemben?
- Ha valóban szeretnénk csökkenteni az energiafüggőségünkön, ezt kell támogatnunk, hiszen hőellátás terén jóval nagyobb arányban szorulunk importra, mint az áramellátásban. Az utóbbiban csak kiegészítő szerepet szánunk a megújuló energiáknak az elkövetkező másfél-két évtizedben, a hőellátásban azonban radikális előrelépést szeretnénk elérni.
— Külön pályázati fejezet a megújuló alapú térségi energiatermelés. Mit takar ez a kifejezés?
- Ez egy mintaprogram, amelynek keretében azt szeretnénk bemutatni, hogyan tud egy kistérség komplex rendszert létrehozni a saját energiaellátására. Ebben az esetben magának az energiaforrásnak az
előállítása is a térségben történik, erdészeti és mezőgazdasági melléktermékek begyűjtésével vagy energianövények termesztésével, illetve értelemszerűen ott történik az energia termelése és a felhasználása is. A pályázatban ezért egy teljes termékpálya felvázolását várjuk. A tapasztalatok szerint az ilyen rendszerek 50-60 ember megélhetését képesek stabilan biztosítani egy adott kistérségben, és további gazdasági hasznot jelent, hogy a munkavállalók így helyben költik el a jövedelmüket, amiből a helyi közösség is profitálhat. Ehhez azonban szükség van az önkormányzatok és a helyi kisvállalkozók együttműködésére, mert ha nem ők társulnak erre, akkor jön egy másik vállalkozás, amely pusztán piaci szempontok alapján hoz létre egy beruházást, és a haszon az ország másik részébe, vagy rosszabb esetben külföldre vándorol.
—Ez a program már az autonóm kistérségek irányába mutat.
- A hőellátás terén feltétlenül. Azt szeretnénk, hogy minél több térségben helyi energiahordozóból biztosítsák saját igényeik kielégítését, legyen az a forrás biomassza, biogáz vágy geotermikus energia. Ennek nemcsak gazdasági és foglalkoztatási, hanem ellátásbiztonsági előnye is van.
- Érdekes programpont a fenntartható életmódot népszerűsítő mintaprojekteké. Kik pályázhatnak erre?
- Olyan kisebb épületekre gondoltunk, amelyek nagy közösségi forgalmat bonyolítanak le, mint az artmozik vagy egy vidéki vasútállomás. Ezek korszerűsítése során úgy kell beépíteni az energiatakarékosságot segítő vagy a megújuló energiákat hasznosító berendezéseket, hogy az emberek számára valamilyen szinten látható legyen a működésük és annak eredménye.
Például meg lehet mutatni az adatokat arról, hogy mennyi energia termelődik az adott időjárási viszonyok között, az egyes napszakok során. Erre jó példát jelent a tatabányai főiskola, amely már elindult a zöld egyetemmé válás útján: telepítettek egy vertikális szélkereket és egy parabolarendszerű napkollektort, illetve napelemeket. Ezek nemcsak az energiaellátást biztosítják, hanem oktatási céljuk is van, mert a hallgatók gyakorlati feladatként elemezhetik az adatokat, kísérletezhetnek is a berendezések segítségével. A gondolkodásmódjuk így alapvetően megváltoztatható. Ugyanilyen fejlesztéseket valósíthat meg egy általános- vagy középiskola is például egy természettudományi előadóterem átalakításakor. Ráadásul nem is olyan kis támogatásról van szó, ugyanis 20 és 150 millió forint közötti összegekre lehet pályázni. Erre a célra összesen hárommilliárd forint áll a pályázók rendelkezésére.
-Milyen banki finanszírozási lehetőségek kapcsolódhatnak a zöld beruházásokhoz?
- A Magyar Fejlesztési Bank már dolgozik azokon a kiegészítő hiteltermékeken, amelyek az év közepétől nyílhatnak meg a kis- és középvállalkozások, illetve az önkormányzatok számára. Ilyen például a Megújuló Magyarország fejlesztési program, amelynek keretében 25 százalék vissza nem térítendő támogatás és 25 százalék önrész mellett a beruházás felére lehet hitelt felvenni, ami negyven és négyszázmillió forint között mozoghat. Ami az általános hitelektől ez esetben eltér, hogy 10-15 éves futamidőről van szó, hiszen a három-négy éves futamidő nem képes biztosítani a megtérülést a megújuló energiák esetében. Ezenkívül lakossági finanszírozási termékek is készülnek, például az úgynevezett harmadik feles hitelezéshez kapcsolódóan. Ez egy olyan finanszírozási eszköz, amelynek során az energetikai felújítást a kivitelező fedezi; banki segítséggel, a beruházó pedig a régi és az új energiaszámla közötti különbség összegének egy részét fizeti vissza havonta a hitel törlesztéseként. A Magyar Fejlesztési Bank ezekhez olyan garanciát vállal, ami már képes megmozdítani a kereskedelmi pénzintézetek fantáziáját is, hogy kedvezőbb kamatokkal új hitelkonstrukciókat vezessenek be a piacra. Számításaink szerint egy hatmilliárd forintos garanciaalap a banki finanszírozás piacán mintegy harminchat milliárd forint értékű hitelt tud megmozdítani. Ha ehhez hozzátesszük a hitelfelvevők önrészét és a vissza nem térítendő támogatások összegét, akkor láthatóvá válik, milyen jelentős fejlesztések indulhatnak meg a zöldgazdaságban idén. Fehérváry Krisztina
