A környezetvédelmi miniszter a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Szabó Gábornak, a Heti Világgazdaság munkatársának, a környezet védelme érdekében az elmúlt tíz évben írt feltáró, szakmailag megalapozott újságcikkeiért, korrekt újságírói munkájáért
Eszmei értékben 95 milliónyi forint védett növény megóvása 22-36 milliárdos ráfordítással. Pénzre számítva ezért küzd a Civilek a Zengőért Mozgalom, amely nemrég túrán emlékezett meg az egy évvel ezelőtti tiltakozásról a hatóságok által amúgy jóváhagyott katonai radar telepítése ellen, amikor is néhány tucat aktivista a Zengő csúcs fáihoz láncolta magát. A kormány első ijedségében felfüggesztette a honvédelmi tárca korábbi döntését.
A Láng István akadémikus vezette Zengő-bizottság szerint bármely más telephely a tervezett 27,7 milliárd forintnak legalább a duplájára emelné az ország légterét védő három lokátor - a zengői, a békéscsabai és a bánkúti - költségét. A környezetvédelem színvonala nem csökkenhet, hacsak „más alapjog vagy alkotmányos érték" nem teszi ezt elkerülhetetlenné - áll az Alkotmánybíróság (AB) több mint egy évtizede hozott ítéletében. A mai tervek szerinti 13 méter széles, részben a jelenlegi földutat felváltó úton, valamint a magassági és kilátópontként szolgáló, a tájat már régóta ott rondító betonhenger elbontásán, 2 ezer négyzetméteres körzetének beépítésén és 688 tő bánáti bazsarózsa elvesztésén állna vagy bukna „a környezetvédelem már elért színvonala". A civilek - köztük a Sólyom László egykori AB-elnököt is tagjai közt tudó Védegylet - annyit már elértek, hogy alig egy héttel emléktúrájuk után a miniszterelnök bejelentette: vagy másutt épül a radar, vagy ha mégis a Zengőn, akkor új tervek alapján, keskenyebb úttal. „Egy ilyen építkezés mindenképp megbontja a Zengőn élő növénytársulások egységét" - hárított a demonstrálok egyik szószólója, így elképzelhető, hogy a kormány tovább hátrál, s máshová, kevésbé „szent" csúcsra teszi a lokátort.
Az efféle zöld győzelmek nemcsak a büdzsének kerülhetnek sokba, de maguknak a civil szervezeteknek is. A zöldeket egységes masszának látó közvéleményt az efféle harcok megerősíthetik abban a balhitében, hogy a civil kurázsit mind gyakrabban a mindent elutasító radikalizmus váltja föl. Mintha a zöldek a haladás ellenségei lennének, akik fölösleges költségekbe verik az országot, miattuk nem épülhetnek az autópályák, az olcsó, kényelmes bevásárlóközpontok, a dugóknak egy csapásra véget vető metró, s elzárnák a népet a 10-es utat tehermentesítő, a településeket elkerülő új út áldásaitól is. Mert perre mentek a környezetvédelmi engedélyt kiadó hatóságokkal.
Pedig a metróépítés engedélye jogerős, inkább a pénzhiány játszhat szerepet abban, hogy még mindig csak a fúrópajzsok majdani indítását jelenti be átlag kéthavonta a főpolgármester.
Hosszú szakaszon épülhetne az MO-s autópálya is, már a 121 tagszervezetet tömörítő Levegő Munkacsoport sem fellebbez ellene. Igaz, az MO-s északi Duna-hídja ellen jogi eszközökkel is küzd a szervezet, ahogy egyelőre az új 10-es út ellen is: elvei szerint a vasút fejlesztése előbbre való. Persze aki nem hajlandó lemondani az autózás szabadságáról - beleértve a dugókban várakozás szabadságát is -, annak a szervezet jó esetben irreális álmodozók gyülekezete. Bár érdemes az efféle döntések hatásait végiggondolni. Még sehol sincs az új 10-es, de Solymáron már jóváhagyták egy
bevásárlóközpont terveit a majdani út mellett. Mint ahogy beépül az. MÖ-s egykor zöldmezős környezete is nagy forgalmat vonzó létesítményekkel. Na persze, az új utaknak köszönhetően nő a befektetési kedv, gyarapodik a gazdaság. De szegényedünk is: fogynak a Zengőn talán túlzottan féltett növények, a szennyezés mentes tájak, a jó levegő. Sajátos, hogy a rendszerváltás után másfél évtizeddel kevésbé népszerűek a zöld szervezetek, mint voltak a vízlépcsőmozgalom idején (igaz, akkor nem kevés politikai felhanggal). Közben a civil környezetvédők immár „ügyféli jogállást" kaptak a környezetügyi hatósági eljárásokban. Egyes „sötétzöldek" ezzel élve olykor beakasztanak egyes beruházásoknak. De van példa önmérsékletre is: a margitszigeti uszodabővítést várhatóan nem fúrják meg, az 52 fa elvesztése nem áll arányban az úszó Eb rendezési jogának esetleges elvesztésével.
Amúgy a sztrádákat mind. kevésbé fenyegethetik a zöldek. A gazdasági növekedés féltett motorjaira kiadott hatósági engedélyek a tavaly óta hatályos törvény szerint a civilek fellebbezése ellenére azonnal végrehajthatók, így mire a bíróság kimondaná a verdiktet, akár el is készülhet a vitatott út. Csoda, ha a zöldek olykor radikális eszközökhöz nyúlnak?
Szabó GÁbor
(A szerző a HVG munkatársa)