2011. július 21. - Audi kontra zöld szervezetek Legalább négy hónapot tölt fogdában az Audi beruházásának helyszíne ellen harcoló zöld szervezeti vezető. A kormány a civil környezetvédők jogainak megnyirbálására készül.
ALIGHANEM VÉGE az egyik legharcosabb zöld szervezetnek. „Átalakítás miatt szünetel" a Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) honlapja, debreceni irodájának számítógépét és összes iratát elvitte május végén a Nemzeti Nyomozó Iroda, Zsák Ferenc elnök pedig az NNI budapesti, Aradi utcai fogdájában ül. Zsák Ferencet - akinek letartóztatása ellen számos zöld szervezet közleményben tiltakozott - vesztegetéssel gyanúsítják: a TTT nevében együttműködési megállapodást kötött az Audi Hungária Motor Kft.-vel, amely vállalta, hogy támogatja a TTT által kiegészítő kompenzációként javasolt természeti rehabilitációs programot.
A győri cég óriásberuházása ugyanis olyan területre esik, amelyet nemrég még a Pannonhalmai Tájvédelmi Körzethez kívántak csatolni. Zsák az év elején megtámadta a környezetvédelmi engedélyt, majd az együttműködési megállapodás miatt visszavonta keresetét. Ezt követően az Audi feljelentésére indult ellene büntetőeljárás, így a „bűnös" megállapodást aligha kell teljesíteni.
A féltucatnyi természetvédőből álló csapat ezúttal olyan beruházást bírál, amelynek alapkövét két hete Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében rakták le. Az Audi a mostani duplájára, évi 125 ezer darabosra futtatja föl gépkocsigyártását, megnöveli motorgyártását, és karosszéria-présüzemet épít. A 2100 új munkahely címén a kormány 13,3 milliárd forinttal támogatja a közel egymilliárd eurós befektetést. Súlyosbítja a TTT vétségét, hogy az unió előtt is befeketíti Magyarországot. Merthogy a zöld szervezet nem törődött bele, hogy az Európai Bizottság - a kormány kérésére - levette az uniós védettséget élvező úgynevezett Natura
2000-területek listájáról a gyárbővítésre kiszemelt, korábbi elzártsága miatt szinte háborítatlan helyszínt, egy használaton kívüli katonai lőteret (lásd Lőtér-saga című írásunkat). Panaszbeadványa nyomán az európai ombudsman vizsgálatot indított az Európai Bizottság ellen, mivel az nem válaszolta meg időben a TTT felülvizsgálati kérelmét.
A TERJEDELMES BEADVÁNYBAN az áll, hogy a védettség megszüntetésének feltételei nincsenek meg. Egyrészt az itteni természeti értékek - futóbogarak, egy sztyepptölgyes - nagy része megsemmisül. Maga a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szögezi le, hogy „egyes védett növény- és állatfajok esetében a területen előforduló egyedek áttelepítése nem lehetséges, vagy értelmetlen". A beruházás előkészítése során az is kiderült, lenne alternatív helyszín Győr térségében is, de az Audi számára értelemszerűen a gyárhoz közvetlenül csatlakozó terület volt a legkedvezőbb. Vida Viktor, a Védegylet munkatársa a védettség megszüntetésének harmadik feltételét, a kiemelten fontos közérdeket is vitatja. „A kis- és középvállalati szektor az Audinak nyújtott fejenkénti 6,3 millió forintnak alig több mint harmadát kaphatja munkahelyteremtésre, vagyis ekkora támogatásból háromszor ennyi embert lehetne foglalkoztatni" - fejtegette.
Mindennek a tetejébe Zsák az unió csalásellenes hatóságához is fordult, mivel megtudta: a lőtér korábbi gazdája, a honvédelmi tárca félmillió eurós brüsszeli támogatást kapott a terület természetvédelmi célú fejlesztésére. (A terület lezárása elvileg kedvezett a biológiai változatosságnak, a védett fajok megmaradásának.) A TTT kíváncsi: mire ment el a támogatás, miközben a területen megszűnik a természetvédelem.
„Feri világéletében vonzódott a reménytelen ügyekhez" - mondta a HVG-nek Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke. Ilyen például a zempléni Kánya-hegyen engedély nélkül épült katonai lehallgatótorony ügye, amelynek szervizútja egy Natura 2000-területet vág ketté. Zsák - Jávorral együtt tartott - áprilisi sajtótájékoztatóján ismertette azt a szándékát, hogy 50 millió forintos kártérítést próbál perben kicsikarni a honvédelmi tárcától, mely összeget az Aggteleki Nemzeti Park használhatná föl, hogy az okozott kárt helyben és más helyszínen természetvédelmi beruházással kompenzálja. A pervesztés kockázatát viszont kizárólag a TTT állja, ez esetben 7 millió forint per- és illetékköltség terhelné.
Hasonló elgondolás állhatott az Audival kötött együttműködési megállapodás mögött is. Zsák először az általa beperelt országos zöld hatósággal - amelynek jogerős környezetvédelmi engedélyét vitatja - tervezgetett peren kívüli egyezséget: együtt kérték volna a per megszüntetését egy olyan megállapodásra hivatkozva, amelyet Zsák dolgozott ki. Ebben a TTT és a hatóság megegyezett volna, hogy a beruházás nem érinti a terület legértékesebb részét, az említett erdős-sztyepptölgyest. Erről azonban kiderült, hogy értelmetlen, mert a mellette megépülő elkerülő utak pár év után kiszárították volna a megmentett területrészt, ezért Zsák feladta ezt a tervét, és inkább az Audival kötött egyezséget. Ennek aláírásával nagyjából egy időben visszavonta keresetét.
A TTT azt szerette volna, ha az államilag előírtaknál többet tesz az Audi a felszámolt élőhely elvesztésének 600 millió forintba kerülő ellentételezéséért. A megállapodás szerint a beruházások következtében súlyosan károsodó 7 hektárnyi tölgyes helyett másutt ugyanekkora és ugyanilyen értékes erdő jött volna létre a TTT szakmai munkájával. A szervezet szerint ez a megoldás megfelel az unió élőhely védelmi irányelvének. Csakhogy ezzel a nyomozók szerint a TTT-elnök jogtalan előnyt kért. A nyomozás a megyei főügyészség tájékoztatása szerint arra nem terjed ki, hogy az Audi követett-e el vétséget a vesztegetésnek minősülő szerződés aláírásával. Az állami hatóságok más jellegű kompenzációt írtak elő: a védett egyedek áttelepítését. Ez már meg is kezdődött, és jövő évi befejezése után a nemzeti park szakemberei öt évig figyelemmel követik az eredményességét (noha előzetesen kevés reményt fűztek a sikerhez). Másrészt Gönyű, Győr, Hajós, Érsekcsanád térségében és a Szentendrei-szigeten természetvédelmi fejlesztéseket finanszíroz az Audi.
A két éve a zöld tárca Pro Natura emlékplakettjével elismert TTT elnöke csupán újabb rossz pontokat szerzett hajlíthatatlanságával: a mindenkori kormányok már hosszabb ideje igyekeznek nyesegetni a zöld mozgalmak - szerintük - nagyra nőtt szárnyait. Több menetben már a Gyurcsány-kormány is próbálkozott a civil szervezetek ügyféli jogainak szű-kítgetésével, utolsó kísérletét - Fülöp Sándor zöld ombudsman közbenjárására - félbehagyta. Az Orbán-kormány tavaly nyáron kétszer is szigorított: minden, 90 millió forintnál drágább beruházást automatikusan kiemeltnek minősített - ilyenkor korlátozott a zöld szervezetek beavatkozási lehetősége -, majd a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló törvényt módosította: nem minden civil szervezettel, csak az általa kiszemelt, de egy év elteltével sem megnevezett „stratégiai partnerrel" hajlandó egyeztetni. Most a civilek támogatására szánt pénzeket vonja meg a kormány (lásd Pályán kívül című írásunkat), és a legyengített ombudsman ellenében törvénymódosítással ismét nekifut az ügyféli jogok megnyirbálásának, noha ezzel uniós jogszabályt is sértene. Az, hogy a Debreceni Városi Bíróság a vagyontalan, kerékpáron járó Zsák előzetes letartóztatását „rendezetlen körülményeire" is hivatkozva a múlt héten az ügyészség kérésére újabb három hónappal meghosszabbította, elég egyértelmű jelzés a zöldeknek. SZABÓ GÁBOR
