2011. július 21. - Lökést adhat a hazai zöldturizmusnak a július elején
megnyílt 4 milliárd forintos turisztikai szálláshely fejlesztési keret. Sehol semmi szemét, rozsdás fémhulladék, kiszuperált munkagép vagy lom, itt csak az ég van, napsütés, csend és tisztaság Az áprilisi szélben a Bécs-közeli Schneeberg 2000 méteres magaslatán a túraösvény mellett több száz méteren át ott magasodik a kisgéppel félretolt hó, ám ahol már elolvadt, kellemes lefeküdni a szikkadt fűbe. Az Alpok magaslataira visszatérni: szerelem. A legelők harsogó zöldek. A svájci, a francia és az osztrák Alpok területein idilli körülmények várják a látogatót. Hívogató házak, pompás kiszolgálás, mindenütt a vendég kegyeit kereső szolgáltatások.
Ezzel az idillel kellene versenyezniük a magyar természetvédelmi területeknek. A küzdelem azokért folyik, akik úgy döntenek, hogy tengerparti last minute utak, vagy az észak-afrikai, közel-keleti forrongás miatt most egészen olcsó egyiptomi, tunéziai üdülőhelyek helyett a hazai tájakat választják. Az idén az állam is besegít: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 4 milliárd forintos keretéből augusztus végéig lehet pályázni lovas, vadászati, vízi vagy gasztronómiai turizmushoz kapcsolódó programok fejlesztésére, szálláshelyek kialakítására, agro- és ökoturisztikai szolgáltatások bővítésére. A közvetett cél a vidéki munkahelyek megtartása, újak létrehozása, ezáltal a vidék népességmegtartó erejének növelése.
Az öko- vagy zöldturizmus, mint új utazási típus az 1970-es években jelent meg azzal a céllal, hogy minimalizálja a tömeges idegenforgalom okozta negatív hatásokat, s segítse életben maradni azokat a helyi közösségeket, amelyek gondot fordítanak földrajzi, történelmi, kulturális értékeik őrzésére. A környezettudatos gondolkodás terjedésével immár világszerte folyamatosan növekszik a kikapcsolódásnak e módját választók száma. Az ökoturista a turisztikai világszervezet (World Tourism Organisation - WTO) felmérése szerint jellemzően fiatal, magasan képzett, s fontosnak tartja a környezeti értékek védelmét. Úgy él, hogy minél kevésbé szennyezze környezetét, utazása során pedig ott keres szállást, ahol védik a természeti és a kulturális értékeket, s éppen azokat mutatják meg neki. Pontos adatok nincsenek ugyan, a WTO 2010-es becslése szerint a turisztikai ágazaton belül az ökoturizmus részesedése világszinten 1 és 9 százalék között mozog.
Az ilyen igényeket mind szélesebb kínálat igyekszik kiszolgálni. A választék lenyűgöző, s elképesztően olcsók is akadnak közöttük. Ausztriában éjszakánként egy főnek mindössze 2600 forintért hirdetnek szállást négyszemélyes apartmanokban. Az étkezésekről ugyan mindenkinek magának kell gondoskodnia, ám bőven kárpótol a számtalan gyalogosösvény és kerékpárút, a közeli élményfürdő és három természetes tó. Négyezer forintnak megfelelő euróért lehet szállást kapni egy nyári szánkópálya közelében lévő parasztgazdaságban, ahol kecskét fejhet, kenyeret süthet a vállalkozó kedvű vendég. Nyolcszemélyes apartmanokban 7 éjszakát fejenként 8500 forintnak megfelelő euróért kínálnak. Magányos farkasok pedig hüttét, azaz elhagyatott hegyi legelőkön lévő faházat is bérelhetnek- nem aranyáron.
SZÉNAILLAT
Aki évek óta tudatosan fedezi fel az országot, annak nem újdonság, hogy idehaza is szép számmal lehet ökoszállást és kapcsolódó túrázási lehetőséget találni. „Tapasztalja meg a természetes egyszerűséget, a virágos mezők szénaillatát, a csillagos ég mélységét és hihetetlen csendjét" - imigyen próbálja magát eladni egy őrségi vendégház az osztrákéval nagyjából azonos áron. A környezetbarát panziótól tanösvény vezet a közeli tóhoz, lehet horgászni, vadászni, kenyeret sütni, kerámiát készíteni. Egy másik szállásadó kaszálást, szüretet hirdet őshonos magyar gyümölcsösben. „Úgy érzi, elege van a tülekedésből, zajból, szmogból? Lehet más képp is. Egyszerű, »fapados« körülmények között is jól nagyon érezheti magát. Tudatosan kímélheti a környezetet és egyben saját pénztárcáját is"- csalogatja a vendégeket egy Győr-Moson-Sopron megyei család. Birtokukon sátorhelyet kínálnak felnőtteknek 900, diákoknak napi 500 forintért. Egy baranyai tanyán a „csendet és nyugalmat" árulják napi 4-5 ezer forintért, s egy ugyancsak baranyai ökofaluban arra büszkék, hogy náluk vegyszermentes az állattartás, a növénytermesztés és a háztartásvezetés. Sok helyütt süteménnyel, házi-szörppel fogadják a látogatót, a kiszolgálás szívélyes, a ház gondozott, a vendégek is elégedettek »a nagy nyaralást« a családok számára mégis a külföld jelenti" - panaszkodik a Tihanyi Táj védelmi Körzet egyik vendégházának üzemeltetője. A magasabb keresetűek csak pár napra, egy-egy hétvégére választják a Balatont, a hazai turisztikai célpontokat.
„A környezettudatosság nemcsak azt jelenti, hogy nem szemetelünk, lekapcsoljuk a villanyt, ha kilépünk egy helyiségből vagy fogmosás közben nem folyatjuk a vizet" - magyarázza a Figyelőnek Budai Krisztina, az Ökotárs Alapítvány programvezetője. Jóval tágabb, ökopolitikai-ökogazdasági szemléletről van szó, amely segít életben tartani, önfenntartóvá tenni egy-egy kulturális-történelmi emlékekben, természeti értékekben gazdag vidéket. Mindez egyfajta hazafias felelősségérzettel is párosul a hazai táj életben tartása iránt, hiszen a látogatók megismerkednek a tájegység nevezetességeivel, helybéli szolgáltatásokat vesznek igénybe, helyben készült ételeket, italokat fogyasztanak, helyi portékákat vásárolnak. A felfutó turizmus pedig pozitív hatást gyakorol a térség gazdaságára: nem néptelenednek el falvak, lesz, aki folytatja a hagyományokat, megtanulja a régi mesterségeket. Svájcban ennek kapcsán olyan programon dolgoznak éppen, amely segítene a turisták által nem látogatott területek falvainak fennmaradásában. Vészesen fogy ugyanis ezek lakossága, a fiatalok a nagyvárosokba költöznek, mesterségek utolsó képviselői halnak meg, műveletlenül maradnak területek.
ÖSSZEFOGÁS
„Meggyőződésem, hogy a magyarországi tájak szépségben vetekednek a külföldi kínálattal, persze kell egy alap beállítottság, hogy valaki meg akarja ismerni a környezetét" - mondja Budai Krisztina. Az ökoturista ugyan is nem utazik messzire, nem akarja habzsolni az élményeket. Nem jár be nagy területet, inkább kisebb tájegységet ismer meg alaposan. A kulcsszó: lassulás.
A szemléletmód népszerűsítésére évek óta gondot fordít a Magyar Turizmus Zrt, négy éve, 2007-ben kifejezetten a zöldturizmusra koncentrálta erőforrásait. Az idén „Itthon a legjobb" szlogennel hirdetnek biotúrákat, szabadidős programokat. A Figyelő megkeresésére a Magyar Turizmus Zrt által megküldött szakmai anyag hangsúlyozza: a cél az, hogy érték legyen hazai tájakat felkeresni.
Eközben egyre több régió jön rá arra, hogy érdemes a településeknek összefogniuk, és csomagban kínálniuk a helyi természeti értékeket. Ezt ma még inkább csak próbálgatják Magyarországon, de néhány kezdeményezés már több éve fut, s meglehetős népszerűségnek örvend, például az etyeki Kezes-Lábos Fesztivál, vagy az őrségi Hétrétország fesztivál, a panyolai világzenei fesztivál. A turizmus fellendülése lázba hozza a helyieket: szakmai tanfolyamokra iratkoznak be, egyesületeket hoznak létre, kicsinosítják a nagymamától örökölt házat, ellesik az öregektől a lángos- és lepénysütés tudományát. Míg öt éve Drégelypalánkon semmiféle turisztikai szolgáltatás nem volt, ma 10 család foglalkozik falusi vendéglátással. A helyiek számára már az is eredmény, s életben tartó erő, ha a falu 6-8 vendégháza jó telítettséggel működik. CSEKE HAJNALKA
