2011. július 28. - AZ AUDI ÉS A NATURA 2000 A rendszerváltás óta először történt meg, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek egy zöld aktivistát, vesztegetés gyanúja miatt. Eddig 24 zöldszervezet csatlakozott a Védegylet kezdeményezéséhez, hogy szabad lábon védekezhessen Zsák Ferenc
Zsák Ferenc, az egyetlen országos, sőt európai hírnévre szert tett debreceni természetvédő „addig harcolt a szabad természetért, amíg be nem csukták" -írja Tetőterasz című blogjában egy debreceni illetőségű zöld aktivista. Zsák valóban ott volt az elmúlt évek nagy környezetvédelmi frontjain: helyt állt a Tubesen, harcolt a Bocskai kerti elkerülőnél is, és szép lassan szinte a rögeszméjévé vált a Natura 2000 minősítésű területek védelme. Emiatt került bajba. Jogosulatlan előny kérése, vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt először május 30-án vették őrizetbe, majd kiengedték, mert a bíróság nem tartotta indokoltnak kényszerintézkedés alkalmazását. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség azonban fellebbezett a döntés ellen, ennek a megyei bíróság helyt adott, így 15 nap szabadlábon való védekezés után újra be kellett vonulnia a börtönbe az ötvenes éveit taposó Zsáknak, a Tiszántúli Természetvédő Társaság, a TTT elnökének. Egy hónapos előzetes letartóztatását az ügyészség kérésére a bíróság a múlt héten újabb három hónappal meghosszabbította, ami azt jelenti, hogy az aktivista minimum október közepéig rács mögött marad.
PRECEDENS
Az ügy egyszerre váltott ki félelmet és megdöbbenést a zöldmozgalomban, ugyanis a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy környezetvédelmi aktivista ellen büntetőeljárás induljon. Azt, hogy mi is történt, e pillanatban nem lehet tisztán látni, ugyanis az ügy részleteiről sem a Nemzeti Nyomozó Iroda, sem az ügyben érintett Audi Hungária Motor Kft nem nyilatkozik. Zsák ügyvédje, Gyalog Balázs sem érti, mi indokolja az előzetes letartóztatást, ugyanis amíg védence szabadlábon védekezhetett, mindenben készségesen együttműködött a hatósággal. Nem rejtőzött el, s iratokat, bizonyítékokat sem tüntetett el. „El tudja képzelni, hogy milyen hangulat uralkodik a zöldmozgalomban, ha azt látják, hogy börtönben tartanak egy környezetvédőt?" - kommentálta a történteket lapunknak Vida Viktor, a Védegylet munkatársa.
A Tiszántúli Természetvédő Társaságot 2009-ben Szabó Imre akkori szakminiszter Pro Natura díjjal tüntette ki a civil kontroll erősítése, a közösségi jog érvényesülésének elősegítése, és a természeti területek védelme érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. Pedig a TTT elnöke a kezdetektől tiltakozott a győri Audi-gyár bővítése ellen, mert az Natura 2000 besorolású, az EU által is védettnek minősített környezetvédelmi területen valósul meg. Mint a beruházás várható környezeti hatásait részletesen bemutató tanulmányból kiderül, több mint 100 védett és fokozottan védett állat- és növényfaj kerül veszélybe. Köztük a magyar futrinka és a homoki nőszirom, azaz egy bogárfajta és egy növényritkaság.
A gyár számára ez volt a legoptimálisabb terület, mivel a jelenlegi telephely közvetlen szomszédságában található. Korábban a Honvédelmi Minisztérium kezelésében állt, és lőtérként funkcionált. A szaktárca Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala (HM FHH) éppen a védettségre tekintettel pályázott az EU-nál tájrehabilitációs forrásra, s el is nyert 1,27 millió eurót. Az Audi-beruházás kapcsán azonban a szaktárca módosítási kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy kiemelt közérdekre (munkahelyteremtésre) tekintettel engedélyezze a gyár terjeszkedését. Ehhez a brüsszeli testület hozzájárult, igaz, feltételül szabta, hogy háromszor akkora területen finanszírozzon az Audi környezetvédelmi, kompenzációs projekteket, továbbá a védett állat- és növényfajokat telepítsék át biztonságos helyre.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek tanulmánya azonban mindössze 16 százalékosra becsülte a költöztetés sikerének esélyeit. A Figyelő úgy tudja, az Audi számára mintegy 600-800 millió forintnyi kiadással jár a hatóság által előírt természetvédelmi rehabilitációs program finanszírozása, s a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakértői felügyelete mellett már elkezdődött a futrinkák kétséges kimenetelű költöztetése.
Zsák viszont továbbra is szerette volna megakadályozni, hogy a védett területen történjen a beruházás, és az általa vezetett TTT megfellebbezte a környezeti szakhatósági engedélyt. Ezzel hónapokra megakasztotta volna az építkezést. Nemzetközi plénumok elé is kivitte az ügyet, egyebek között sérelmezte az Európai Bizottságnál, hogy az miért adta meg az engedélyt a beruházáshoz egy nemzetközileg is védett területre. A Honvédelmi Minisztérium ellen is feljelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), arra hivatkozva, hogy a HM annak ellenére felvett uniós pénzeket a lőtér élővilágának konzerválására, hogy utóbb átadta az Audinak a védett területet. Lapunk kereste a szaktárcát az üggyel kapcsolatban, kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
Gyalog Balázs lapunknak elmondta: ügyfele együttműködési megállapodást kötött az Audival arról, hogy a cég milyen természetvédelmi programokat támogat cserébe azért, hogy a gyár terjeszkedése miatt különösen védett terület indul enyészetnek. „Ezt a fajta kompenzációs eljárást ismeri a nemzetközi jog"- mutatott rá az ügyvéd. Bevett gyakorlat, hogy ha óhatatlanul sérül egy védett élőhely, akkor a beruházó cserébe más területek rehabilitációjához, megőrzéséhez járul hozzá. Szerinte ezt értékelhette a nyomozó hatóság vesztegetésként. „Hangsúlyozom, nem Zsák Ferenc kereste az Audit, hanem a cég őt. A tárgyalás megszakadt, később viszont folytatódott, s megállapodással zárult. Azt követően vették őrizetbe, hogy visszavonta a fellebbezést a környezeti szakhatóság engedélyével kapcsolatban" - magyarázta az ügyvéd. Szerinte Zsák „egy modern kori Jean d'Arc, se lakása, se autója, az erdő, a tölgyesek, az állatok az élete, biciklivel járja a tájat. Minden vagyonát a természetvédelmi értékek óvására költötte, elképzelhetetlen, hogy saját zsebre dolgozott volna".
De akármi is történt, úgy gondolja, a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásának semmi alapja nincs. Amivel ügyfelét gyanúsítják, 1-tól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Tehát nem kirívóan súlyos bűncselekmény, már csak ezért is biztosítani kellene számára, hogy szabadlábon védekezhessen. Gyalog Balázs szerint az eset azért is példátlan, mert az előzetes letartóztatással, úgy tűnik, egy környezetvédőt abban akadályoznak, hogy nemzetközi fórumokon is eljárjon.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a részletek ismeretének hiányában azzal kapcsolatban ugyan nem tud állást foglalni, hogy történt-e bűncselekmény, de úgy gondolja, Zsák Ferencet is megilleti az ártatlanság vélelme. A zöldek mindaddig szolidárisak vele, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője. Azt pedig kifejezetten furcsállják, hogy bár nem súlyos bűncselekménnyel vádolják, mégis előzetesbe került. Eddig 24 zöldszervezet és az atlatszo.hu szájt - a „magyar Wikileaks" - csatlakozott a Védegylet felhívásához, hogy Zsákot helyezzék szabadlábra.
A környezetvédelem ügyét Lukács szerint számos lobbi akadályozza, a feltörekvő, korszerű iparágak azért nem tudnak megfelelően fejlődni, mert az erős politikai és gazdasági hátszéllel rendelkező, már „bebetonozódott" iparágak elszívják a forrásokat. „Okos kompromisszumokra törekszünk, amelyek révén természetesen a szervezet egyetlen fillérrel nem gazdagodott, s vigyáztunk is arra, hogy ennek még az árnyéka se vetüljön ránk" - fogalmazott Lukács András. A Védegylet részéről Vida Viktor, s a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) részéről Farkas István is hangsúlyozta: az egész ország, és különösen a zöld szervezetek érdeke, hogyha történt vesztegetés, korrupció, akkor az derüljön ki. Ne feketítsék be a zöldeket, ne mondhassák, hogy mindenbe beleütik az orrukat, revolverezik a beruházókat, s az ilyen-olyan alkuk során saját zsebre dolgoznak.
BIODIVERZITÁS
Ugyanakkor Vida szerint is a biodiverzitás a tét a győrszentiváni volt lőtéren, ezen a ritkaságszámba menő, úgynevezett euro-szibériai erdős sztyepp területen. „A meglévő fajokat nem azért kell védeni, mert simogatni lehet őket" - utalt a Védegylet munkatársa arra, hogy a futrinkák fontosságát nem könnyű megértetni az átlagemberekkel, szemben a munkahely-teremtési érvekkel. Kit érdekel, hogy pár tucat védett fajból vagy példányból kevesebb lesz? A biodiverzitásban gazdag terület nem feltétlenül látványos, lehet az egy nyílt homoki gyep, fák nélküli terület, ám összehasonlításképpen: Győrszentivánnál 140-féle védett faj él, a budapesti Sas-hegyen, amely ugyancsak kiemelten védett terület, körülbelül 20-féle, s ha elmegy az ember egy akármilyen akácosba vagy telepített fenyőerdőbe, alig néhány fajt talál.
Az ENSZ szerint jelenleg messze a legsúlyosabb ökológiai probléma a biodiverzitás csökkenése, fontosabb még a klímaváltozásnál is. „Miközben forintosítható gazdasági előnyökre, turizmusra, gyógyszerek alapanyagaira és ökológiai hatásokra kell utalni, ha meg akarjuk a védett területeket menteni, a közben a legtöbb ember érzi, hogy ezeknek az élőhelyeknek és fajoknak e nélkül is joguk lenne az emberrel együtt fönnmaradni. Több ezer év alatt kialakult páratlan élőhelyek semmisülnek meg néhány év alatt rövid távú gazdasági érdekek miatt" - érvelt Vida Viktor. Ám közben a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben az Audi 900 millió eurós gyárbővítése a helyi adóbevételek megduplázódását és 1800 új munkahely teremtését ígéri. A beszállítókat is figyelembe véve pedig 15 ezer állást hoz létre, évi 1,8 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, és 11,6 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Jaj a futrinkáknak - de mi lesz Zsákkal? CSEKE HAJNALKA
-
