2011. október 2. - Ötvenmilliárd forintból építene óriási bioetanol-üzemet egy amerikai-ír vállalkozás Mohácson a fejlesztés ezer munkahelyet jelentene a térségben - írta az Új Dunántúli Napló.
A baranyai napilap pénteki számában írt arról, hogy csütörtöki ülésén
jóváhagyta a mohácsi önkormányzat a település és a Pannónia Ethanol Zrt.
közötti megállapodást. Ezzel elhárult az elvi akadálya annak, hogy az
amerikai-ír tulajdonban álló cég bioetanolt gyártó üzemet építsen
Mohácson. A tervezett beruházás mintegy ötvenmilliárd forintba kerül,
megvalósításának határideje 2014. január 15.
Az üzem a cég szerint Európa legnagyobb bioetanol-előállítója lesz, ha
elkészül - írta az Új Dunántúli Napló. A baranyai napilapnak Szekó
József (Fidesz), Mohács polgármestere elmondta: az üzem létesítését az
önkormányzat is segíti a rendelkezésére álló eszközeivel. Az új
munkahelyek mellett évente 300 millió forintos többletbevételre tehet
szert a város a megnövekedő iparűzési adóból. (A bioetanol jövedéki
adójának literenként 40 forintban történő megállapítására a jövedéki
adótörvényhez benyújtott módosító javaslat elfogadása ellehetetleníti a
magyarországi bioetanol-gyártást és forgalmazást - vélte nyáron a Magyar
Bioetanol Szövetség.)
A baranyai napilap értesülései szerint a gyár építésén háromszázötvenen
dolgozhatnak, elkészülte után pedig hetvenöten találhatnak állásra az
üzemben. Közvetve mintegy ezer munkahelyet is jelenthet a beruházás,
hiszen az alapanyag, a kukorica előállítói számára is megélhetést
kínálhat.
Vita a bioetanolról
A legújabb vizsgálatok azt tanúsítják, a bioüzemanyag-gyártás káros a
természeti környezetre. Az EU ezért válaszút elé ért, hogy továbbra is
támogassa-e a termelést. Az illetékesek úgy nyilatkoztak, megvédik a 13
milliárd eurós iparág érdekeit, ami jelentős részét teszi ki a nagyobb ,
17 milliárdos eurós szektornak.
A környezetvédők régóta hangoztatják, hogy a bioetanol-alapanyagok
termesztése nagy nyomást ró az agráriumra, növeli a termőföldek
terjedését az őshonos erdőségek és a -termelés szándékával- kiszárított
lápok rovására, kiirtásukkal pedig bolygónk "tüdejét" károsítja, s végső
soron az üvegházgázok elnyelését, vagyis a klímaharcot gyengíti.
A bioetanolt eredetileg azzal a koncepcióval tették meg öko-tudatos
üzemanyaggá, hogy a járművek kipufogóiból kibocsátva annyi üvegházgázt
jelent a légkörnek, amennyit meg is köt a gyártásához szükséges növény.
Vagyis nem jár nettó emisszióval. A fosszilis üzemanyagokhoz képest
pedig "karbon-megtakarítást" eredményez. Jellemző adat, hogy a BP új,
építés alatt lévő angliai bioetanol-telepe 60 százalékos
karbon-megtakarítást ígér.
A termőföldek és az erdőségek versenye -mely gyakran az előbbi javára
dől el- azonban pont az ÜHG-egyensúlynak ezt a kalkulációt látszik
feldönteni. Az erdőirtás révén több ÜHG-kibocsátással jár az
etanol-termelés, mint ahogy korábban gondolták. Ezt hívják a közvetett
földhasználat megváltozatásának (ILUC: indirect land use change).
Humanitárius szempontok is előtérbe kerültek a vitában, mondván a
bioetanol-növények (gabonafajták, cukornád, zöldségek) üzemanyag-célú
termesztése elveszi az ételt a harmadik világban éhezők elől. Vagyis
valahányszor bioüzemanyaggal töltjük fel a tankot a kutaknál, az
bizonyos számú ember éhezését vonja maga után a világ másik táján.
Ezek miatt is véli úgy tíz különféle nemzetközi ügynökség, köztük a
Világbank, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a
World Food Program, a WTO, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és az OECD,
hogy a kormányoknak el kellene törölniük a bioetanol-gyártást elősegítő
támogatási rendszereket, melyek feltornásszák az élelmiszerárakat.
