2011. szeptember 29. – Nagyobb vadak, rejtőzködő vadászok - Elsőrangú
trófeákra és az elmúlt szűk esztendők után üzletileg is jobb idényre
számítanak a vadászok. Az üzletemberek azonban egyre inkább hallgatnak erről a hobbijukról. Az ágazat bevétele évek óta 15 milliárd forint körül stagnál. Éppen csak elkezdődött a gímszarvas-szezon, amikor szeptember 7-én kapitális bika került a terítékre Zala megyében. A 15,32 kilogrammos trófea olyan értékes, hogy várhatóan nemzeti értékké nyilvánítja a vadászati hatóság, így csak minisztériumi engedéllyel hagyhatja el az országot.
Az majd a szerencsén is múlik, hogy a csaknem 57 ezer regisztrált vadász közül tud-e más is hasonlóan értékes trófeára szert tenni. Az előrejelzések mindeneseire biztatóak, így a tavalyinál sokkal jobb szezonra számít Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. A csapadékosabb tavasz, szárazabb nyár ugyanis kedvezett a vadak szaporodásának. Apróvadból például 20-30 százalékkal nagyobb az állomány, mint 2010-ben.
NÖVEKVŐ VADKÁROK
A már végéhez közeledő őzbak bérvadásztatás eddig ugyan a szokásos eredményt hozta, de az őszi, téli vaddisznóhajtások remek eredményt ígérnek, csakúgy, mint a gím- és dámszezon. Aki a határban jár. maga is tapasztalhatja, hogy a hazai nagyvadak száma 15-25 százalékkal növekedett az elmúlt 10 évben. Apróvadból azonban közben vészesen fogyott az állomány, főként a mezőgazdasági termelés változása miatt.
Az egyre sokasodó nagyvadak főleg a zalai, baranyai, veszprémi térségben olyan súlyos károkat okoznak a gazdáknak, amelyeket a vadásztársaságok már alig-alig tudnak megtéríteni, márpedig erre jogszabály kötelezi őket Jellemző, hogy az ínyenc vadak már szüretelni is beállnak. Badacsonyi szőlészek panaszkodnak, hogy az idén nem tudják megvédeni a rendkívüli minőséget ígérő gyümölcsöt. Hiába takarják le nejlonhálóval a sorokat a dörzsöltebb szarvasbikák az éj leple alatt az agancsukkal lehúzzák a hálót és belakmároznak a kincset érő bogyókból.
Évente meghaladja már a 1,5-2,5 milliárd forintot az országos vadkár. A sok egyéb kiadás, az alkalmazottak, a 3500 hivatásos vadász munkabére, illetve a takarmány ára. a vadászterület bérleti díja együtt akkora teherré vált. hogy a sikerágazatnak tartott vadászat az elmúlt 10 évben már egyáltalán nem számít nagy üzletnek. A bevétel nem nőtt, így a vadaszat-vadgazdálkodás országosan évi 15-16 milliárd forintos árbevételével a kiadások összege csaknem teljesen megegyezik A szélsőséges időjárás következtében a tavalyi kifejezetten rosszév volt, de a jobb esztendők is csak minimális eredményt hoztak a vadásztársaságoknak.
Nehéz, spórolós évet zárt például a 15 tagú Darza-menti földtulajdonosok Vadászati Közössége is. A Bakony lábánál, az Adásztevel, Nagy tevel, Homokbödöge határában fekvő 3 025 hektáros vadászterületén általában eredményesen gazdálkodnak, de a tavalyi vadkár 4.5 millió forint volt, amely a társaság egész éves. 10 milliós bevételének majdnem a felét elvitte, miközben más években csak 0,8-1,2 millió forint szokott lenni a kár.
CSERÉLŐDŐ VADÁSZOK
Az egymást követő szűk esztendőkben sok vadásztársaság feléli az eljövendő évek jövedelmét is, amikor a nagyobb bevétel érdekében többet enged kilőni a bérvadászokat jobban vonzó, értékesebb trófeát viselő, korosabb állatokból, amelyekből így egyre kevesebb marad. A kereslet viszont állandó, inert a magyarországi vadászkalandért és a becses trófeáért fizető külföldi bérvadászok száma még a válság alatt sem lett sokkal kisebb.
Évente 22-25 ezer vendégvadász próbál Szerencs ét nálunk. Korábban döntően német, olasz, osztrák puskások érkeztek, de a németek és olaszok száma már a válság előtti években jelentősen megcsappant. A szakmában főleg a megfogyatkozott apróvadállománnyal, valamint azzal magyarázzák az olasz vendégek elmaradását, hogy Romániában, Szerbiában több a lehetőség, például fürjre is lőhetnek, amelyekre itthon már tilos. Az ide látogató, kiöregedő, el-elmaradó német vendégvadászokat pedig nem pótolja a fiatalabb generáció, mert Németországban az .állatvédő szervezeték kampányainak következtében a vadászat egyre kevésbé trendi. A német, olasz vendégek helyeit viszont a kitartó osztrákok mellett egyre több szlovák, ukrán, spanyol, sőt kínai, arab puskás próbál Magyarországon szerencsét;
A szakmabéliek szerint főleg az érmes trófeákért érdemes nemcsak a szomszédból, hanem akar messzi földről is Magyarországra utazni, hiszen a világ 10 legértékesebb trófeájából a gineknél 5, az őzeknél 3 származik Magyarországról, és vaddisznó-agyarból is több rekorder akad.
JAVULÓ ÁR-ÉRTÉK ARÁNY
Így a válságban is töretlen az elégedett, a bevált vadászterületekre visszatérő vendégek kitartása. „Telt lessel" indult a gímszezon a Darza-mentén is, mondja Németh Zoltán, a társaság közös képviselője. A bőgés 3 hete alatt napi 5-6 vendégnél többet nem is tudnánk fogadni. Az évi 15 gímbika kilövésére szóló keretet egy 15 fős, Bécsújhelyről és környékéről érkező baráti társaság kötötte le, amelynek tagjai több éve visszajáró vendégek. Részben annak köszönhetően, hogy a Dana-mentén a környékbeli konkurenseknél kedvezőbb áron hódolhatnak szenvedélyüknek.
„Ismerjük a szokásaikat, tudjuk, melyik kísérővel szeretnek vadászni. Pénzük is van a szolgáltatást és a trófea díjat kifizetni" - ecseteli Németh Zoltán a visszajáró vendégkör előnyeit. Lapzártánkig az éves kontingensből már 6 bikát kilőttek, de a bőgés java csak most, a hűvösebb idővel kezdődik. Mint országosan, a Bakony lábánál is bővült a gím, a dám és a vaddisznó-állomány és ezáltal a kilőhető állatok száma. Kellemes meglepetés, hogy a szarvas trófea átlagsúly is növekszik. A gímbikák esetében az 5 kilogrammos átlag az idén már a 6 kilót közelíti.
Nemcsak Homokbödögén, más magyar vadászterületeken is érezhetőén javul az ár-érték arány, a hazai vadászturizmus szereplői igyekeznek felvenni az árversenyt a kelet-európai riválisokkal. A vadászat és a kapcsolódó szolgáltatások díjai ugyanis egy évtizede alig emelkednek, sőt, helyenként csökkennek, bár a magas hazai forgalmi adó miatt a konkurens kelet-európai országokban, főleg Romániában és Bulgáriában még kedvezőbbek az árak. Magyarországon egy vendégvadász egy közepes gímbika elejtése után a 8-9 kilogrammos, érmes trófeáért mintegy 3500 eurós díjat fizet. Az egy hetes vadászatért így összesen mintegy 5000 eurós (közel 1,5 millió forintos) kiadással számolhat.
Ez csak harmada-ötöde annak a költségnek, amelybe manapság egy afrikai vadász szafari kerül. A csaknem 57 ezer hazai vadász közül körülbelül 2 ezren engedhetik meg maguknak, hogy egy másik kontinensen jávorszarvasra, medvére, oroszlánra vagy orrszarvúra vadásszanak. A hazai menedzserek, vállalkozók közül ilyen szerencsés például Leisztinger Tamás, aki, ha teheti, Afrikában hódol a szenvedélyének. Volt trópusi vadászkalandja mások mellett Murányi Lászlónak, a Coop Hungary Zrt. vezérigazgatójának (Ismerik a dörgést - Figyelő, 2007/49. szám), valamint Zdeborsky Györgynek, a CIB Bank korábbi vezetőjének is.
INKÁBB LAPÍTANAK
A válságban azonban egyre több a sport ellenzője, sokak szemében még inkább az „urak véres passziójává" vált a vadászat. Pedig egyre kevesebb olyan tivornyáról hallani, mint az elhíresült, csaknem 11 millió forintba került 2003-as lónyai vaddisznóvadászat amelyet Bige László, a Bige Holding és a péti Nitrogénművek Zrt tulajdonosa rendezett. Manapság egyre nehezebb szóra bírni a szenvedélyükről a cégvezető vadászokat. „Köszönöm, most inkább lapítok" -fogta félig-meddig tréfára a dolgot élménybeszámoló helyett az egyik nagyvállalkozó. Nincs egyedül, hasonló a helyzet a bankárvilágban, ahol amúgy nagy népszerűségnek örvend a sport, Csányi Sándor OTP-vezértől Erős János korábbi MFB-vezetőig sokan és régóta vadásznak, de most a bankárvilággal is kritikusabb közhangulat hatására inkább hallgattak a szenvedélyükről.
Az egyik neves tésztaipari társaság vezetője kereken meg is mondta: „Magánemberként űzöm a sportot, erről a sajtóban nem szeretnék beszélni!" Értsd, senkinek sincs köze hozzá. „Olyan kényes témává vált, hogy aki vadászni megy, már előre fél, milyen hír fog róla megjelenni" - tapasztalja Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Pedig a hazai vadállományt olyan nemzeti értéknek tartja, amelyet üzletileg is ki kell aknázni. Igaz, ehhez el kell kerülni az olyan visszaéléseket, amelyek rossz fényt vetnek a sportra. SZIRMAI S. PÉTER
Számok terítéken
Jelenleg csaknem 57 ezer regisztrált vadászt tartanak nyilván Magyarországon, közülük mintegy 3500 a hivatásos, a többiek hobbiként űzik. Évente mintegy 2 ezer új vadász teszi le a vizsgát, és nagyjából ugyanennyi hagyja abba a sportot, így a létszám érdemben évek óta nem változik. A vadászterületek átlagos nagysága az 1996-os törvény utáni átrendeződéssel a korábbi 10-15 ezer hektárról 7 ezer hektárra csökkent. A bérleti szerződéseket a földtulajdonosok és az 1997-ben megalakult vadásztársaságok 10 évre írták alá, majd 2007-ben újrakötötték. Eközben az átlagos vadászterület nagysága 6400 hektárra csökkent.
Zdeborsky György
A Vylyan pincészet társtulajdonosa, a CIB Bank korábbi elnök-vezérigazgatója, az MFB exelnöke 5 puskával felszerelkezve hódol szenvedélyének, gyakran barátja, Erős János volt MFB-vezérigazgató társaságában. Nyugdíjas bankárként bőven van ideje kedvenc vadászparadicsomaiba, Tanzániába és Dél-Afrikába járni. Büszke arra, hogy meglőtte az afrikai „nagy ötöst", azaz egyaránt elejtett már elefántot, kafferbivalyt, leopárdot, oroszlánt és orrszarvút.
„Afrika nagyon bejött, élménydúsak a vadászatok" - mondja Zdeborsky, Itthon is hódol azért a sportnak, főleg apróvadas vadászatokon, de amióta nem bankvezető, kevesebb a barátja, ritkábban hívják, így októberben megint Afrikába indul. Sokban egyetért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökével, aki egyes védett állatok vadászhatóságára tett javaslatot, hiszen a szalonka például Európában vadászható, csak nálunk nem, ahol már a veréb is védett. Mint mondja, a vadászat nem csak sport, az emberiség terjeszkedése miatt az állatok élettere összeszűkült, így létszámukat szabályozni kell, illetve a vadhús élelmezési szerepe is fontos. Reméli, a vadászatellenes hangulat előbb-utóbb lenyugszik.
Czita János
A Solum Mezőgazdasági Zrt. termelési igazgatója, puskás és íjas vadász, a komáromi Dunapart Vadásztársaság tagja. Büszke arra, hogy sikerült az elsők között íjjal elejtenie érmes őzbakot, vadkant, muflont, dám- és gímbikát is. A vadgazdálkodással is foglalkozó Czita 1994-ben vizsgázott le vadászíjászatból, mert megérintette annak romantikus varázsa. „Az íj 15-30 méteres lőtávján belül a vadnak több az esélye a megmenekülésre, ezen a távon minden érzékszervét tökéletesen ki tudja használni. Ez a vadászati mód a vad és vadász között egyenlőbb feltételeket teremt" - összegzi motivációját. Golyós fegyverrel ugyanis akár 200 méterről is elejthető a vad.
Kulik Zoltán
A takarmánygyártó Vitafort Zrt. vezérigazgatója a céghez érkező külföldi, főleg francia vadászvendégek miatt kezdett el maga is vadászni 6 éve. Főleg a házai trófeás őzbak, dám- és gímbika, vadkan a kedvenc zsákmánya, de zergére, apróvadra, muflonra is vadászik golyós Steyr Mannlicher és sörétes Beretta Silver Pigeon fegyverrel. Amikor kerestük, éppen 2 francia vendégéért ment, akik gímbikára és muflonra jöttek vadászni, hiszen egy-egy ilyen alkalommal az üzletről is kötetlenül lehet beszélni.
Békési Zoltán
A Békési Pálinka Zrt. vezérigazgatójának régi vágya teljesült az idén, több évi próbálkozás után egy havas februári cserkelésen végre sikerült egy muflon kost elejtenie Bélmegyeren. A Kettner típusú sörétes és a CZ 550 LUX golyós puskával immár 6 éve vadászó cégvezető emellett 3 őzbakot is lőtt az idén, és több vaddisznót is a terítékre húzhatott. Ha Nimród segít, az októberben induló dámszezonban másik vágya, egy dámbika ejtése is összejöhet.
