2012. április 8. - A címben feltett kérdést tudatosan egyszerűsítettem le. Politikailag korrekten így nézne ki ez a kérdés: milyen munkát adjunk a nagy létszámú, iskolázatlan, főként vidéki kistelepüléseken élő embereknek ? Ugyanis nem csak a cigányokról van szó, bár a probléma kétség kívül őket érinti legsúlyosabban. De úgy is kérdezhetném: hogyan is képzeljük 1 millió új munkahely megteremtését Magyarországon ?
A Fidesz által ígért 1 millió új munkahely elsősorban az építőiparban, az építőanyag-iparban, az erdőgazdálkodásban és a fuvarozásban lenne megvalósítható, mert ezek a területek azok, ahol a képzetlen munkaerő jól hasznosítható lenne. A munkahely teremtéshez persze némi pénzre lenne szükség, amit nyilvánvalóan más területektől kellene elvonni. De hol található az a pénz, amiből az új munkahelyek megteremtése finanszírozható lenne ?
Mind a lakosság, mind az állam rendkívül sok pénzt költ el földgázra és az ahhoz kapcsoló technológiákra (vezetékek, erőművek). Rendkívül sok pénzt költünk el atomenergiára és az ahhoz kapcsolódó technológiára (uránium, erőmű) is. Sem a gázenergia, sem az atomenergia nem teremt túl sok munkahelyet, a képződő haszon elsősorban Oroszországot gazdagítja, miután a nyersanyag (földgáz, uránium) és a technológia jelentős részben onnan származik. Gáz- és atomenergia függőségünk az 1970-80-as évek maradványa, amikor az akkori Szovjetunió tudatosan alkalmazott, jóval a világpiaci alatt lévő olcsó árakkal terelt be bennünket ebbe a zsákutcába.
Zsákutcában vagyunk tehát, Oroszországnak kiszolgáltatva, csak az égiekhez imádkozhatunk, hogy az oroszok ne srófolják tovább a földgáz, az uránium és az ezekhez kapcsolódó technológiák árát.
Hatalmas pénzekből új atomerőművi blokkokat és új földgáz távvezetékeket, meg tárolókat akarunk még mindig építeni. Kérdés, hogy ezt az irdatlan mennyiségű pénzt el lehetne-e úgy költeni, hogy teremtsünk közben 1 millió új munkahelyet, de ne építsünk belőle sem új atomerőművet, sem új földgázvezetéket vagy tárolót ?
Mi a helyzet az atomenergiával ?
A társadalom szempontjából így merülnek fel a kérdések:
– 1000 milliárd forintért építsünk új atomerőművet ? Ez a pénz néhány évre teremt néhány ezer munkahelyet időlegesen, amíg építik az erőművet, aztán pedig néhány száz ember dolgozhat az erőműben. Magyar vállalkozások ebben a történetben csak perifériális jelleggel, kb. a föld túrása és a betonozás szintjén lesznek jelen.
– 1000 milliárd forint értékben inkább osszunk szét alacsony kamatozású hitelt, amiből a lakosság és a vállalkozások szigetelni tudják épületeiket, napkollektorokat, napelemeket tudnak telepíteni ? Ezzel hosszú évekre egyszerű és tömeges munkát tudunk adni sok százezer képzetlen embernek az építőiparban és az ehhez kapcsolódó építőanyag iparban. Az ország egész területén folyó építőipari munkákban és építőanyag gyártásban magyar vállalkozások százai-ezrei lesznek érdekeltek, külföldi résztvevő ezen a piacon nem tud megkapaszkodni.
– Az 1000 milliárd Ft szigetelésre, napkollektorokra és napelemekre való elköltése után pedig a magyar áramfogyasztás annyira leesik, hogy a tervezett atomerőműre semmi szükség nem lesz.
– A lakosság és a vállalkozások a villany- és gázszámlán megtakarított pénzből képesek lesznek törleszteni a fejlesztésre felvett kedvezményes hitelt.
Ez egy lehetséges út, gyakorlatilag biztos vagyok abban, hogy 1000 milliárd Ft szigetelésre, napkollektorokra, napelemekre való elköltése társadalmilag jóval hasznosabb, mint egy atomerőmű építése. Ki merem jelenteni, hogy aki ma Magyarországon atomerőművet akar építeni, az nem a nemzeti érdekeknek megfelelően cselekszik. Remélem csak tudatlanságból akarhat ma Magyarországon bárki is atomerőművet építeni, mert itt atomerőmű építése csak azoknak a hatalmaknak áll érdekében akik a technológiát és az urániumot adják hozzá. Lehetnek ezek oroszok, amerikaiak, franciák, atomerőmű építése nem lehet magyar nemzeti érdek.
Mi a helyzet a gázenergiával ?
Vidéken spontán folyamatként elindult, mostanra pedig már nagyon erős a gázfűtés mellőzése és fafűtéssel való felváltása a lakosság körében. Az orosz gáz árát és a rárakódó technológiai költségeket (távvezetékek, erőművek, stb.) olyan magasan szabják már az orosz állam által irányított monopol vállalatok, hogy egyszerű piaci alapon is racionálisabb ma már a fafűtés alkalmazása. A magyar vidéken nem csak a szegény emberek fűtenek fával, a középosztály körében is egyre elterjedtebb, akiknek a házában pedig ott a kiépített gázfűtés és a gázt sem zárták el náluk.
A társadalom szempontjából a kérdések hasonlóak az atomenergiánál felmerülő kérdésekhez:
– 1000 milliárd forintért építsünk új gáz távvezetékeket, erőműveket, tárolókat ? Ez a pénz néhány évre teremt néhány ezer munkahelyet időlegesen, amíg építik ezeket a beruházásokat, aztán pedig néhány száz ember dolgozhat ezeken a helyeken. Magyar vállalkozások ebben a történetben csak perifériális jelleggel, kb. a föld túrása és a betonozás szintjén lesznek megint csak jelen.
– 1000 milliárd forint értékben inkább osszunk szét alacsony kamatozású hitelt, amiből a lakosság és a vállalkozások cserépkályhákat, fatüzeléses fűtési rendszereket tudnak építeni ? Ezzel hosszú évekre egyszerű és tömeges munkát tudunk adni sok százezer képzetlen embernek az építőiparban és az ehhez kapcsolódó építőanyag iparban. Az ország egész területén folyó építőipari munkákban és építőanyag gyártásban magyar vállalkozások százai-ezrei lesznek érdekeltek, külföldi résztvevő ezen a piacon nem tud megkapaszkodni.
– Ha a cserépkályhákat, kazánokat megépítették, úgy ezek folyamatos keresletet fognak biztosítani tűzifa iránt. A fellendülő erdőgazdálkodás sok tízezer-százezer képzetlen embernek tud munkát adni. A tűzifa gyártásával kapcsolatos egyszerű faipar megint csak képzetlen munkavállalók tízezreit tudja felszívni. A tűzifa szállításával, rakodásával kapcsolatos fuvarozás ugyancsak nagy számú munkahelyet teremt. Ezen a területen külföldi megint csak nem tud megkapaszkodni, magyar vállalkozások százai-ezrei működhetnek ebben az iparágban.
– Az 1000 milliárd Ft cserépkályhákra és fafűtéses rendszerekre való elköltése után pedig a magyar gázfogyasztás annyira leesik, hogy nem lesz szükség semmiféle új gázvezeték, tároló vagy erőmű építésére.
– A lakosság és a vállalkozások a villany-(keringető szivattyúk) és gázszámlán megtakarított pénzből képesek lesznek törleszteni a fejlesztésre felvett kedvezményes hitelt.
– Miután a magyar erdők tűzifa termelési képessége véges, ezért itt gondos számítások szükségesek, hogy ne csökkenjen az erdőterület. Jelenleg a magyar erdők jóval több tűzifa termelésére képesek, mint amennyit felhasználunk. Idővel a történelmi Magyarország erdősült területei (Kárpátok) is be fognak kapcsolódni a mostani anyaország tűzifa ellátásába, már most is egyre erőteljesebb ez a folyamat. Meggyőződésem, hogy idővel a folyamatos kereslet növelné az erdősített terület nagyságát is, ami a környezet védelme szempontjából is előnyös így társadalmilag is hasznos.
Ez egy lehetséges út, gyakorlatilag biztos vagyok abban, hogy 1000 milliárd Ft cserépkályhákra és fafűtéses kazánokra való elköltése társadalmilag jóval hasznosabb, mint gázvezetékek és egyéb gáz infrastruktúra építése. Gázvezeték vagy egyéb gázipari létesítmény építése az oroszokon kívül senkinek nem áll érdekében, a magyar nemzeti érdek a földgáztól való függőség minél erősebb csökkentése.
Az atom- és a gázenergia visszaszorítása és elsorvasztása nyilvánvalóan hosszútávú, sok évig tartó folyamat. Ha a Fidesz az 1 millió új munkahelyet komolyan gondolja, akkor ehhez más út nincs is. A jelenlegi magyar gazdasági szerkezet ugyanis képtelen 1 millió, most gyakorlatilag feleslegesnek minősített embert munkával ellátni. Az 1 millió új munkahelyhez az szükséges, hogy az atom- és gáztechnológiára szánt pénzt folyamatosan hitelként kihelyezzük a lakossághoz és a vállalkozásokhoz, akik ebből a pénzből a magyar ipar és mező(erdő)gazdaság vállalkozóinak adnak munkát, akik így teremtenek is 1 millió új munkahelyet.
Munkára fel tehát, a környezetvédelmi és társadalmi érdek, és talán most a politikai szándék is egy irányba mutat.