2012. május 1. - A Földön körülbelül száz olyan törzs él, amelynek
tagjai nem kérnek a külvilágból, és az esőerdő mélyén húzzák meg
magukat. Van köztük olyan, amelyik 55 ezer év alatt alig került kapcsolatba másokkal, és van köztük olyan is, amelyik majdnem kipusztult, amikor találkozott néhány jóindulatú kívülállóval.
A Földön körülbelül száz rejtőzködő törzs él, Dél-Amerikától Délkelet-Ázsiáig. Többségük olyan túlélők utódai, akik tömegmészárlások vagy betegségek elől menekültek be az erdőkbe. A Nyugat-Amazóniában élő indiánok például a kaucsuk-kitermelés 19. század végi fellendülését túlélő emberek leszármazottai. Mások a 20. században megszaporodott támadások elől rejtőztek a sűrűbe.
Az amazóniai akuntsu törzsnek mindössze öt tagja maradt az 1980-as években intenzíven terjeszkedő szarvasmarhatartás miatt - az élőhelyükként szolgáló esőerdőt ugyanis kiirtották, és legelőt csináltak belőle. Nyelvüket senki sem beszéli, ezért valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy pontosan mi történt velük. Az egy férfiból és négy nőből álló törzs fennmaradásának egyetlen esélye, ha beházasodnak egy másik törzsbe, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége.
Az illegális fakitermelés számos rejtőzködő törzset veszélyeztet, nemcsak a területük pusztítása miatt, hanem mert a favágók időnként meg is ölik a helyieket. Peruban különösen veszélyes a helyzet, mert az indiánok lakóhelye egyben egyike a Föld utolsó mahagóni-lelőhelyeinek is.
Valószínűleg nincs még egy olyan elzárt törzs, mint az indiai Andamán-szigetek egyik tagján, az Északi-Sentinel szigeten élő szentinelézek. Az első Afrikából kivándorolt emberek leszármazottainak tartják őket, és valószínűleg már több mint 55 ezer éve élnek a szigeten. Nyelvük annyira különbözik a többi Andamán-szigetekitől, hogy úgy vélik, az utóbbi néhány ezer évben csak minimális kapcsolatuk volt a külvilággal. A csoport becslések szerint 50-200 főből állhat, és védelmük érdekében tilos 5 kilométernél közelebb hajózni a szigethez.
A Survival International szerint a rejtőzködő törzseknek joguk van az elzártsághoz, és tiszteletben kell tartani ezt a kívánságukat. Az erőszakos közeledés mindenki számára veszélyes lehet, mert a törzsek - bár csak a maguk kezdetleges fegyvereivel -, de megvédik magukat. A cinta larga törzs tagjai 2004-ben 29 embert öltek meg, akik illegálisan bányásztak gyémántot a területükön. 2006-ban pedig a szentinelézek végeztek két halásszal, akik túl közel merészkedtek a szigetükhöz.
A Survival International ezért csak olyan esetekben hozza nyilvánosságra a törzsek területének pontos helyzetét, ha az feltétlen szükséges a védelmükhöz. Úgy vélik, a rejtőzködő törzsek csak egyet szeretnének a külvilágtól: ha megvédenék a területüket.
