A globális klímaváltozás miatt világszerte megfigyelhető az erdők állapotának fokozatos romlása. Ehhez a folyamathoz Magyarországon a kártevő rovarok is nagymértékben hozzájárultak. A gyapjaslepkék által lerakott petecsomókról készült 2004. évi országos felmérés alapján 2005-ben minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kellett számítani. A gyapjaslepke kártétel űrfelvételeken alapuló monitorozása a Földmérési és Távérzékelési Intézetben 2004-ben kísérleti jelleggel kezdődött meg. Az űrfelvételek kiértékelésével levezetett erdőkárosodás térképek validálásának, terepi ellenőrzésének munkáiban az ÉRTI Erdővédelmi Osztályának szakértői is részt vettek, az eredmények biztatóak voltak.
A Magyar Ûrkutatási Iroda által meghirdetett űrkutatási témapályázat elnyerése alapján, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) az „Erdőkárosítás monitorozása távérzékeléssel a gyapjaslepke kártétele nyomán a Balaton térségében" tárgyú K+F feladatot hajt végre. Ennek keretében nagy (0,1 ha) és közepes (2-3 ha) térbeli felbontású űrfelvételek felhasználásával, károsodási térképek készülnek a Balaton környéki településekről (Veszprém és Somogy megye területén), melyek felhasználásával az erdőkárosodás időbeli lefolyásának vizsgálata is elvégezhető regionális és település szinten.
Az ismertetett eredmények egy új típusú, szupernagy térbeli felbontású űrfelvételnek (IKONOS) a kártétellel kapcsolatos vizsgálatokba történő bevonására vonatkoznak, melynek során kísérletet tettünk az erdők és az azok szomszédságában lévő mezőgazdasági területek gyapjaslepke általi károsodásának minél részletesebb kimutatására. A vizsgálatot Látrány (Balatonboglár környéki település) külterületén végeztük el 2005-ben. A bekövetkezett kártétel felmérésére és térbeli eloszlásának kimutatására űrfelvételekből levezetett károsodástérkép készült, a károsodott területek kvantitatív jellemzésével.
A gyapjaslepke hernyói április második felében, május elején kelnek ki a petékből. A hernyók képesek selyemszálat képezni, melynek segítségével fejlődésük korai szakaszában akár több tíz kilométerre is elvitorlázhatnak, ami nehezíti a kártételük precíz előrejelzését.
A gyapjaslepke sokféle tápnövényben képes kifejlődni. Elsőrendű tápnövényei a csertölgy, a kocsányos tölgy, az éger és a nyár. Tömegszaporodásai általában éppen ott alakulnak ki, ahol ezen elsőrendű tápnövényei is tömegesen vannak jelen.
A lombjukat vesztett erdők általában nem pusztulnak el - legalábbis nem azonnal -, és július közepén megindul a regeneráció folyamata, új levelek képződnek. Viszont legyengülnek, hiszen energiájuk jelentős részét az új levelek képzése köti le, ezért kevésbé tudnak ellenállni az egyéb kártevőknek, fertőzéseknek. Az erdészeti kártételek közül a három legjelentősebb a növedék veszteség, a magtermés-kimaradás és a fapusztulás. A gyapjaslepke hernyójának kártételét az is fokozza, hogy miután teljesen lerágta az erdőt, átterjedhet a környező kertek gyümölcsfáira, és ott is jelentős károsodást okozhat. Emellett egyéb területeken is bekövetkezhetnek károsodások (talajkárosodás, erdei állatvilág károsodása, humán vonatkozású károsodások).
Kártételének előrejelzését leggyakrabban petecsomóinak számlálásával végzik, erdőterületen 0,1 hektáros mintaterületeket alkalmazva. Esetenként a leggondosabban elvégzett számlálás is hordozhat bizonytalanságot, mivel a szél által elsodort hernyók olyan területeken is okozhatnak jelentős károkat, ahol a petecsomók száma ezt nem vetítette előre. A tömegszaporodás tetőzésekor a tényleges kárterület akár háromszorosa is lehet a petecsomók által fertőzött terület nagyságának.
A hernyórágás által érintett erdőkárosodások területi eloszlásáról, illetve a petecsomó-számlálási eredmények alapján történő károsodás-előrejelzésről a hagyományos úton is információt szerezhetünk, de ez egy igen lassú, rengeteg terepi munkát igénylő folyamat. A távérzékelés gyors és hatékony eszközt adhat az erdészek és a növényvédelmi szakemberek kezébe ahhoz, hogy azok alakulásáról, a hernyórágás elleni védekezés hatékonyságáról átfogó képet alkothassanak az alkalmazott űrfelvételek spektrális és térbeli felbontásának megfelelően, különböző szinteken (regionális, kistérségi, települési). Ilyenkor károsodás térképek segíthetik a kártétel-előrejelzést is, hiszen kijelölik azokat a területeket, ahol a petecsomó-számláláshoz szükséges mintaterületeket érdemes felvenni. A hernyórágás okozta lombvesztés, illetve az azt követő regenerációs folyamat monitorozása az erdőterületekről május-júliusi időszakban felvételezett űrfelvételekből jól levezethető, kvantitatívan jellemezhető.
A szupernagy felbontású űrfelvétel (IKONOS) segítségével az erdők károsodásán túl, az azok szomszédságában lévő mezőgazdasági területek károsodása is tanulmányozható. A vizsgálatra kijelölt mintaterület összterülete mintegy 633 hektár, melynek 24 százaléka erdő, 2,6 százaléka gyümölcsös, 26,7 százaléka szőlő, 46 százaléka pedig egyéb földhasználati kategóriába tartozik.
Az IKONOS szuper térbeli felbontású űrfelvétel feldolgozása során - a jó térbeli fel bontásnak köszönhetően feltérképeztük, hogy a károsodás a kijelölt területeket (erdők, szőlők, gyümölcsösök) milyen mértékben érintette. Az IKONOS űrfelvétel készítésének időpontja 2005. június 22. volt, ami a hernyókártétel maximumához közel eső időpont. A település környezetét bemutató IKONOS űrfelvételből készült színkompozit az 1. ábrán látható. Az IKONOS űrfelvétel feldolgozásával nyert károsodás térképet a 2. ábra mutatja be. Az erdő és mezőgazdasági területeken (szőlő és gyümölcsös), bekövetkezett károsodás űrfelvétellel történt felmérésének kvantitatív eredményei (T. táblázat) azt mutatják, hogy az erdő, gyümölcsös és szőlő területek mintegy 35 százaléka szenvedett károsodást a vizsgált mintaterületen.
A 2005. július 14-én végzett terepi ellenőrzés kijelölt foltjai közül hármat mutat be a 3. ábra az IKONOS űrfelvétel színkompozitján megjelenítve. A terepi ellenőrzés kvantitatív eredményeit a 2. táblázat foglalja össze. Az ellenőrzés során a károsodás térképen összesen kijelölt 23 foltról kellett a terepen eldönteni, hogy azt hernyórágás okozta-e. Mivel a szőlő területeket ért károsodás csekély mértékű volt, az ellenőrzés során csak az erdő és gyümölcsös területekre koncentráltunk. A kijelölt foltok közül 20 esetben lehetett igazolni, hogy hernyórágás következménye, 3 esetben más volt a károsodás oka. Az űrfelvételekből levezetett károsodás térkép átlagos pontossága, a vizsgált minta alapján 87 százalékos volt, ami jó eredménynek mondható.
NÁDOR GIZELLA,
SUBA ZSUZSANNA,
DR. MARTINOVICH LÁSZLÓ
Földmérési és Távérzékelési Intézet