2012. június 13. - Szakképzés Mátrafüreden A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági- és Vadgazdálkodási Iskola 2005-től hazánk legnagyobb tiszta profilú agrárszakképző tanintézete. Ekkor helyezték át ugyanis a gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Intézetet Mátrafüredre, a Vadas Jenőről elnevezett szakiskolába, amelynek képzése azóta mezőgazdasági oktatással, tanulólétszáma pedig 400-ról 700-ra bővült. A tavalyi igazgatóváltást követően a névadók szobra is egymás mellé került: látszólag tehát minden rendben van. Árnyalja a képet, hogy a megnövekedett létszám és a hiányos infrastruktúra próbára teszi az amúgy felkészült és összeszokott pedagógusgárdát, nem beszélve a szűkös kollégiumi helyekről, és arról, hogy helyenként beázik az épület tetőszerkezete.
- Az átköltözés valóban sok problémával járt. A műhelyeket tantermekké kellett alakítani, szertárak szűntek meg, a kollégák még a sufniban is tanítottak -idézi fel a megpróbáltatásokat Dr. Ördög István, az iskola tavaly, pályázattal kinevezett igazgatója. Hozzáteszi: a 115 felnőtt dolgozó és az óraadó tanárok kezdetben, érthetően, nehezen alkalmazkodtak a körülményekhez. - Ám most az eredményesebb oktatás-nevelésben, a gondok megoldásában, a Gyöngyös várossal való kapcsolatok erősítésében működünk sikeresen együtt.
A Gödöllőn végzett diplomás mérnök-tanár jól ismeri jelenlegi munkahelyét: 20 évig a kollégiumban, az iskolában volt nevelőtanár, gyakorlati oktatásvezető, kollégiumi igazgató. Otthon van a vezetésben. Kinevezésekor nem volt nehéz dolga a bizottságnak a Vidékfejlesztési Minisztérium ajánlásának eleget tenni: kerüljön agrárvégzettségű szakember a hasonló típusú oktatási intézmények élére. Kérdem tőle, hogy mihez kezdett beiktatását követően. Azt válaszolja, hogy az iskola gondnokával és karbantartóival előbb felkeresték az épületek zegét-zugát, lajstromba vették a hiányosságokat, a megoldandó feladatokat. Mindenekelőtt kitakarította az ereszcsatorna rendszert, ahol korábban „egynyári növények díszlettek." Rendet raktak a padláson is: itt sok olyan papír alapú és tárgyi emléket találtak, amely nélkülözhetetlen forrás lehet az iskola történetében. „Ezek persze apró dolgok" - jegyzi meg a rendszere-tő direktor. Az igazán komoly tennivalóiról a következőket mondja: - Néhol beázik a kollégium épülete. Fenntartónknak, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak köztudottan kevés a pénzé a dologi kiadásokra... Kinőttük a Gyöngyös melletti Atkár-Tass-pusztai tangazdaságot, ahol mindössze 12 hektár szántónk, 2 hektár szőlőnk és egy hektár gyümölcsösünk van. Saját minigazdaságunkban azonban képtelenek vagyunk eleget tenni a gyakorlati oktatás követelményeinek: jelenleg vállalkozókkal szerződünk. Jobb időkben egy hétig is kint laktunk a gyerekekkel - hol van az már? Végleg lerobbant az iskolabuszunk, újabb használtat vásárolunk helyette. Nem szívesen, de őszintén mondom: öko-iskola voltunk, tanulóink egy része miatt azonban tavaly úgy döntött az iskola vezetése, hogy méltatlanok vagyunk a címre: az iskolakertet ugyanis cigaretták és hulladékok csúfították el. Rendetlen gyerekeink az elkövetők. Idén a felnőtt dolgozók és önkéntes tisztaságőrző tanulók bevonásával pályázunk újra.
A Jászságban született igazgató -mint meséli - tanyákon élő rokonaitól megtanulta az emberek, az állatok, a természet szeretetét. Olyan vezető, akinek van stílusa ahhoz, hogy a gondatlan diákból rendszerető legyen. Van ereje és elszántsága, hogy az iskola fenntartóinál kijárja: égető szükség van a kollégiumi férőhelyek bővítésére. Jelenleg 390 tanulót tudnak elszállásolni 450 helyett. Hetvenen albérletben laknak és pontosan ennyien veszik igénybe a napi háromszori térítésmentes étkeztetést is szociális helyzetük miatt. Az itt tanuló gyerekek ugyanis az ország 11 megyéjéből, főleg távoli falvakból érkeztek. A rászorulók az iskolai alapítványtól kapják a hozzájárulást.
Dr. Ördög Istvánnak természetesen több jó híre is van az általa vezetett iskoláról. Szerinte például a beiskolázott gyerekek 90 százalékának célja, hogy technikus legyen, mások fakitermelőnek készülnek. Manapság szinte csoda: munkahely várja legtöbbjüket! Az Egererdő Zrt. (amelyre szakmailag mindig számíthatnak) erdésztechnikusokat és fakitermelőket, a magánerdőbirtokosság technikusokat, a vadgazdálkodók mások mellett képzett vadőrök jelentkezését, a virágkereskedők pedig virágkötészeket várnak.
- Erdésztechnikusaink képzésével a magyar mezőgazdaság fejlődését kívánjuk elősegíteni a maggazdálkodás, a csemetetermesztés, az erdőművelés, az erdővédelem, az erdőhasználat, az erdei termékek értékesítése, a vadgazdálkodás és az alapvető fafeldolgozás területén - állítja meggyőződéssel az igazgató. Mika István
