2012.06.27. - Szent Benedek szerzetesei és világi személyek
összefogásával küzd Bakonybél a túlélésért, az elvándorolni kényszerülő
lakosság megtartásáért. Várszegi Asztrik főapát szentelte fel a Szent Gellért remeteségének színhelyén most közadakozásból felújított, és turistalátványosságként is szolgáló Borostyánkúti kápolnát.
Mi az, mi egy ugyanazon eseményre, mégpedig egy Budapesttől 140 kilométerre fekvő bakonyi faluba vonzza Várszegi főapátot és Hobot, Bródy Jánost, Cseh Tamás dalait és az egykoron SZDSZ-es, most független polgármester, Baky György vezette RETRO Együttest, Hanák Gábor filmrendező-történészt, Kátay Zoltán énekmondót és Pitti Katalin operaénekest? A közös jóakarat, mondja Vásárhelyi Anzelm, a majd' ezeréves múltra visszatekintő bakonybéli Szent Maurícius kolostor szerzetese, aki Halmos Ábel perjel vezetése alatt legfőbb szervezője, motorja volt az eseményeknek, a kápolna felújításárának, a hozzá anyagi forrásokat gyűjtő jótékonysági esteknek.
Az állandó lakosainak száma tekintetében folyamatos fogyást mutató, jelenleg 1300 lelkes, a Magas-Bakony csodálatos völgykatlanában fekvő Bakonybél a túlélésért küzdve a turizmusban látja magának a kiutat. A máris 700 fő elszállásolására felkészült faluban a mind jobban gépesített, ezért kevés élő munkára igényt tartó erdészet, és a régi hagyományokat folytató szerszámnyél készítő kisipar mellett egyedül a turizmus jelenheti az esélyt, amely feltételeinek javítására fogtak össze az egyházi és világi erők. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet nyújtotta természeti látnivalókon, a nemrég átadott Csillagda távcsövein, planetáriumán, kiállításain túl a Szent István által 1018-ban alapított monostor, a köré települ falu történelmének megfelelően ápolt szellemi és tárgyi emlékei jelenhetnek még komoly vonzerőt, ismerték fel az illetékesek, és tesznek is érte.
A Nursiai Szent Benedek regulájára alapított monostor két szentet is tudhatott lakói között, az alapító Güntert, és az István által Velencéből Imre herceg nevelőjének meghívott Gellértet, aki hét évet remetéskedett a most felújított kápolna hármas forrásánál, hogy majd 1046. augusztus 29-én, az István halálakor kitört zavargásoknak essen áldozatul az egykori budai Kelen-, mai Gellérthegyen.
Leghíresebb lakójáéhoz hasonlóan a bakonybéli monostor története sem szűkölködik fordulatokban. Az eredetileg a XI. században felhúzott és a középkorban elpusztult, elnéptelenedett templom és monostor alighanem valahol az 1754-ben újra felépített, mai is látható barokk stílusú épületegyüttes környékén állhatott a szórványos régészeti emlékek bizonysága szerint. A belső és külső romlások nyomán a későközépkorban hiteles hely rangját elvesztő monostor II. Ulászló alatt, 1516-ban került - a szocialista kísérlet éveit leszámítva mindmáig tartóan - a Szent Márton-hegyi Apátság (Pannonhalma) fennhatósága alá. Az 1950-ben állami erővel feloszlatott apátság legújabb kori története a rendszerváltáskor kezdődött, s vált 2000-ben a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor a Pannonhalmi Főapátsághoz tartozó, jelenleg négy szerzetest soraiban tudó perjelséggé.
Az 1824-ben épített Borostyán-kúti kápolna minapi, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát által történt újraszentelésével záruló, 2009-ben kezdődő gyűjtéssel induló felújítása 10,5 millió forintba került, amely a KIM 3,5 milliós, a Pannonhalmi Főapátság 500 ezres támogatását leszámítva adományokból és az évek során tartott jótékonysági koncertek bevételeiből jött össze. Utóbbiak terén Hobo járt az élen, aki a mostani, a bevezetőben felsoroltak részvételével, az egyházi szertartást követően tartott szabadtéri előadáson kívül egymaga egymillió forintnál többet hozott négy ingyenes előadóestjével. A kora délutántól éjfél utánig nyúló múlt szombati, sok száz érdeklődő előtt tartott rendezvény lelkes hangulatú előadói, közönsége, jöjjenek bár akárhonnan, higgyenek is bármiben, a közös jó érdekében tett lépéseik nyomán számunkra mégis Várszegi főapát szavait látszanak igazolni, miszerint „Isten jelen van". Michnai Attila
