2012. 08. 12. – Magyarország és szomszédai Európa legnagyobb természetvédelmi területét hozzák létre
Kiváltságos piciny csapat tagja lehettem, amely ezen a nyáron
kisrepülővel és motorcsónakkal felfedezte a Magyarország és négy
szomszédos állam által létrehozni tervezett, határokon átnyúló
természetvédelmi területhez tartozó horvátországi Kopácsi-rétet.
A horvátországi Eszék (Osijek) kis repülőterén izgatottan vártam, hogy
megérkezzen a kisrepülő, amellyel fel fogunk szállni. Négyen voltunk: a
pilóta, a Horvát Madár- és Természetvédelmi Egyesület szakértője,
Mikuska Tibor, egy német tévé operatőre és én. A célunk az volt, hogy
madártávlatból megnézzük, lefölözzük és -filmezzük a mesés helyet, ahová
már régóta el akartam jutni: a Kopácsi-rétet. Ez a természetvédelmi
terület egy nagy ártér a Duna és a Dráva összefolyásánál. Gyönyörű volt a
magasból a táj, nem győztem kattintgatni a fényképezőgépemmel. A
változatos ívekben kanyargó folyók között a zöld legkülönbözőbb
árnyalataiban pompázó rétek és erdők tűntek fel. Polárszűrőt életemben
először most használtam - ez a fényképezőgépre tehető lencse kiszűri a
vízfelszín tükröződéseit; egy tudósítókollégától kaptam kölcsön.
Másnap motorcsónakkal fedeztük fel a területet. Sok magyar lakik
errefelé, nekünk is magyar vezetőnk volt. Az ártér kanyargó vizeit
jártuk be. Több alkalommal láttunk vízisiklót úszni a víz felszínén, és
néhány rétisas is felszállt a közelünkben. Ezek a fejedelmi madarak nagy
számban költenek a környéken. Csónakutunk végcélja egy nagy tó melletti
kárókatona-telep volt. A fészkeiken ülő madarakat mintegy ötven méterre
sikerült megközelítenünk, így jól láttuk őket, és tele-objektívvel
képeket is tudtam róluk készíteni.
Az Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia területén
átfolyó Dráva, a Mura és a kapcsolódó Duna-szakaszok Európa egyik
legfontosabb folyóvízi természeti területét alkotják, és csodálatos
élővilágnak adnak otthont A folyók és árterük által alkotott hétszáz
kilométer hosszú ás több mint nyolcszázezer hektár területű „zöld öv"
kiemelkedő természeti értékeket hordoz. Az ártéri erdők változatos
élővilága, a holtágak és a kavicszátonyok egyaránt különleges adottságai
a három folyó érintett szakaszainak.
Az elmúlt húsz évben mind az öt érintett ország természetvédelmi
területeket jelölt ki a térségben - mondja Arno Mohl, a Természetvédelmi
Világalap (WWF) osztrák irodájának munkatársa. Ám eddig nem
érvényesültek egységes természetvédelmi elvek. Ezen segít majd az
országok között kialakulóban levő kooperáció. Az együttműködésnek az
ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által
tervezett Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszférarezervátum fog
keretet adni. Az ennek létre hozásáról szóló szándéknyilatkozatot 2011.
március 25-én írták alá az öt érintett ország illetékes miniszterei. „A
létrejövő rezervátum Európa legnagyobb vízi bioszféra-rezervátuma lesz,
és az első a világon, amelyet öt ország közösen hoz létre" -
hangsúlyozta a dokumentum aláírása után Andreas Bechnan, a WWF
Duna-Kárpátok programjának igazgatója. Idén júliusban kijelölték az új
rezervátum Magyarországra és Horvátországra eső területét. A leendő
bioszféra-rezervátumban kulcsszerepe lesz az ökoturizmus
meghonosításának, így a helyiek számára is előnyös a terület új státusa.
Rontja az összképet, hogy a Duna teljes hosszának legjobban megőrzött
árteréből egy több mint ötven kilométeres szakasz pusztító és a
jogszabályokkal ellentétes szabályozó munkálatok áldozatául eshet -
hívták fel a figyelmet június végén nemzetközi és horvát
civilszervezetek. A tervek célja a hajózhatóság javítása és az
árvízvédelem. A munkálatok a horvátországi Batina (Kiskőszeg) falu,
valamint a Duna és a Dráva összefolyása közötti, Szerbiával határos
térséget érintenék, beleértve a világhírű Kopácsi-rét parkot is. A WWF,
az EuroNatur, a Zöld Osíjek és a Horvát Madár- és Természetvédelmi
Egyesület képviselőinek elmondása szerint a szabadon folyó és kanyargó
Dunát a hatóságok szabályozóművekből, sarkantyúkból (kőszórásokból) és
gátakból álló fűzővel szorítanák össze, súlyosan
veszélyeztetve ötszáz négyzetkilométernyi fajokban gazdag vízjárta területet.
A Horvátország, Szerbia és Magyarország háromszögébe eső terület mintegy
háromszáz madárfaj, köztük s rétisas és a fekete gólya paradicsoma.
Kétéltűek és hüllők, valamint különféle emlősök is élnek itt (például
hód és vidra). A Duna-delta után ez a folyó legfontosabb halszaporodó
helye, amely olyan ritkaságoknak is otthont ad, mint a majdnem
kipusztult sima tokhal.
„Az ártéri erdők biológiai sokfélesége a Dráva különleges adottsága, ám
a megvédését szolgáló természetvédelmi törekvések a korábbi években nem
voltak ennyire egybehangzóak" - hangsúlyozza Toldi Miklós, a Dráva
Szövetség civil szervezet vezetője. A Dráva horvát oldalán ugyanis
korábban vízerőmű építési terve volt napirenden. Civilszervezetek
tiltakozása és politikai viták eredményeként viszont ma már mindkét
ország a közös természetvédelmi kezelés, híve, sőt ebbe a
kezdeményezésbe a többi határos országot is bevonta. Így Ausztria,
Szlovénia és Szerbia ma már szintén elkötelezett az öt ország területén
elterülő, nyolcszázezer hektárnyi természetvédelmi terület megalapítása
mellett. Bajomi Bálint
