2012. november 5. - Szent István királyunk fiáról, Imre hercegről nagyon
kevés hiteles korabeli krónikai adat maradt fenn, életét jóformán csak
egy kései legendából ismerjük. Próbáljuk meg életének fontos eseményeit a rendelkezésre álló morzsákból összerakni.
Azért november 5-én emlékezünk meg Szent Imre hercegről, mert 1083-ban Szent László királyunk ezen a napon emeltette fel a herceg testét, ami a szentté avatás egyik fontos része volt. Életéről a kor hagyománya szerint egy legenda íródott, a kései műben sajnos nem valóságos tények, hanem a szerző ideálja testesült meg, így lett a jövendő, komoly, felelősségteljes hercegből, a magyar király örököséből egy vallás iránt rajongó felelőtlen ifjú.
Korai évek
A magyar krónikák és még Szent István legendája is úgy tudta, hogy Szent István és Bajor Gizella frigyéből több fiú is született, de legtöbbjük nem érte meg a felnőtt kort. Név szerint egy Ottó nevű fiúgyermeket ismerünk, aki Imre előtt látta meg a napvilágot, de ő sem élt sokáig. A 16. századi Érdy-kódex magyar nyelvű legendája szerint Imre 1000-ben született Fehérváron, a Pray György és Katona István jezsuita történetírók nevéhez kötődő régi breviáriumok szerint a herceg 24 éves korában halt meg (1031), ez pedig azt jelenti, hogy a trónörökös inkább 1007 körül születhetett. Nevét a szentté avatott rokonáról, Henrik császárról kapta. Korai éveiből csupán annyi ismert, hogy hét éves koráig anyja nevelte, majd tőle vette át a nevelést Szent Gellért püspök, aki átadta neki a korabeli egyházi tudásanyag nagy részét, megtanította a latin nyelvre és az egyházi tudományokra. Később apja avatta be az államirányítás teendői közé, a diplomáciába, a hadvezetésbe. Okulásul neki írta az Intelmek című munkáját, amelyben a jó kormányzás alapelveiről értekezik a magyar uralkodó. A herceg hamarosan átvehette a bihari területek feletti kormányzást és ott készült fel a jövendő kormányzói feladatokra.
Szűzi házasság?
Szent István körültekintően választhatta meg fiának a jövendőbelijét, sajnos, kellő forrás hiányában nem tudjuk, hogy pontosan honnan érkezett a menyasszony. Gyanítható, hogy lengyel földről, hiszen a herceghez egykori északi szomszédunknál nagyon sok monda fűződik. Talán azért fordult meg ott olyan gyakran, mert onnan hozott magának mátkát. A szűzi házasságot sok történész tényként kezeli, holott egy felelősen, a népe javáért dolgozó uralkodó számára az egyik legfontosabb kötelesség a megfelelő számú utód nemzése. A vérszerződéssel trónra emelt Árpád-háziak nem valószínű, hogy tisztasági fogadalmat tettek volna, hiszen azzal eleve megszegték volna az uralkodó egyik legfőbb feladatát. Különösen érvényes volt ez a hun utód magyarokra, akikben elevenen éltek még az ősi hagyományok, a kereszténység felvétele után is. Szinte kizárt dolog, hogy Imre szűzi házasságban élt volna feleségével, inkább az a valószínű, hogy a házasságból nem született fiú utód, később ez adott okot olyan feltételezésekre, hogy szűzi életet élt volna.
Az útmutató csodaszarvas
A lengyelországi Lysa Gora hegység tetején álló bencés Szent Kereszt apátságot állítólag Szent Imre magyar herceg alapította egy csodás jelenés után. Egyszer a magyar herceg éppen szarvasra vadászott, a csodás állat üldözője elől a sűrűbe menekült, nagy agancsa azonban megakadt a bozótban. A királyfi utolérte és aranyhúrú íjával le akarta nyilazni, amikor a szarvas agancsai között fénylő keresztet pillantott meg. Ekkor Imre térdre borult a csodás jelenés láttán, eközben a szarvas eltűnt. Ennek az emlékére épült az apátság. Úgy látszik, hogy az Árpádok szent állata, a csodaszarvas még idegenben is meg-megjelent a szent királyaink előtt, bár akkor már nem a táltos hit, hanem a kereszténység jelét hordozta agancsain.
Az ádáz vadkan
Magyar történeti tanulmányainkból mindnyájan jól ismerjük azt a történetet, hogy Imre herceg vadászaton ért balesetben halt meg. Ezt azonban nem egy hazai, hanem egy német forrás, nevezetesen a Hildesheimi Évkönyvek adták hírül a világnak, a magyar krónikákban szó sincs ilyenről, csak a herceg váratlan haláláról szólnak a hírek. A herceg életéről szóló legenda hallgat a halál okáról. Néhány nyugati történész kiderítette, hogy a történetekben szereplő vadkan balesetek csak jó kifogások, a mögött mindig erőszakos halál áll. Bakay Kornél szerint a valódi híradás egy magyar-lengyel krónikából, a Chronica Hungarorum mixta Polonorum-ból való, amely szerint Henrik (Imre) Szlavónia nemes hercege súlyos betegségbe esett és nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a lelkét kilehelte. A tünetek és a betegség lefolyása inkább mérgezésre utal. Vajon kik lehettek a gyilkos kezek, akik a túlvilágra segítették a jövendő magyar királyt? II. Konrád német császár békét kérő küldöttségében lehettek az elkövetők, az 1030-as csúfos vereséget lezáró békével kapcsolatban magyar oldalról éppen Imre herceg folytatta le a tárgyalásokat. Avensbergi Aventinus német krónikás szerint a delegáció még Magyarországon volt, amikor bekövetkezett Imre halála. Már talán sohasem tudjuk meg, hogy miért is kellett meghalni a szentéletű hercegnek, talán a magyar trónt akarták megszerezni, avagy a Német-Római Császárság trónját nem akarták neki, egyetlen élő örökösnek átengedni? OB
