2013. november 12. - A WWF Magyarország szerint visszalépést jelentene,
ha az állami erdőgazdaságok és erdészeti érdekképviseletek nyomására
olyan módosítás kerülne az erdőtörvénybe, amely több síkvidéki körzetben
újra lehetővé tenné az összes védelmi és közjóléti rendeltetésű erdő
hagyományos kitermelését.
A zöldszervezet keddi közleménye szerint a 2009-ben elfogadott erdőtörvény idén ősszel újra napirendre kerülő módosításának fő célja az európai uniós kötelezettségeknek megfelelő változtatások beépítése, illetve az elmúlt négy év során felszínre kerülő kisebb alkalmazási problémák korrigálása.
A WWF szerint a hamarosan a parlament elé kerülő módosítás alkalmat teremt a korábban már kialkudott, természetvédelmi vagy közjóléti szempontból jelentős szabályok szűk látókörű gazdasági érdekek szerinti megváltoztatására is.
A 2009-es erdőtörvény WWF által is támogatott vívmánya, hogy az állami tulajdonú, védelmi vagy közjóléti – tehát nem gazdasági – rendeltetésű erdők egy részén már nem alkalmazható a vágásterületeket kialakító hagyományos erdőgazdálkodás. Ebbe a körbe tartozó, főként őshonos fafajokból álló erdők harmadán néhány évtized alatt természetközeli, úgynevezett szálaló erdőgazdálkodásra szükséges áttérni, vagy ha ez nehézségekbe ütközik, akkor nem javasolt folytatni tovább faanyagtermelést. A szabályozás biztosítja, hogy az ország erdőterületének mintegy 7-8 százalékán folyamatos legyen az erdőborítás, és ezzel az élővilág megőrzésének feltételei javuljanak, valamint a turizmus, rekreáció szempontjából fontos közjóléti célok érvényesülhessenek.
A tervezett új szabályozás a síkvidéki erdőket a Nyírségtől Gemencen át Somogyig csaknem negyven erdőtervezési körzetben kivenné a vonatkozó paragrafus hatálya alól, ezáltal sok ezer hektárnyi, még megmaradt őshonos erdőben továbbra is a hagyományos módon – döntően tarvágással – történne a vágásérettnek ítélt erdők felújítása – írják.
A közlemény idézi Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetőjét, aki elmondta: az Alföldön hírmondóként megmaradt pusztai tölgyesek, ligeterdők a természeti örökség kiemelkedő értékei, és ezek sorsát is megpecsételheti a hagyományos, tarvágáson alapuló gazdálkodás általános alkalmazása. "Legalább a védett területek egy részén biztosítani kell, hogy más módszereket használjunk, erre szolgál a mostani erdőtörvénynek a gazdálkodás szempontjából meglehetősen rugalmas előírása. Hiába költünk sok millió forintot nemzeti és európai uniós forrásokból látogatóközpontokra, turistaházakra vagy erdei kisvasutakra, ha végül nemigen lesz mit bemutatni a környező erdőkben" – fűzte hozzá a szakember.
A WWF Magyarország reméli, hogy az erdőtörvény módosítása megfelelő módon javítani fogja az erdőgazdálkodás feltételeit, miközben a természetvédelmi és közjóléti célkitűzések sem esnek áldozatul a vélt vagy valós pénzügyi szempontoknak – olvasható a zöldszervezet közleményében.
