2014. március 23. - Az Erdők Nemzetközi Napján nincs sok ünnepelni valónk. Az erdőtelepítési program szinte leállt.
Az ENSZ az erdők jelentőségére és értékeire hívja fel a figyelmet azzal, hogy március 21-ét, a tavaszi napforduló napját, a tavasz kezdetét az erdők nemzetközi napjává nyilvánította. Ennek apropóján Kardeván Endre a vidékfejlesztési tárca államtitkára elmondta, hogy Magyarország 20,8%-át borítja erdő, amely az erdőtelepítéseknek köszönhetően 2010 óta 12,5 ezer hektárral nőtt. Az erdészeti támogatások segítségével négy év alatt 11 ezer új munkahely jött létre, ezzel együtt a magyar erdők 35 ezer embernek teremtenek munkalehetőséget. A hazai erdők évente közel 3 millió tonna széndioxidot kötnek le, enyhítve ezzel a klímaváltozás ütemét. Vízbázisaink jelentős részét szintén az erdők védik, de ezen túl megkötik a szálló port, tisztítják a levegőt és kiegyensúlyozzák az időjárás szélsőségeit – fogalmazott Kardeván az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Napjainkban egyre több emberben támad fel az igény az erdő közjóléti szolgáltatásai iránt – tájékoztatta az ünnepség résztvevőit az államtitkár. Mint mondta, 2013-tól közel 7 milliárd forintból létesülnek erdei kiránduló és pihenőhelyek, tanösvények, erdei kilátók. A Bejárható Magyarország Keretprogram pedig könnyebbé teszi az erdei lovaglást, a kerékpározást és a túrázást mindenki számára. Az elmúlt években 24 ezer hektáron fejlesztettük az erdők közjóléti és környezetvédelmi szolgáltatásait.
Erdeink – ökológiai és társadalmi szerepe mellett – fontos gazdasági funkciót is betöltenek. A belőlük kitermelt több mint 7,5 millió köbméter faanyag fedezi a lakosság tűzifa igényét, valamint alapanyagot nyújt a faipar számára. Az erdőtörvény előírásainak megfelelően Magyarországon fenntartható erdőgazdálkodás folyik, melynek köszönhetően erdőállományaink élőfakészlete folyamatosan növekszik, természetességi állapota javul. Az erdei melléktermékek: a gyógynövények, a méz, a gyümölcsök, a gombák gyűjtése és a belőlük készült termékek egyre népszerűbbek. A vadhús is egyre több család asztalán, sőt akár a közétkeztetésben is helyet kaphat.
Erdeink fejlesztésére és ápolására uniós forrásból eddig közel 90 milliárd forintot fordítottunk. Ugyanakkor a korábban elfogadott Nemzeti Erdőtelepítési Programot felrúgtuk: az utóbbi 4 évben 30 ezer helyett csak 12,5 ezer hektárt erdősítettünk be. Így nem lesz megvalósítható a terv, miszerint 27,5 százalékra emeljük az ország erdősültségi arányát a mostaniról.
Az elmúlt években nem beszélhetünk sikerről, mondhatni befagyott a hazai erdőtelepítési program. A Nemzeti Erdőtelepítési Programban elfogadott tervek szerint csak ebben a négy évben 30 ezer hektárnyi erdőt kellett volna telepíteni, ezzel szemben sikerült az államtitkár által sikernek említett 12,5 ezer hektárt megvalósítani. Főként akkor szemléletes e szám, ha tudjuk, hogy csak 2007-ben nagyjából 20 ezer hektárt sikerült telepíteni, 2004 előtt, amikor csak magyar költségvetési forrás volt e célra is több erdőt telepítettünk, mint az utóbbi években. De van más baj is.
Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) ügyvezető elnöke szerint probléma, hogy bár az erdőtörvény előírja a tulajdonosoknak: szakképzettség hiányában igénybe kell vegyék az erdészeti szakirányítók segítségét, ennek költségére azonban már harmadik éve nem lehet pályázni, mivel sem állami, sem uniós pénz nem jut rá. Korábban létezett olyan területalapú támogatás, mely fedezetet nyújtott az izmosodó, egy jobban működő szakirányítói hálózat fenntartására. A MEGOSZ javaslata szerint nemzeti költségvetésből és/vagy uniós társfinanszírozással kellene megteremteni a szakmai munka részbeni fedezetét. Ám az elnök szavai szerint: „Bárhogy próbálkozunk, ebben az ügyben nem tudunk haladni egy lépést sem.”
- Megsínylik a magánerdők, ha a kisebb területek gazdáinak nem lesz pénzük erre. Hazánkban már így is közel 20% az úgynevezett nem működő, azaz sorsára hagyott magánerdők aránya, s ez többszöröse az európai unióban megszokottnak. A gazdátlan erdők értéke csökken, ráadásul ezek a falopások elsődleges célpontjai – fogalmazott Sárvári János. A szövetség emiatt már korábban is félreverte a harangot. Tapasztalatai szerint az utóbbi években egyre kevesebben látták úgy, hogy megéri erdőt telepíteni. (Egy hektár telepítési költsége legalább 500-600 ezer forint.) A következő évekre kitűzött cél viszont az, hogy az erdeink arányát, az erdősültséget 21%-ról 27%-ra emeljék. Az uniós pénzekre pályázókat eddig elkedvetlenítették a hosszadalmas adminisztráció és a túl bonyolult szakmai előírások, így hazánk nem is tudta kihasználni a teljes erdészeti támogatási keretét. O. Horváth György
Helyesbítés
Tegnap megjelent Üröm vegyül az ünnepbe! - Erdők Nemzetközi Napja című cikkünkben, szerkesztési hiba miatt Sárvári János, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) ügyvezető elnöke egy korábbi lapszámunkban megjelent cikkéből közöltünk kiragadott részletet. Így azt a téves látszatot keltettük, mintha Sárvári János az Erdők Nemzetközi Napjával kapcsolatban negatív hangvételű nyilatkozatot adott volna.
Ezzel kellemetlenséget okoztunk egyrészt az elnök úrnak, másrészt a magánerdő tulajdonosoknak és nem a valóságnak megfelelően tájékoztattuk az olvasókat, amely nem állt szándékunkban. Ezért tőlük és az olvasóinktól is elnézést kérünk, a hibát azóta az eredeti cikkben javítottuk. O. Horváth György
Üröm vegyül az ünnepbe! - Erdők Nemzetközi Napja (Szabad Föld)
2014. március 24. - Az Erdők Nemzetközi Napján nincs sok ünnepelni valónk. Az erdőtelepítési program szinte leállt.
Az ENSZ az erdők jelentőségére és értékeire hívja fel a figyelmet azzal, hogy március 21-ét, a tavaszi napforduló napját, a tavasz kezdetét az erdők nemzetközi napjává nyilvánította. Ennek apropóján Kardeván Endre a vidékfejlesztési tárca államtitkára elmondta, hogy Magyarország 20,8%-át borítja erdő, amely az erdőtelepítéseknek köszönhetően 2010 óta 12,5 ezer hektárral nőtt. Az erdészeti támogatások segítségével négy év alatt 11 ezer új munkahely jött létre, ezzel együtt a magyar erdők 35 ezer embernek teremtenek munkalehetőséget. A hazai erdők évente közel 3 millió tonna széndioxidot kötnek le, enyhítve ezzel a klímaváltozás ütemét. Vízbázisaink jelentős részét szintén az erdők védik, de ezen túl megkötik a szálló port, tisztítják a levegőt és kiegyensúlyozzák az időjárás szélsőségeit - – fogalmazott Kardeván az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Napjainkban egyre több emberben támad fel az igény az erdő közjóléti szolgáltatásai iránt – tájékoztatta az ünnepség résztvevőit az államtitkár. Mint mondta, 2013-tól közel 7 milliárd forintból létesülnek erdei kiránduló és pihenőhelyek, tanösvények, erdei kilátók. A Bejárható Magyarország Keretprogram pedig könnyebbé teszi az erdei lovaglást, a kerékpározást és a túrázást mindenki számára. Az elmúlt években 24 ezer hektáron fejlesztettük az erdők közjóléti és környezetvédelmi szolgáltatásait.
Erdeink - ökológiai és társadalmi szerepe mellett - fontos gazdasági funkciót is betöltenek. A belőlük kitermelt több mint 7,5 millió köbméter faanyag fedezi a lakosság tűzifa igényét, valamint alapanyagot nyújt a faipar számára. Az erdőtörvény előírásainak megfelelően Magyarországon fenntartható erdőgazdálkodás folyik, melynek köszönhetően erdőállományaink élőfakészlete folyamatosan növekszik, természetességi állapota javul. Az erdei melléktermékek: a gyógynövények, a méz, a gyümölcsök, a gombák gyűjtése és a belőlük készült termékek egyre népszerűbbek. A vadhús is egyre több család asztalán, sőt akár a közétkeztetésben is helyet kaphat.
Erdeink fejlesztésére és ápolására uniós forrásból eddig közel 90 milliárd forintot fordítottunk. Ugyanakkor a korábban elfogadott Nemzeti Erdőtelepítési Programot felrúgtuk: az utóbbi 4 évben 30 ezer helyett csak 12,5 ezer hektárt erdősítettünk be. Így nem lesz megvalósítható a terv, miszerint 27,5 százalékra emeljük az ország erdősültségi arányát a mostaniról.
Az elmúlt években nem beszélhetünk sikerről, mondhatni befagyott a hazai erdőtelepítési program. A Nemzeti Erdőtelepítési Programban elfogadott tervek szerint csak ebben a négy évben 30 ezer hektárnyi erdőt kellett volna telepíteni, ezzel szemben sikerült az államtitkár által sikernek említett 12,5 ezer hektárt megvalósítani. Főként akkor szemléletes e szám, ha tudjuk, hogy csak 2007-ben nagyjából 20 ezer hektárt sikerült telepíteni, 2004 előtt, amikor csak magyar költségvetési forrás volt e célra is több erdőt telepítettünk, mint az utóbbi években. O. Horváth György