2014. április 19. - Szerdán megszavazta az Európai Parlament azt a javaslatot, ami szerint az unióból a nem őshonos állat- és növényfajokat kitiltják vagy visszaszorítják.
De vajon melyek ezek? A részleteket – úgy tűnik – senki nem tudja.
Az uniós becslések szerint „ezek” a fajok évente 12 milliárd euró kárt okoznak. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogyan tervezik kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat. Érdekes viszont úgy beszélni fajokról, hogy valójában itthon nem igazán tudják a szakemberek, hogy kiknek és mitől kellene félniük. A méhészeknek? Az akácosoknak? A krumplibogaraknak?
Fókuszban az akác
Az Európai Bizottság a döntését azzal indokolta, hogy az ominózus fajok tehetnek arról, hogy Európában csökken a biodiverzitás, vagyis a sokféleség, és egyes fajok kihalnak. Mint mondják, az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különböző létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.
Sokáig az akác állt a figyelem középpontjában, és könnyen lehet, hogy végül nem ússza meg. Az EU korlátozása ellen többször fellépett a magyar agrárdiplomácia: többek szerint az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak – ráadásul akácmézben kimondottan nagyhatalomnak számítunk.
Sárvári János is azt mondja, a fehér akác jócskán kilóg a veszélyes fajok közül, nem igaz, hogy csak kárt okozna. „Persze van olyan terület, ami nem alkalmas arra, hogy akácot telepítsünk rá, de sok terület szinte csak ennek a fajnak kedvező.” Sárvári szerint a veszélyes fajokat, legyen az növény vagy állat, több csoportba kell osztani. „Akadnak nem őshonosak, amik már régóta Európában is megtalálhatóak, és vannak olyanok is, amelyeknek az előfordulását még csak mostanában regisztrálták. Ezek ellen nem lehet egyformán fellépni.”
Ezer év alatt elévül a betolakodók bűne
Az őshonosság kifejezés mást jelent a mezőgazdaságban és mást az erdészetben: míg az előbbinél néhány száz év után már annak számít egy faj, addig az utóbbinál több mint ezer év kell ugyanehhez. Az akác az 1600-as években került Európába, a faj védői szerint nem idegenhonos, hanem meghonosodott fajnak kéne tekinteni, és könnyen lehet, hogy ez az értelmezés dönthet majd a sorsáról.
Magyarország korábban azzal érvelt az akác listára kerülése ellen, hogy a gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak. Itthon ráadásul az akác nemhogy nem okoz annyi gondot, mint más európai országokban, hanem egyenesen megélhetést biztosít. A legfőbb előnye természetesen a méz: mivel az őshonos amerikai vidékhez képest Magyarországon kétszer-háromszor is tudnak mézet gyűjteni a méhek, a magyar akácméz egyeduralkodó.
Ha minden igaz, májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet jelent a kormány szerint. De mi lesz a többiekkel? Dreissiger Ágnes