Keller László közpénzügyi államtitkár idén márciusban bekérette a 2001. január l-jétől keletkezett állami tulajdonú vadásztársaságokvadászati naplóit és trófeabírálati összesítőit. Ezekből többek között kiderült, hogy egyes közszereplők kivel vadásztak közvadainkra (lásd: United Vadkan Company. MaNcs, 2004. június 10.). Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman szerint Keller túllépett a hatáskörén, az államtitkár azonban vitatja ezt.
Miután az adatvédelmi biztos egy panaszbeadvány alapján jogellenes adatkezelésnek ítélte az esetet, felszólította Kellert a gyakorlat azonnali megszüntetésére, és 30 napon belül tájékoztatást kért arról, hogy milyen lépések történtek ennek érdekében. Ez a gyakorlatban a dokumentumok megsemmisítését jelenti, és az erről szóló jegyzőkönyv hiteles másolatának a bemutatását. Keller erre nyílt levélben válaszolt, amelyben egyebek mellett kifejtette: az ombudsman által hivatkozott egyik törvényi hely nem is létezik. Erre már Péterfalvi is nyilvános választ adott, amelyben megismételte azon álláspontját, hogy a szóban forgó iratok személyes adatokat tartalmaznak. Megemlítette, hogy ezt a tényt maga Keller is elismerte neki, amikor felvilágosítást kért tőle az ügy részleteiről. Az ilyen adatok pedig csupán annak felhatalmazásával ismerhetők meg, akiről szólnak. Illetve: kivételes esetben törvény írhatja elő az adatok kötelező kiszolgáltatását - itt azonban erről nem lehet szó, hisz az üvegzsebtörvény mélyen hallgat a vadászati naplókba való betekintés jogáról. Keller szerint viszont a közpénzügyi államtitkárságról szóló rendelet is törvény, vagyis nézete szerint jogszabályi felhatalmazásul szolgálhat a hozzáféréshez - már ha valóban közérdekű adatokról van szó.
Péterfalvi Attila a Narancsnak elmondta: szokatlannak tartja, hogy a közpénzügyi államtitkár nyilvánosan vitázik vele, ráadásul Keller nyílt levelére azonnal nem is reagálha tott, mert azt éppen egy külföldi útjára időzítették. Leszögezte: a "vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló" 1996-os törvény igenis létezik, és a 89. szakaszból egyenesen következik az ombudsmani állásfoglalás. Keller László viszont úgy érvelt lapunknak: a vadászati törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy a vadászati felügyelő kizárólagos joga a perpatvart okozó papírok megismerése. Ugyanazon törvény két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó olvasata - de lássuk, hogyan is szól pontosan a vitatott fordulat: "személyes adatot (...) különösen akkor lehet kezelni...", ha jogszabály vagy az érintett erre felhatalmazást ad. Egyetlen szón áll vagy bukik tehát az egyik vagy másik fél igaza. Kellernek azonban más érve is van: "A 2003/24-63, egyszerűsített nevén "üvegzsebtörvény" világosan meghatározza, hogy mi számít közérdekű adatnak, és mivel ebben az esetben az állam tulajdonában lévő vadakat lőttek ki, a vadászat körülményei nem lehetnek titkosak."
Ezt a logikát követve az állami tulajdonú szállodák vendéglistája is közérdekű adat, következésképp nyilvános kellene hogy legyen - vetettük fel Kellernek. "Az igenis közérdekű adat, hogy egy 100 százalékos állami tulajdonú szállodában, mondjuk Balatonöszödön, fizetnek-e a létesítmény használatáért" - érvelt Keller László. A vadak kilövése ugyanis ellenszolgáltatás nélkül történt, bár ezt árnyalja az a tény, hogy az állam a grátisz vadásztatással még mindig jobban járt, mintha pénzért kellett volna ki-lövettetni a túlszaporulatot. Keller szerint már csak azért is megkerülhetetlen, hogy bíróság döntsön a kérdésben, mert értelmezése szerint Péterfalvi június i-jei és n-ei állásfoglalása ellentmond egymásnak, következésképpen jogbizonytalanságot okoz. "Az első levél még arról beszél, hogy a bekért iratokat vissza kell szolgáltatni, az adatokat pedig meg kell semmisíteni, a második viszont már a bekért iratok megsemmisítésére szólít fel." És egy újabb ellenvetés: "Nem folyt le semmiféle olyan vizsgálat, amely egyáltalán megnézte volna, hogy keletkezett-e olyan dokumentum, amely személyes adatokat tartalmaz."
Ez így igaz, bár hozzá kell tenni: az adatvédelmi biztos, mivel nem hatóság, ilyen vizsgálatot nem is folytathat le; a rendelkezésére álló tények alapján azonban juthat olyan következtetésre, mint amilyenre jutott, és em- ' lékezzűnlc Péterfalvi állítása ' szerint Keller maga is beismerte, hogy személyes adatokat is tartalmaznak a naplók és az összesítők.
Az ügy tehát több mint kacifántos: Péterfálvi Attila állítja: személyes adatok kerültek jogszabályi felhatalmazás nélkül nyilvánosságra, vagyis a közpénzügyi államtitkár jócskán túllépte hatáskörét, Keller László viszont egyrészről amellett kardoskodik, hogy igenis volt jogszabályi alapja az adatok bekérésének, hisz egy állami cég ügyletei közérdekből nyilvánosak, és szerinte még az is vitatható, hogy azok egyáltalán tartalmaztak-e személyes o adatokat. Az üvegzsebtörvény, mint bármely más jogszabály, csak a jogalkalmazói gyakorlat során nyeri el végleges formáját, így precedensértékű lesz majd az az ítélet, amely a személyes és a közérdekű adatok közti határvonal újbóli kijelölésére vállalkozik. Most Keller-nél a labda: jogászstábja ezekben a napokban is azt vizsgálja, hogy milyen esélyekkel kecsegtetne egy bírósági kereset benyújtása - de az sem kizárt, hogy az utolsó pillanatban visszakozik, és megfogadja Péterfalvi ajánlását.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal június elején ismeretien tettes ellen érkezett feljelentés alapján nyomozást indftott jogosulatlan adatkezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt. A kelleri információk alapján egyébként nyilvánosságot kapott, hogy Polt Péter legfőbb ügyész is részt vett vadászatokon.
- bugyinszki -