"Amikor a helyszínre érteni, az őzsuta még élt, próbálta felemelni a fejét" - mesélte Tachserer. - "A kutyák teljesen szétmarcangolták a hátulját, lerágták a combjait és a lapockáját. Már nem tudtam rajta segíteni, ráadásul az őz halála után két fejlett gidának adott életet.
A mezőőr első döbbenete után megpróbálta legalább a gidákat megmenteni, de ők sem élték túl anyjuk halálát,
Tachserer kezei között múlt ki mindkét kis állat. A közelben két nő sétáltatta harci kutyáit póráz és szájkosár nélkül, amikor azonban a rendőrök, kérdőre vonták őket, tagadták, hogy a vérebek végeztek volna a vaddal. A mezőőr akkor sem tehetett, volna semmit, ha szemtanúja a vérengzésnek.
Az új törvény már tiltja a kutyák kilövését. Hát mi a fontosabb az állam számára: az acsargó, vadakat pusztító -ebek, vagy a nagy értékű őz?".- háborgott Tachserer, aki szerint szinte mindennapos, hogy kutyák ölnek meg erdei állatokat. Az eb felveszi a vad szagát és könnyedén utoléri - egy vemhes őznek pedig semmi esélye, hogy elmeneküljön a falka elől.
B.Á.