2014. december 17. - A 4. Vidékfejlesztési Napot tartotta a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.
A jövő évtől a Miniszterelnökséghez tartozó terület átszervezésével újjáalakul a hálózat is. Vezetői beszámoltak az eddig elért eredményekről és javaslatot tettek a jövőre vonatkozóan.
Nem tudtam ellenállni az elnöki felkérésnek, mondta Medgyasszay László, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke „hattyúdalában"; a szakember ugyanis bejelentette, hogy 25 évi vidékfejlesztési tevékenység után abbahagyja a politizálást. Ennyi idő alatt sokfelé megfordult, de olyan tisztességes, önzetlen, elhivatott emberekkel nem találkozott, mint az MNVH-ban, állította. Azért áll közel a szívéhez ez a szervezet, mert sok-sok kis közösségnek segít életben maradni. - Ebben a munkában sok siker és kudarc is éri az embert, de nem kell félni a harctól, fogalmazott összegzésében Medgyasszay László.
Megyei referensek
A 2011-2014 között végzett tevékenységekről és az elért eredményekről Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára számolt be. Véleménye szerint a három évvel ezelőtt, Csatári Bálint elnökségével kitűzött célok 90 százalékát sikerült elérni. A szervezethez csatlakozók száma lendületesen bővült. Mind a négy tagozat iránt 3-4 ezren érdeklődnek, több mint 12 ezer tagja van a szervezetnek. Tavaly februárban felállt a megyei referensi hálózat, ami nagy lökést adott a szervezeti fejlődésnek, és a benyújtott projektötletek számának is. - Nagyon büszkék vagyunk a referenseinkre, akik több mint 500 előadás szervezésében és ezer projektötlet benyújtásában vettek részt, hangsúlyozta Mezőszentgyörgyi Dávid. Hat területen lehetett pályázni egyenként 2,5 millió forint támogatásra, és három év alatt majdnem egymilliárd forintot tudott kiutalni az MNVH a jóváhagyott ötletekre. Az összegnek körülbelül a felét különböző rendezvényekre költötték. A helyi akciócsoportok előkészítő látogatásaira 51, tanulmányútjaira 23 millió forintot fordítottak, 14 országba jutottak el az érintettek. Több mint száz kiadvány készült el 197 millió forintból, és minden egyes megyéről tanulmány készült. További harminc tematikus tanulmányt is megjelentetett a szervezet, ezekre 70 millió forintot költöttek. A kiemelt rendezvények közül 2012-ben indult a Vidékmustra és a Nagyapám Háza projekt, tavaly a Sziget fesztivál és az OMÉK, az idén a nagysikerű Farsangi vigalom és a Tanuló Vidéki Tájak voltak azok, amelyeken a legtöbb érdeklődőt el tudta érni a hálózat.
A Magyar Tudományos Akadémiával közös kutatásaikról 10 részes oktatófüzet-sorozat jelent meg. Rendszeres kiadványukká vált a Magyar Vidék Mozaik, az eltelt években végzett munkájukról pedig elkészítették a Hálózat a magyar vidékért című kötetet, amiben a MNVH minden korábbi vezetője megszólalt, személyes képet rajzolt a közös munkáról, és a rendezvény minden látogatója kapott egy példányt belőle.
Az idén kétféle elemzés is készült az MNVH munkájáról, szervezeti hatékonyságáról. Külső szemmel nézve nagy fejlődési lehetőség rejlik még a hálózatban, struktúrája alkalmas az eredményes munkára és fejlődésre: nem működő szervezetek bevonásával sikerült elmozdulni a hídszerű szervezet felé.
Jövőre az MNVH a vidékfejlesztési program 6.0 résztvevője lesz, központja Kecskemétre költözik, a hálózat titkárságát ellátó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet pedig új feladatok elé néz. Jövőre nyitják meg a Nemzeti Értékek Házát Budapesten, a Park utcában.
Négy szakosztályban
Az MNVH szakosztályai a vidékfejlesztési program tengelyeihez illeszkednek, és vezetőik külön-külön ismertették tevékenységüket.
Weisz Miklós, a versenyképes mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szakosztály vezetője szerint a legnagyobb előrelépést az együttműködések elősegítésében és az átadásra méltó gyakorlatok bemutatásában érték el. Az Agryával együttműködve szervezték meg a Youth in the Countryside című programot Bulgáriával, Romániával, Csehországgal és Szlovákiával közösen a vidéken - és nem csak a mezőgazdaságból - élő fiatalok számára. Három helyen indult az országban egyetemi fiatal gazda klub, amelyekben az előadások látogatása mellett további gazdálkodási ismereteket szerezhetnek a fiatalok Nagy sikerű program volt Falu a városban bemutató budapesti Vajdahunyadvárban, ahol az is kiderült, milyen keveset tudnak az átlagos városlakók a mezőgazdaságról.
Az agrár-környezetvédelemmel foglalkozó szakosztály útmutatót készített az agrár-környezetet értékelő zöld pontrendszerről, mondta el Podmaniczky László szakosztályelnök. Tanácskozásokon foglalkoztak vízvédelemmel, őshonos állatokkal, ökológiai gazdálkodással, illetve azzal, hogy az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer mely részeit érdemes folytatni a következő uniós ciklusban. A legszebb eredményüknek a 15 részes Vidékességek című filmsorozatot tartják, ami a jól bevált hazai gyakorlatokat mutatja be témakörönként 4-5 példával, a természetvédelemtől, valamint a biotermesztéstől a húsfeldolgozáson át a madárbarát gazdálkodásig és a falusi turizmusig. A félórás filmek elérhetők az MNVH honlapján (www. mnvh.eu).
A harmadik szakosztály a vidéki életminőséggel foglalkozik, és együttműködik a Magyar Építész Kamarával, valamint a Magyar Urbanisztikai Társasággal. Krizsán András és Ónodi Gábor elmondták: büszkék rá, hogy összeállították a Balaton-felvidék építészeti karaktergyűjteményét, amiben a hagyományos építészeti megoldásokból kiindulva ma használható homlokzatokat mutatnak be. A Nagyapám Háza mesterinasképzés során lelkes középiskolás és egyetemista fiatalok ismerkednek a népi építőmesteri fogásokkal. Ez a szakosztály szervezi a falumegújítási díjpályázatot, amin az idén hatalmas sikert értünk el: Tata nyerte meg az Európai Falumegújítási Díjat. A kétévente megrendezett pályázatra alkalmanként több, mint húsz település jelentkezett. A LEADER szakosztály vezetői, Pálikné Keller Csilla és Kovács István szerint a LEADER több tízezer szereplőt érint, így a tevékenységük összehangolása nagy feladat. Ennek érdekében hozták létre az egyszerűsítéssel foglalkozó munkacsoportot, hogy az új rendeletek előírásai életszerűbbek legyenek. A Transleader programban négy országban tanulmányozták a különböző gyakorlatokat. Fontos feladatként jelölték meg a nemzetközi kapcsolatok elősegítését, aminek egyik lépése a Kárpát-medencei helyi akciócsoportok partnerkereső találkozója volt.
Higgyünk a képességeinkben
Csatári Bálint, az MNVH első elnöke a segítségnyújtást, a struktúraépítést emelte ki az elvégzett munkából, azt, hogy lehet tenni valamit a vidéket ellehetetlenítő tendenciákkal szemben. Sok mindennel nem tudott foglalkozni ennyi idő alatt a szervezet, például a vidéki szegénységgel, a perifériára szorult társadalmi csoportokkal, az aprófalvak helyzetével.
Szeressük a helyünket, legyünk hitelesek, etikusak, és higgyünk a saját képességeinkben. Meg kell tanulnunk a nyugatról érkező jó megoldásokat, és meg kell tanulnunk a mi sokszor keletre hajló lelkivilágunkhoz alkalmazni őket, mondta útravalóul. A vidéket sújtó legfontosabb gondoknak a munkanélküliséget, az elszegényedést, az elöregedést és az inaktívak magas arányát nevezte. A jövőben a vállalkozó szellem felébresztésébe, a jó iskolákba és az egyedi tudás megszerzésébe kell minél több energiát fektetni. Együtt kell kezelni a helyi gazdasági fejlődést és az önsegítő fejlesztést.
Szép hagyomány a Vidékfejlesztők Karácsonyfájának felállítása, hogy a hálózat tagjaitól származó, alatta összegyűjtött ajándékokat egy rászoruló családnak adják.
A kerkateskándi Orsós Gyöngyi az ajándékok mellett elsősorban a szeretetet, megbecsülést és a gyerekei képességébe vetett bizalmat köszönte meg. Mint mondta, arra van a legnagyobb szükségük.
Még több figyelem
Megújulás kezdődött a magyar vidékpolitikában a 2010-es kormányváltással, és erre a folyamatra büszkeséggel lehet tekinteni - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a díjátadások előtt. Sikerült visszaadni a vidéki emberek önbecsülését és megbecsülését is. A vidéki életforma népszerűségét jelzi, hogy egyre több fiatal jelentkezik az egyetemek agrár- és vidékfejlesztési szakirányaira. A versenyképesség javítása érdekében beruházások ezrei valósultak meg. A vidéki életforma azáltal is felértékelődött, hogy a mezőgazdaság a válság legnehezebb időszakában is képes volt megélhetést nyújtani az emberek számára. Magyarország, a magyar nép mindig vidékről tudott megújulni -hangsúlyozta a miniszter.
V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a földművelésügy irányításának átalakításáról szólt. Megfogalmazása szerint azzal, hogy a korábbi vidékfejlesztési tárca Földművelésügyi Minisztériummá vált, és a vidékfejlesztés egy része a Miniszterelnökséghez került, „az egypárevezősből kétpárevezős lett". Ez azt jelenti, hogy most több figyelmet kap a vidékfejlesztés.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy újjászervezése óta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat fontos feladatot lát el azzal, hogy háttértámogatást nyújt a magyar vidék fejlődését segítő projektekhez, a vidékfejlesztési programok megvalósításához. A vidékfejlesztési kérdésekben együttgondolkodás jellemezte a kormányzaton belüli munkát, és együttműködés volt a civil szervezetek és a hálózat között is, ez biztos alapot jelent a következő időszakra. HORVÁTH CSILLA