2017. június 17. - Megelégelték a vadászok, hogy egyre több vaddal ütköznek az autók az M7-es autópályán.
Állami segítséget szeretnének, a problémát ugyanis másként nem lehet megoldani.
Az állatvédő kerítés alacsony, a szarvasok könnyedén átugorják a sztráda mentén, ahol olykor a gaz is embermagasságú, vagyis ideális búvóhelyet jelent a vadnak – érvelnek a vadászok, és azt is hozzáteszik, hogy némely helyen csak az a vad nem téved fel az autópályára, amelyik nem arra jár.
A Siófok környéki vadászegyesületet balesetek, őz-, sőt kutyaüldözéses történetek inspirálták arra, hogy közös megoldást keresve az államhoz forduljon. Vadászterületük ugyanis határos az M7-essel. A vadászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgári törvénykönyv 2014-es változásáig két veszélyes üzem, a vadászat és a közlekedés találkozásának tekintettek egy vad által okozott balesetet, azóta azonban gyakorlatilag minden alkalommal a vadásztársaságok felelőssége, ha a vad a sztrádára téved.
A sztrádán közlekedő autós a díjfizetés fejében joggal várja el, hogy biztosítsák a gyors és biztonságos közlekedés feltételeit, és az aligha várható el tőle, hogy a megengedett 130 kilométeres maximális sebesség tudatában „óvatosabban” hajtson, ahol vadveszélyre figyelmeztető táblát lát.
Az autópálya-kezelő feladata a biztonságos közlekedés garantálása – reagáltak vadászberkekből arra a kérdésünkre: valóban akkora-e a gond, hogy az M7-es autópálya jelentős szakaszát fokozottan veszélyes területnek nyilvánítják ezekkel a táblákkal.
A vadászok úgy tapasztalják: miközben ők több millió forintos összegeken vitáznak egy-egy vadbaleset után, a sztráda mentén lévő területeket évek óta nem tartják karban, nem végeznek bozótirtást, és sok helyen valóban hiányos vagy alacsony a vad feljutását meggátló kerítés. Fónai Imre