SZÉL, VÍZ, NAP, BIOMASSZA - A JÖVŐBEN EGYRE NAGYOBB SZEREPET KAPNAK A MEGÚJULÓ, KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFORRÁSOK EURÓPA ELLÁTÁSÁBAN. AZ EU-CSÚCSON ELFOGADOTT, KOMPROMISSZUMOS CÉLOKAT A POLITIKUSOK ÜDVÖZÖLTÉK, MÍG A KÖRNYEZETVÉDŐK NAGYOBB ELKÖTELEZETTSÉGRE SZÁMÍTOTTAK.
A brüsszeli tervezet szerint a mai, európai átlagban 7-8 százalékos arányú megújuló energiaforrás felhasználását húsz százalékra kell növelni 2020-ig. Az eredeti, jogilag is kötelező vállalást sürgető német javaslat helyett viszont ezt csak EU-átlagban kell érteni. Az átlagot nem teljesítő tagállamot semmiféle szankció nem fogja érni. A célkitűzést így könnyen lehet majd teljesíteni, hiszen egyes tagállamokban, például Finnországban már most húsz százalék felett van a megújuló energiaforrások aránya.
Az eredeti tervek több tagország, köztük hazánk ellenállásán buktak meg.
Bár a célokkal egyetértettek, de saját speciális helyzetük, eltérő energiaszükségletük miatt többen nem tudták vállalni a kötelező szintet. Franciaország pedig azt szerette volna elérni, hogy a „megújítható" helyett a „nem szénalapú" energiaforrásokról szóljon a terv. Ezzel a csellel a galloknál nagy arányban felhasznált atomenergiát is a kvótához lehetett volna számolni. A leköszönő Jacques Chirac elnök annyit elért, hogy az atomellenes zöldek (valamint az osztrákok és az írek) szándékaival szemben az EU-csúcs záródokumentuma hasznosíthatónak nevezi az atomenergiát.
Az optimista uniós vezetők így is elégedettek voltak: Barroso bizottsági elnök szerint következményeiben ez a legtöbb, amit európai csúcs valaha is elért. Az Európában bőségesen rendelkezésre álló szél- és vízenergia felhasználásával pedig jelentősen csökkenteni lehet az unión kívüli forrásoktól való függést, ami ma a legtöbb fejfájást okozza a brüsszeli vezetőknek.
Angéla Merkel német kancellár, aki egyben az EU soros elnöke, úgy vélte, az ülés áttörést hoz a nemzetközi klímavédelmi törekvésekben. Szerinte az unió csak akkor tud jó példával elöl járni más nagy kibocsátóknál, ha világosan elkötelezi magát az éghajlatváltozás elleni harcban. Az EU vezetői büszkék arra, hogy a világban máshol még nem született hasonló szintű megegyezés a környezetbarát energiaforrások felhasználásáról.
Pedig mielőbbi cselekedetekre volna szükség: a Bizottság által kiadott energiatechnológiai jelentés (WETO H2) előrejelzései szerint 2050-re a mainak több mint kétszeresére nő a világ energiafelhasználása. Bár jelenlegi ismereteink szerint az olajkészletek a közeljövőben nem fognak hirtelen elapadni, a fenntarthatóság érdekében a megújuló energiaforrások felhasználását is fejleszteni kell. Az előrejelzés alapján
Európában 2050-re a megújuló és nukleáris energia az igények negyven
százalékát fogja kielégíteni. Ehhez szükséges a 2020-as húszszázalékos
részarány elérése.
MUCSÁNYI GELLÉRT Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.