NINCS TOVÁBBI Járdánházán és Borsodszentgyörgyön döntöttek: közös pénzből fegyveres, kutyás őröket fogadtak, akik mostantól az erdőt őrzik.
Borsodszentgyörgy és Járdánháza erdőbirtokossági társulásai kutyás, fegyveres őröket fogadtak fel az egyre jobban elburjánzó falopások visszaszorítására. A módszer költséges, de eredményes: az őrök eddig fél tucat, fával megrakott gépkocsit tartottak vissza erdős területeken, amelyeket a rendőrség lefoglalt, a bíróság pedig rendre elkobzásukról döntött.
A Borsod megyei Járdánházán elmérgesedett a helyzet.
- Három idős falubeli erdőtulajdonost vertek meg, mert meg merték kérdezni a tolvajoktól, hogy milyen jogon vágják ki a fáikat. Ekkor azt mondtam, ennek véget kell
vetni, és összefogásra szólítottam fel az érdekelteket – nyilatkozta lapunknak Almásiné Laurencsik Angelika polgármester. Tárgyalásokat kezdeményezett az erdőbirtokosság vezetőivel, valamint a térségben gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatójával, majd úgy döntötték, megosztott költségen fegyveres őröket alkalmaznak a favagyon védelmére.
Borsodszentgyörgy éjszakai csendjét karácsony este is motoros fűrész hangja verte fel Az erdőbirtokosság elnöke, Kovács Géza ezután adott megbízást egy vagyonvédő cégnek.
- A szomszédos Arló erdőterületeit már letarolták, most mi következtünk. Válaszul fegyveres-kutyás embereket alkalmazunk, akiknek a feladata a tolvajok és járműveik
visszatartása - ecsetelte a helyzetet az elnök.
Pinkáczi József ózdi rendőrkapitány egy éve járta ki a megyei bíróság büntető kollégiumának elnökénél, hogy a falopásra átalakított autók lefoglalhatók legyenek. Az alezredes elmondta: a precedensértékű állásfoglalás óta mintegy harminc autó került kézre, amelyek többségét a bíróság elkobozta.
Az Északerdő Zrt. kezelésében 108 ezer hektár erdő áll, Cserép János a 2007-es lopási kárértéket mintegy 30 millió forintra becsüli. A vezérigazgató szerint az autóelkobzás visszatartó erőt jelent, de emellé újra be kellene vezetni az erdei érték- és árszabályzatot, amelynek alapján a ténylegesen okozott kárt - benne az ökológiai kárt -vennék figyelembe a hatóságok. Egyébként Sajólád, Farkaslyuk és Edelény környékén a legtöbb az illegális favágó, pedig évente több tízmillió forintot áldoznak védelemre. Gazdálkodás szempontjából újabb veszteséget jelent az a törvényi változás, amely megnövelte a vágáskort, így Borsodban az idős fák lábon mennek tönkre, és ipari fának már nem értékesíthetők.
Az Egererdő Zrt. 74 000 hektárjából 10 000 esik borsodi területre. Pallagi László vezérigazgató a legnagyobb károkat Ózd és Észak-Heves térségében könyvelheti el, ahol 2006-ban 17 százalékkal nőtt az ellopott famennyiség, míg a kárérték 34 százalékkal emelkedett. Mindez 3000 köbméter eltűnt fát jelent, ami tűzifa áron számolva 30 milliónál is nagyobb veszteség az erdészetnek. Közben vagyonvédelemre évi 45 millió forintot áldoznak. Az erdőtörvény módosítása szerepel a parlament első féléves munkatervében, amelynek kidolgozásán erdészeti szakemberek is segédkeztek, és a hírek szerint az APEH is megkezdi a fakereskedők ellenőrzését. A vezérigazgató szerint hatósági összefogással, törvények segítségével útját lehet állni a további nagymértékű erdőpusztításnak. Kovács István