A 2007 lehet a legmelegebb év a Földön, legalábbis a mérések kezdete óta – ezt jósolta év elején a brit meteorológiai intézet. Túl vagyunk az idei nyár első igazán meleg napjain, és a kánikulának – egy időre véget vető – viharon. Bár a Kárpát-medencében is megszenvedjük a 33-37 fokos hőségeket, de a világ számos pontján már a mindennapi életvitelt befolyásolja, veszélyezteti a klímaváltozás. A probléma ráadásul nincs is – földrajzilag – olyan messze tőlünk, mint gondolnánk. A magyarok által is kedvelt dél-európai mediterrán országokban 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget a sivatagosodás. Az ENSZ becslése szerint a sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember létét fenyegeti, és az földfelszín egyharmadát érinti. A szervezet június 17-ét egyébként már 1995-ben a sivatagosodás és szárazság elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Spanyolország egyik mocsárvidékének kiszáradása miatt például az ország víztartalékainak csökkenésére figyelmeztetnek, Olaszországban a Po folyó medre az év nagy részében száraz, Görögországban pedig 40 fok feletti hőségben várják a helyeik az odalátogatókat.
A turizmus szempontjából sem mellékes, hogy milyen éghajlati változással kell számolni a kedvelt téli és nyári nyaralóhelyeken. Június közepén tartotta nyolcvanadik ülését az ENSZ Turisztikai Világszervezet Végrehajtó Tanácsa Tunéziában, ahol szó esett a klímaváltozás már most érzékelhető és a jövőre prognosztizált hatásairól is. A hó nélküli sípályák vagy az esőerdők eltűnése, a sivatag terjeszkedése már most befolyásolják a pihenni vágyók döntéseit. A résztvevők azt is elismerték, hogy az utazások – repülővel, autóval, vonattal - is kiváltó okai lehetnek az éghajlat változásának, ugyanakkor felvetették azt is, hogy sok országnak a turizmusból a fő bevételi forrása. A konferencián az is elhangzott, hogy az egyetlen megoldás a környezetkímélő technológiák széles körű alkalmazása, a turisták tudatos magatartása lehet.
A téli és a nyári melegrekordok, a vízszintcsökkenések, az egyre kevesebb hó és a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék a világ fejlett országaiban élők számára is mindennapi tapasztalat, sokszor éppen a nyaralások, üdülések alkalmával. A szokatlan hőmérsékletek, áradások, széllökések sok ember halálát okozták világszerte az elmúlt években. A tavalyi „gyilkos” jelzővel illetett hőhullámban több ezren haltak meg, de még ma is sokszor emlegetik 2003-at, amikor csak Franciaországban húszezren vesztették életüket. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” frázist egyre nehezebb lesz elkoptatni, hiszen az egész földet érintő problémák többségét nemzetközi összefogás és aktív részvétel nélkül lehetetlen megoldani. A klímaváltozás esetében sem írhatunk mindent a gyárak szén-dioxid kibocsátásának számlájára, számtalan olyan lehetőség van, amellyel a mindennapokban bárki tehet az éghajlatváltozás ellen.
Az Európai Bizottság Az éghajlatváltozás rajtunk múlik címmel kampányt hirdetett.
A számtalan tipp közül, amellyel kímélhetjük környezetünket, néhány példa:
- ha a fűtést csak egy fokkal is letekerjük, akkor elérhetjük, hogy 300 kg-mal kevesebb szén-dioxid kibocsátása legyen háztartásunknak
- 5 lámpa lekapcsolásával a folyosókon és a szobákban 400 kg-mal csökkenthetjük a széndioxid kibocsátást
- Egy alumínium doboz újrahasznosításával az annak legyártásához szükséges energia 90 %-a megtakarítható.1 kg újrahasznosított műanyag 1,5 kg széndioxid-kibocsátás csökkenést eredményez; 1 kg újrahasznosított üveg pedig 300 kg széndioxid-kibocsátás csökkenést; és 1 kg újrahasznosított papír – ahelyett, hogy a szeméttelepre kerülne – 900 g széndioxid-kibocsátás csökkenést, valamint a metánkibocsátás csökkenését eredményezi.
- Az autó, amely 100 kilométerenként csak 5 litert fogyaszt, éves szinten 750 kg széndioxid kibocsátás elkerülését teszi lehetővé.
- Egy fa évente átlagosan 6 kg széndioxidot köt meg, így 40 év alatt körülbelül 250 kg széndioxidot nyel el.
Az amerikai-kanadai határvidéken fekvő Nagy-tavaknál évtizedek óta nem mértek olyan alacsony vízállást, mint most idén júniusban. A világ felszíni édesvízkészletének 20 százalékát kitevő öt tó közül a legnagyobb, a Felső-tó gyors ütemben apad. A vízszint fél méterrel süllyedt az átlagos szint alá és 30 centméterrel múlta alul a 2006-os mélypontot. 81 éve nem volt ilyen alacsony a vízállás.
A klímaváltozás ma már a legkevésbé sem elvont fogalom, olyannyira nem, hogy van, aki blogol is róla: http://klima.blog.hu/