Szabó Csaba a maradék állami vagyon kiárusításáról
Miközben látszat-kormányátalakítások, javított őszödi beszéd, az egészségügy szétverése és egyéb visszhangos politikai cselekmények kötik le a közvélemény figyelmét, már harmadik alkalommal késő éjszaka kerül a parlament napirendjére az ország sorsát talán véglegesen eldöntő törvényjavaslat, a még el nem adott állami vagyon kezelésének kiszervezése egy hat évre kinevezendő társaságba.
A szocialisták, stílusosan mondva, éjjel készítik elő a törvényjavaslatot, mint a tolvajok... Erre mondta a Demokratának Szabó Csaba, az ÁPV Rt volt igazgató-helyettese, a Fidesz választókerületi elnöke, kizárt, hogy az ellenzék ezt a törvényt megszavazza.
- Mit tartalmaz ez a még a nyári szünet élőit elfogadtatni kívánt törvényjavaslat?
- Jó két héttel ezelőtt kezdte tárgyalni a parlament ezt a javaslatot, és a még megmaradt teljes állami vagyon kezeléséről szól - ezt eddig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt látta él"-, és ide sorolnák a Nemzeti Földalap alá tartozó földeket is. Ha megvalósulnak a kormányzat elképzelései, akkor létrejönne a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve a gyakorlati feladatokat ellátó Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, ezek kezébe kerülne a döntés. Az elképzeléssel az a legnagyobb probléma, hogy ez a törvény a földek kezelését is kivenné a Földművelési Minisztérium alól, és ezzel a jelentős, mintegy másfél millió hektáros földvagyonnal is ez a várhatóan még idén létrehozandó tanács rendelkezne. A föld egy különleges vagyontárgy, nem olyan, mint egy cég vagy egy épület, különlegesen kell vele bánni. Itt van egyébként az igazi töréspont a törvényjavaslat ellenzői és támogatói között, még a mezőgazdasági bizottság szocialista tagjai sem értenek egyet azzal, hogy a földet ugyanúgy kezeljék a jövőben, mint az összes többi állami vagyont.
-Ha a szocialisták között is vannak a javaslatnak ellenzői, akkor elképzelhető,, hogy most júniusban nem megy át?
- Szerintem a kormányoldal talál valamilyen kompromisszumos megoldást, aminek segítségével legalább a saját embereivel meg tudja szavaztatni a törvényt. Már körvonalazódik is egy öszvérjavaslat, eszerint a birtokpolitikai irányelveket a Földművelési Miniszter határozná meg, de maga a vagyonkezelés a Vagyongazdálkodási Tanács feladata lenne, magyarul a földművelési miniszternek tulajdonképpen ugyanúgy nem lenne beleszólása az ügyekbe, mint az eredeti elképzelés szerint Átolvasva a javaslatot, van még egy dolog, ami szúrja az ember szemét a Vagyongazdálkodási Tanács vezetőinek kinevezése...
– Valóban, ez is, nevezzük így, érdekes része a tervezetnek. A tanács elnökét és három tagját a pénzügyminiszter, két tagját a gazdasági miniszter, egy tagját pedig a földművelési miniszter javasolná, s a miniszterelnök nevezné ki hat évre.
— Vagyis a több ezermilliárdos állami vagyon felett egy olyan testület rendelkezne, amelynek tagjait nem is az országgyűlési többség, hanem a kormány választaná?
– Még a látszata sincs meg annak, hogy a kormányon kívül bárkinek beleszólása van a döntésbe. De van más érdekesség is: ha a tanács felhatalmazza, akkor a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vezérigazgatója 500 millió forintig egy személyben dönthet. Hangsúlyozom, félmilliárd forint sorsa egyetlen emberen múlhat! És ha már a demokráciáról beszéltünk, akkor meg kell említenünk, hogy eddig háromszor tűzték napirendre a törvényjavaslatot, mindhárom alkalommal az utolsó napirendi pontok között, este 11 és éjfél között Ennek köszönhető talán az is, hogy a sajtó egyelőre alig-alig foglalkozott ezzel a javaslattal, hiszen a napilapok másnapi számait addigra lezárják, két nap múlva pedig már nem hír, hogy miről volt szó az Országgyűlésben. Hozzáteszem, a Fidesz-frakció kérte, hogy napközben legyenek a viták, hiszen fontos ügyről van szó, ám, talán mondanom sem kell, elutasító válasz született. Inkább az emberek háta mögött akartak tárgyalni róla, ami abszurdum. A törvényjavaslat színvonalát mutatja, hogy mintegy 150 módosító indítvány született, ezek jelentős részét kormánypárti képviselők nyújtották be. Többek között azt is jó néhányan kifogásolták, hogy a mellékletből amelyeknek tartósan állami tulajdonban kell maradniuk, olyan cégek maradtak ki, mint a Szerencsejáték Zrt., a Concordia, vagy a Tokaj Kereskedőház.
–Idegesítő hiba... Mit mondtak rá?
– Azt, hogy mert nincsenek benne a mellékletben, még nem jelenti azt, hogy el is akarják ezeket a cégeket adni. De kérdezem, akkor miért nem szerepelnek a listán?
– Ezt kérdezzük mi is... El tudja képzelni, hogy annyit változzon a törvényjavaslat a módosító indítványoknak köszönhetően, hogy végül az ellenzék megszavazza?
– Tudva azt, hogy mely módosításokkal értett egyet a kormánypárti többség, és melyekkel nem, kizárt, hogy az ellenzék megszavazza. Gondoljunk csak bele: a mostani javaslat alapján például a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Gyurcsány Ferenc által kinevezett vezetése 2013-ig kapna megbízatást. A következő kormány tehát vagy három évig kénytelen lenne beletörődni, hogy addig ez a hét ember dönt az állami vagyon sorsáról, vagy jelentős, nyilván tízmilliós nagyságrendű végkielégítés fejében válhatna csak meg tőlük. Sok más mellett ez is elfogadhatatlan elképzelés. (bándy)