LEPONTOZOTT MAGYAR MEZŐGÉPEK
Tiltakoznak a magyar mezőgépgyártók, mert termékeik kétharmadát az agrártárca a géptámogatási programból gyakorlatilag kizárta - szerintük alaptalanul.
Teljes mértékben lejegyezték a pályázók az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv keretében az idén mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására tervezett 40 milliárd forintot - derül ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) előzetes adataiból. A múlt pénteken zárult pályázatra 4800 kérelem érkezett, mintegy 43 milliárd forint értékben. A vissza nem térítendő támogatás a gépberuházás összes elszámolható költségének 25, egyes kiemelten dotált gépek esetén 35 százaléka. Az pedig a rendszerváltás óta aligha fordult elő, hogy a gazdák egyetlen év alatt 100-120 milliárd forintot költsenek gépparkjuk fejlesztésére. Összehasonlításképp, a Magyar Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (Megosz) adatai szerint a hazai gyártók évente 80 milliárd forint értékben termelnek, a belföldi piacon azonban csupán 10 milliárd forint árbevételhez jutnak, és az import is ennek csak a duplája.
A gépbeszerzési támogatást egyébként az EU csak nagy agrárdiplomáciai csaták után fogadta be, és a pályázati források 85 százalékát állja. Nem csoda, hogy a magyar gépgyártók valóságos áttörést vártak a pályázattól, ám a jelek szerint hiába. A támogatásból vásárolható gépek listáján, az összesen 118 ezer mezőgépet tartalmazó gépkatalógusban ugyanis a hazai gyártású gépek 65-70 százalékát nullás korszerűségi mutatóval jelölik. Ez annyit jelent, hogy a százpontos pályázatban eleve tízpontos hátránnyal indul az, aM ezekből a géptípusokból próbál válogatni. „Akadt ugyan, aM korszerűtlennek minősített gépre kért támogatást, de a jellemző az volt, hogy ilyennel nem is pályáztak" - jellemezte a HVG-nek a gazdák reakcióját Bényei Gábor pályázatíró.
A támogatásra pályázó agrártermelők maguk szempontjából logikus viselkedése hatalmas piacvesztést jelent a hazai mezőgépgyártóknak. „Ahelyett, hogy a támogatás révén új megrendelőket szereztünk volna, még korábbi vevőinket is elvesztettük"- méltatlankodott a HVG-nek Csatári Béla, a békési Alkotás Kft. ügyvezető igazgatója. Az évi 100 millió forintos nettó árbevételű, a betakarított termény Teljes mértékben lejegyezték a pályázók az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv keretében az idén mezőgazdasági gépek beszerzésének támogatására tervezett 40 milliárd forintot - derül ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) előzetes adataiból. A múlt pénteken zárult pályázatra 4800 kérelem érkezett, mintegy 43 milliárd forint értékben. A vissza nem térítendő támogatás a gépberuházás összes elszámolható költségének 25, egyes kiemelten dotált gépek esetén 35 százaléka. Az pedig a rendszerváltás óta aligha fordult elő, hogy a gazdák egyetlen év alatt 100-120 milliárd forintot költsenek gépparkjuk fejlesztésére. Összehasonlításképp, a Magyar Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (Megosz) adatai szerint a hazai gyártók évente 80 milliárd forint értékben termelnek, a belföldi piacon azonban csupán 10 milliárd forint árbevételhez jutnak, és az import is ennek csak a duplája.
A gépbeszerzési támogatást egyébként az EU csak nagy agrárdiplomáciai csaták után fogadta be, és a pályázati források 85 százalékát állja. Nem csoda, hogy a magyar gépgyártók valóságos áttörést vártak a pályázattól, ám a jelek szerint hiába. A támogatásból vásárolható gépek listáján, az összesen 118 ezer mezőgépet tartalmazó gépkatalógusban ugyanis a hazai gyártású gépek 65-70 százalékát nullás korszerűségi mutatóval jelölik. Ez annyit jelent, hogy a százpontos pályázatban eleve tízpontos hátránnyal indul az, aM ezekből a géptípusokból próbál válogatni. „Akadt ugyan, aM korszerűtlennek minősített gépre kért támogatást, de a jellemző az volt, hogy ilyennel nem is pályáztak" - jellemezte a HVG-nek a gazdák reakcióját Bényei Gábor pályázatíró.
A támogatásra pályázó agrártermelők maguk szempontjából logikus viselkedése hatalmas piacvesztést jelent a hazai mezőgépgyártóknak. „Ahelyett, hogy a támogatás révén új megrendelőket szereztünk volna, még korábbi vevőinket is elvesztettük"- méltatlankodott a HVG-nek Csatári Béla, a békési Alkotás Kft. ügyvezető igazgatója. Az évi 100 millió forintos nettó árbevételű, a betakarított termény megtisztítására szolgáló berendezéseket gyártó vállalkozás vezetője méltatlannak érzi gépei besorolását. Példaként azt említi, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan szállít a minőségre kényes IKK. Zrt-nek, amelyik az általa fejlesztett gépbe az Alkotás előtisztítóit és tartályait építi be. „A katalógust az agrártárca Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (MGI) állította össze, anélkül hogy bármilyen információt kért vagy vizsgálódott volna" - mondta Csatári. Márpedig az ő gépei a vevői visszajelzések szerint korszerűek, hatékonyak, alacsony energiafelhasználásúak, a zárt légtechnikának köszönhetően pedig környezetkímélők - állítja. Az idén viszont egyet sem tudtak eladni - Csatári szerint a nullás korszerűségi mutató miatt -, holott az általuk gyártott alkatrészeket a nyugati megrendelők folyamatosan keresik, amiből ő arra következtet, mégiscsak hibás a besorolás.
Csatári panaszt tett az agrártárcánál, az MGI-nél, sőt még a miniszterelnöknél is, de egyelőre keresztet vethet az erre az évre tervezett értékesítéseire. Felülvizsgálati kérelmet beadhat ugyan az MGI-hez, amit hivatalos vizsgálati tesztekkel, vevői elégedettségi mutatókkal és piaci adatokkal is alá kell támasztania, de a gépkatalógus esetleges módosítása csak a következő pályázat során lehet érvényes. Márpedig ilyen az idén már aligha lesz, ha valóban túljegyezték a mostani keretet. Felháborodásával a békési vállalkozó nincs egyedül: a Megosz szintén a gépkatalógus módosítása érdekében levelezik a döntéshozóval, többen pedig a maguk harcát vívják.
„Ennyi gépet nem lehetett egyenként vizsgálni, még csak dokumentációt sem bekérni" - reagált a panaszokra a HVG-nek Hajdú József, az MGI főigazgató-helyettese. Saját termékéről mindenki a legjobbakat mondja - tette hozzá -, az MGI pedig az ott dolgozók tapasztalatai, az általuk ismert piaci visszajelzések alapján sorolta be a 118 ezer gépet. Szempont volt az is, hogy az adott konstrukciót hány éve gyártják, egy harmincéves modell ugyanis - amilyenből Hajdú szerint sok akad a magyar gyártók termékei között - nem lehet korszerű, márpedig az EU azzal a feltétellel járult hozzá a pályázathoz, ha az valóban korszerűsítést jelent.
A módszer persze magában hordozza a tévedés lehetőségét - ismerte el a főigazgató-helyettes, de ezt a következő gépkatalógus összeállításánál igyekeznek korrigálni. Ilyenre már most is volt példa. „Az MGI nem gépeket, hanem gyártókat sorolt be, méghozzá mechanikusan" - értékelte a helyzetet Sándi András, a Mikrotherm Kft ügyvezetője, aki kizártnak tartja, hogy cége mind a 120, katalógusban szereplő terméke nullást kapjon. Menet közben - ritka kivételként – sikerült is elérnie, hogy több gépe jobb besorolást
érjen el. Sándi szerint sántít az a gyakorlat, hogy az 1-es, azaz korszerű besorolású magyar termékek esetében az azokat gyártó cég minden egyes produktuma valóban a jobbik kategóriára érdemes. A címkézett besorolásra szerinte ékes példa, hogy egy neves cég részére általuk több mint húsz éve kifejlesztett anyagmozgató gép most 1-es kategóriába került, miközben egy másik, ugyanerre a géptípusra alkotott, ám saját néven futó, mindössze néhány éves Mikrotherm-konstrukció csupán nullást érdemelt ki.
Sándi szerint ebből a mechanikus módszerből következik a szántóföldi növénytermelés gépeit - összesen mintegy 30-40 ezer eszközt - felölelő statisztikája eredménye: a nyugat-európai és amerikai gépek 90 százaléka, a magyar gyártmányúaknak pedig 35 százaléka korszerű, míg az egykori keleti blokk EU-taggá vált országaiból származó eszközök kivétel nélkül elavultak, hiszen nullás besorolást kaptak.