Zöldár (hvg)

Szélsőséges, időnként egymásnak ellentmondó hírek kísérik a bio-üzemanyagok gyártásának és elterjesztésének hazai terveit. Miközben külföldi befektetők és magyarországi társvállalkozóik egyre-másra jelentenek be nagyra törő beruházási szándékokat, sokan kétségbe vonják a növényi eredetű nafta előnyeit.Mindenekelőtt azért aggódnak, mert a zöldnek mondott üzemanyagok gyártásához is nem kevés fosszilis energiát kell felhasználni.
Magyarország a megújítható energiaforrásokkal kapcsolatos politikájában az Európai Unióhoz igazodik - a maga módján. A brüsszeli követelmény szerint a tagállamoknak 2020-ra 10 százalékra kell növelniük a biokomponensek arányát a közlekedési célú  üzemanyag-felhasználásban,  de  már 2010-ig ajánlatos elérniük az 5,75 százalékot A magyar kormányzat ehhez képest óvatosan csak a 2 százalékos arány elérését célozta meg 2010-re. Az alkalmazott ösztönzők legfontosabbika, hogy - a motorbenzin esetében ez év júliusától, a gázolajnál pedig jövő januártól - 9-11 forintos jövedékiadó-előnyt élveznek azok az üzemanyagok, amelyekbe legalább 4,4 térfogatszázalék erejéig biokomponenseket kevernek.
Csakúgy, mint a világ számos más táján, itthon is kitört a bioetanolláz: csak tavaly több mint húsz bioetanol-üzem létesítését jelentették be különböző beruházók, összesen mintegy másfél milliárd dollár értékben. A beharangozott beruházások működéséhez legalább évi 8,5 millió tonna gabona-alapanyagra lenne szükség, ami hazai fonásból aligha fedezhető - olvasható az Agrárgazdasági Kutatóintézet tanulmányában. Csupán a már működő két náav bioetanol-gyártó (a Győri Szeszgyár és Finomító Rt, illetve az osztrák-brit cukorgyártó Agrana Kft. szabadegyházi üzeme) kapacitásbővítésével el lehetne érni a 2010-re ajánlott 5,75 százalékos uniós bekeverési célértéket - állapítja meg a szóban forgó elemzés.
Mindemellett a Mol Rt - amely a gázolajszűke és a dízelmotoros autók arányának emelkedése miatt elsősorban a biodízelre esküszik - tavaly év elején kiírt beszállítói tendere nyomán hét cég ajánlatát fogadta el: az év végéig közel 200 ezer tonna gyártókapacitás kiépülésével számol. Néhány hete közölték, hogy e program részeként a visontai Mátrai Erőműben az ősszel startol az összesen 5,5 milliárd forintból épülő biodízelüzem. A részben magyar állami érdekeltségű, tavaly alakult Zöldolaj BB Zrt gyártóműve évente 39 ezer tonna repceolajat szállít majd a Mólnak; az évi 120 ezer tonna olajos mag feldolgozásához szükséges repcét többéves szállítási megállapodások alapján hazai termelőktől (pontosabban az őket összefogó agrárintegrátoroktól), valamint Szlovákiából szerzik be. Ami pedig a benzint illeti, abba a Mol már 2005 óta etanolból gyártott etil-tercier-butilétert kever oktánszámnövelő anyagként Bacsur György szóvivő szerint ez év júliusától az olajcég megduplázza, 7,7 százalékra emeli a k útjainál árult benzin etanol tartalmát.

Az eufórikus beruházói érdeklődés annak is tulajdonítható, hogy Magyarország jókora agrártartalékokkal rendelkezik a zöld nafták előállításához. A bioetanol fő hazai alapanyagául szolgáló kukoricából évente 8-9 millió tonnát termesztenek, amiből 2,5 millió torma fordítható energetikai célokra - mondta a HVG-nek Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Ebből a mennyiségből elméletileg 750-800 ezer tonna bioetanol nyerhető. Kormányzati számítások szerint az 5,75 százalékos célérték teljesítéséhez szükséges mezőgazdasági alapanyagnak a bioetanol esetében a négy-nyolcszorosát, a biodízel esetében pedig a 0,6-1,4-szeresét állíthatják elő hazai termelők, azaz Magyarország akár jelentős bioüzemanyag-exportőrré is válhat Ám á fejlesztések (és a növénytermesztők) szempontjából kulcskérdés az ár. Tévhit, hogy a növényi eredetű üzemanyagok gyártása olcsóbb a szénhidrogén-alapúakénál - szögezte le Zsémberi László, a bioetanol-ipar egyik hazai szószólója, a 377 millió ' eurós beruházást ígérő svéd Sekab cég itteni vezetője. Állami támogatás nélkül nem tűnik reálisnak a bioüzemanyagok piaci elterjedése - erősíti meg egy, a kilátásokat elemző kormánydokumentum is. Egyelőre kérdés, hogy a fogyasztók mennyit hajlandók vállalni a tiszta üzemanyag többletterheiből.
Ötszázalékos határig a bioüzemanyagok a motorok átalakítása nélkül belekeverhetők a benzinbe, illetve a gázolajba. Ahhoz azonban, hogy nagyobb arányban adalékolhassák - például az itthon egyelőre csak szabványban szereplő, 85 rész bioeatanolt és 15    . rész benzint tartalmazó E85-ös esetében -, a motorok átalakításra szorulnak (elsősorban az etanol korróziós hatása miatt). A svéd Saab vagy a Ford mindenesetre már ma is kínál olyan típusokat, amelyek bármilyen arányú benzin-bioetanol keverékkel üzemeltethetők. Elterjesztésükhöz az alternatív energia felhasználásában élen járó Svédország mutatja a példát: ott különféle támogatásokkal (adó-visszatérítés, parkolási vagy behajtási kedvezmények, tiszta üzemű városi buszok beszerzésének szubvenciója) ösztönzik a zöld járművek forgalomba állítását.
Ám a bioetanol nem pusztán hajtóanyag-kevergetés, hanem egyfajta modernizációs eszköz is - fogalmaz nagyralátóan Németh Imre. A nagy bioüzemanyag-gyárak mellett a fejlesztés másik irányát - mondja - a mezőgazdasági termelők körében szervezett, kisebb energianövény-feldolgozók jelenthetik, amelyek a megújítható energiaforrások melléktermékeként keletkező úgynevezett szeszmoslékot is feldolgozhatják állati takarmánnyá vagy fűtőanyaggá. Optimizmusához ragaszkodva az államtitkár nem ért egyet a születendő iparág energiamérlegét elparentáló bírálókkal. Mint fogalmaz, csak a
konkrét programok vizsgálata alapján állapítható meg, mennyi fosszilis energiát kell felhasználni a bioüzemanyag alapanyagául szolgáló növény termesztéséhez,
betakarításához, szállításához és feldolgozásához. A pozitív energiamérleg kívánalmát az állami támogatások feltételei között is érvényesítik: a pályázóknak előírják, hogy a befektetett energia nem haladhatja meg a végtermék energiatartalmának 60 százalékát. Az uniós pályázati támogatások részeként - az Új Magyarország fejlesztési terv környezeti és energiafejlesztési operatív programjában - a következő hét év folyamán 10 milliárd forintot szánnak a bioüzemanyag-gyártás támogatására. HEIMER GYÖRGY

Érvek és ellenérvek
„Felszólítom, ne támogassa a bioüzemanyagok arányának 10 százalékra növelésére vonatkozó célkitűzést, s minden lehetséges esetben éljen vétójogával annak érdekében, hogy az EU-n belül megakadályozza az előterjesztés kötelező érvényű végrehajtását" - írta az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek a márciusi uniós energiacsúcs idején a Föld Barátai nevű civilszervezet-csoport, amelynek a Magyar Természetvédők Szövetsége is tagja. A levél számos érvet sorakoztat fel amellett, hogy a bioüzemanyagok nemcsak az éghajlat alakulását és az esőerdőket veszélyeztetik, de végzetes bajokat zúdíthatnak az élelmiszer-biztonságra, az emberi jogok ügyére, a földtulajdonviszonyokra s a biodiverzitás kényes egyensúlyára is.
Ám a szenvedélyes tiltakozás nem tántorította él a brüsszeli döntéshozókat. Az Európai Bizottság szerint a bioüzemanyagok arányának növelése mellett szól, hogy ezzel lazítani lehet a kőolajimport-függőséget, leépíthetők a fölös agrárkészletek, megművelhetők a kihasználatlan földterületek, s végül, de nem utolsósorban megállítható á felmelegedésért felelős szén-dioxid-kibocsátás. Ez utóbbi állítást különösen vitatják szakértői körökben. Rámutatnak, hogy míg a tiszta bioüzem-anyag-felhasználás 17 százalékkal fogná vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, az 5,75 százalékos etanol-benzin keverékkel mindössze 1 százalékos csökkentés érhető el. Egy másik, 2002-es tanulmány arra a megállapításra jut, hogy ha az EU-ban művelés alól kivont összes területet - mintegy 5,6 millió hektárt - bevetnék a legmagasabb hozamú energianövényekkel, mindössze 0,3 százalékkal csökkenne a széndioxid-kibocsátás, elpusztulna viszont sok madár- és rovarfaj, amelyek egyedül e területeknek köszönhetik túlélésüket.
De aggódik az élelmiszeripar is. A brit-holland Unilever óriáscég egyik vezetője, Günther Buck arra figyelmeztette az uniós honatyákat, hogy az energianövények termesztése elveszi a földterületeket az élelmiszer-alapanyagoktól. „Húsz év múlva - fejtegette - 50 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést a Föld szaporodó lakosságának táplálásához. A mezőgazdaság intenzifikálása nélkül további 2,5 milliárd hektár földterületre lesz szükség, ennek kétharmada jelenleg erdő, s mindebbe a bioipar még nincs bekalkulálva." Mások az" élelmiszerárak megugrása miatt aggódnak. Felemlítik, hogy az elmúlt hat évben megkétszereződött az olajos magvak ára, az USA-ban a bioetanol iránti kereslet tíz év óta a legmagasabb szintre verte fel a kukoricaárakat, a készleteket pedig vészesen leapasztotta. Mindezt az magyarázza, hogy az Egyesült Államok már átvette az évente mintegy 16 milliárd liter bioetanolt termelő Brazíliától a világelsőséget, az amerikai kukoricatermelés közel 20 százalékát fordítják e bionafta előállítására.
Hollandiában viszont az Indonéziából nagy mennyiségben importált pálmaolaj okozott botrányt. Kipattant ugyanis, hogy a hágai kormány által szubvencionált biodízel-termeléshez szükséges pálmaolaj szállításához hatalmas területeket hasítanak ki az esőerdőkből, sőt úgy csinálnak helyet a pálmaültetvényeknek, hogy felégetik-lecsapolják a szén-dioxidot megkötő tőzeges területeket. Mindennek következményeként Indonézia - az USA és Kína után - ma évi 2 milliárd tonnával (a globális emisszió 8 százaléka) a Föld harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává vált.
Mindezek ellenére az uniós országok vezetőinek nyilatkozataiból úgy tűnik, a bioüzemanyagok előnyei nagyobb súllyal esnek a latba, mint a hátrányai, és szerintük idővel orvosolhatók a problémák. Így nagy reményeket fűznek a második generációs biohajtóanyaghoz, a biobutanolhoz is, amely egyaránt keverhető benzinhez és gázolajhoz, nagyobb távolságokat lehet vele autózni, s ráadásul az előállítása is hatékonyabb.