Milliós járgány, ezer év erózió egy perc alatt - nagyban játszanak a nemzeti parkokat dúló quadosok. A leépítések miatt kétszáz őrnek kellene megvédenie tőlük az egész országot."Pálya!!!" - harsan fel a figyelmeztető üvöltés, és két másodperc múlva hatalmas porfelhőt verve száguld le a biciklis a meredek ösvényen, fák és kiugró kövek között.
Két óra alatt nyolc terepbringást sikerül megszámolni a budai Tündér-szikla oldalában, a Budai Tájvédelmi Körzetben. Egy átlagos nyári napon bárhol a budai hegyekben megbizonyosodhatunk róla, hogy rengeteg terepbiciklis, terepmotoros és quados használja gyakorlóterepnek a védett területeket. Pedig nem pálya.
Pilis-tető, Budaörsi kopárok, Szénások - a fokozottan védett területek szenvedik el a legnagyobb károkat. Elvileg csak gyalogosan lehet belépni a nemzeti park legszigorúbban védett részeire, mivel a dolomitsziklákon viruló különleges élővilág rendkívül sérülékeny. Néhány centi talaj kialakulásához évszázadokra van szükség, s a lassú folyamat eredményét percek alatt elpusztíthatja egy óvatlan kiránduló.
HARAGOS SIKLÓ
A Budaörsi kopárokon élő haragos siklót máris a kipusztulás fenyegeti - nevét idén tavasszal egy quadellenes rajtaütés fedőnevének választották. A Szénásokon növő sárga virágú, kecses pilisi len egyedül itt található meg az egész világon, ritkasága miatt minden egyes tövét számon tartják. A dolomitgyep azonban a biológusok mellett a terepsportok rajongóinak is kedvenc tájtípusa.
Hasonlóan áldatlan állapotok uralkodnak a Bükk, a Börzsöny és a Mecsek erdei útjain, sőt szervezett túra keretében Kárpátalja hegyeit, köztük a Vereckei-hágót is legyalulhatják az Árpád nyomát motorral kereső magyar turisták. A terepmotorozás nem olcsó szórakozás, hiszen egy quad (négykerekű terepmotor) ára egymilliónál kezdődik, a jobb modellekért több mint hárommilliót is elkérhetnek. A quadra a jelenlegi szabályok szerint nem kell rendszámot rakni, így a természetrongálót hiába is fotózza le a természetvédelmi őr - az arc a bukósisakban felismerhetetlen, a motor azonosíthatatlan. Tettenéréskor a természetvédelmi őröknek valahogy meg kell állítaniuk a motorost, hogy felvegyék az adatait, ráadásul nem kezdhetnek autós üldözésbe, hiszen az még több kárt tenne a védett környezetben. Ilyen körülmények között egy magányos őrnek nincs sok esélye.
ÖSSZEHANGOLT AKCIÓ
"A Pilisben elkaptunk hét kerékpárost és három terepmotorost, a Gerecsében három quadost - sorolja egy nemrégiben végrehajtott, összehangolt akció eredményeit Dobos Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának vezetője. - Összeszedünk legalább 30-40 embert, természetvédelmi őröket, rendőröket, határőröket. Körülzárjuk a területet, és ellenőrző pontokat állítunk fel, ahol igazoltatjuk az összes terepmotorost és biciklist. Általában havonta egyszer szervezünk hasonló megmozdulást egy-egy különösen súlyosan érintett területen, de idén fokoztuk az ellenőrzést: már a kilencedik rajtaütésnél tartunk. A bicskei rendőrkapitánysággal együttműködve sikerült kiszorítanunk a quadosokat a Vértesben a gánti kőbányák területéről, most a Budaörsi kopárokra összpontosítunk."
A nemzeti park 2006-ban 36 szabálysértési ügyet indított terepmotorosok ellen, idén a fokozott ellenőrzésnek köszönhetően fél év alatt már ötvennél tartanak. A károkozóknak így is csak egy töredékét sikerül elkapni, Dobos Antal becslése szerint kevesebb mint tíz százalékát. A quadosok kockázata mégis jelentős: egyszerre háromféle bírságot szabhatnak ki rájuk. A szabálysértési bírság mértéke 10 és 100 ezer forint között mozog, ehhez jön a természetvédelmi, az erdészeti hatóság részéről pedig az erdővédelmi bírság. Az összesített tétel 400 ezer forint körül lehet. Még komolyabb visszatartó erőt jelent, hogy súlyos esetben a járműt is elkobozhatják, vagy korlátozhatják a használatát. A fiatal terepbringások - az okozott kártól függően - megúszhatják 5-10 ezer forintos helyszíni bírsággal, viszont az őrök tapasztalata szerint nagyon gyakori, hogy a srácoknál nincs semmilyen igazolvány, és hamis adatokat diktálnak be. Mivel az akcióban a rendőrség is részt vesz, lebukás esetén hatóság félrevezetése miatt automatikusan megindul az eljárás, ami tovább növeli a bírság nagyságát.
RENDSZÁMOK ÉS ŐRÖK
A természetvédők két alapvető lépést sürgetnek a védett területen történő motorozás visszaszorításáért: szerintük az 50 köbcenti alatti motorkerékpárokra és a quadokra is rendszámot kellene tenni, másfelől pedig a jelenleginél sokkal több legális pályát kellene kijelölni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium május elején bejelentette, hogy törvénymódosítást készítenek elő a rendszám kötelezővé tételéről. Igazi változást azonban csak a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése hozhatna. Sólyom László köztársasági elnök is felhívta a figyelmet májusi őrségi látogatásán, hogy az őrszolgálat a 2006-os két nagy leépítési hullám miatt drámai helyzetbe került. Az őrök létszáma 250 főről 200 alá csökkent, miközben mértéktartó becslések szerint legalább 600 őrre lenne szükség csak az alapfeladatok ellátásához. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1,35 millió hektáros, négy megyére kiterjedő működési területére jelenleg alig 30 természetvédelmi őr jut.
BRUTÁLIS RALI AZ ERDŐBEN
Ötvennél több civilszervezet tiltakozott júniusban az Őrség-rali megrendezése ellen. Az Őrségi Nemzeti Park védett erdeire június 21-23-án harmadszor zúdult volna rá az autóversenyzők áradata. A tiltakozáshoz többek között az Élőlánc Magyarországért, a WWF Magyarország és a Levegő Munkacsoport is csatlakozott. A ralit korábban engedélyezte a nemzeti park igazgatósága, az előző versenyek által okozott természeti károkat látva azonban idén szakhatósági véleményükben nem támogatták a rendezvényt. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ennek ellenére engedélyezte a versenyt. Az ügy végül felkerült a budapesti központi zöldhatósághoz, amely visszavonta az engedélyt.
Az Őrség-rali hallatán adódik a kérdés: mire való és mire nem egy fokozottan védett terület? A zöldek szerint ralizásra semmiképp. "A nemzeti park funkciójával, jogszabályban rögzített feladatával ez a tevékenység ellentétes" - írják. A verseny idegenforgalmi bevételt hoz az érintett településeknek, ugyanakkor brutálisan megzavarja az élővilágot, éppen a fészkelési időszak kellős közepén. Az előző versenyek után a nemzeti park emberei estig hajkurászták az illegális sátorozókat az erdőben, és szedték utánuk a szemetet. Zsuppán András