AZ ENERGIAFŰZ ELLENÁLL AZ IDŐJÁRÁS VISZONTAGSÁGAINAK
és hektáronként akár kétszázezer forint hasznot hoz a termesztőjének.
Mátészalka határában a nagy szélben vígan lengedez az energiafűz.
Ez egy olyan, nemesítés során kifejlesztett fűzfajta, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, jól érzi magát még a gyenge más ipari növényeknek már nem megfelelő - minőségű termőtalajban is. Mivel gyorsan növekszik a fa egy év alatt képes akár két-három
métert is nőni -, a hektáronkénti öt-hatszázezer forintos befektetés már az első évben megtérülhet, a harmadik-negyedik évtől pedig már hektáronként 150-200 ezer forintos haszonnal kecsegtet a nevelése.
Szilágyi János két éve, hatvan hektáron foglalkozik energiafűz termesztésével. Nagyon hálás, hasznos növénynek tartja, bár kétségtelen, hogy az első évben nagyon sok gondozást igényel. Húszcentis ágdarabbal dugványozzák, a kezdetben csak lassan növekedő csemete kézi kapálást, sorközművelést igényel. Év végére viszont már két-három méterre is megnő a talajtól függően akár öthat hajtás is. A második évtől kezdődően vegyszeres gyomirtást nem igényel, mert olyan gyorsan és nagyra nő, hogy beárnyékolja a területet; elnyomja a gyomokat. A betakarításból származó fűzapríték, melynek fűtőértéke a gyengébb minőségű barnaszénével megegyező, a hőerőművekbe kerül. Magyarországon mindössze öt erőmű tudja ezt fogadni, a Szálka Távhő ezek egyike. Itt 2002-ben 370 millió forintos beruházással építették meg a különleges kazánt, hogy kiválthassák a drága gázt.
Farkas Sándor, a Szálka Távhő igazgatója elmondta, hogy 2003 és 2007 között nem tudták maximálisan kihasználni a kazánt, a támogatott gázárral ugyanis versenyképtelenné vált az alternatív energia, ráadásul még tüzelőanyag-ellátási problémáik is voltak. Ez év január 1-jétől viszont ismét kifizetődő lett az olcsó energia forrás használata. Mérsékelt ára, még versenyelőnybe is kerülhetne, ha a környéken termi meg az alapanyagot. Környezetvédelmi előnye is van, mert a fa csak az általa a tenyészidő alatt elnyelt szén-dioxidot tartalmazza, és csak az kerül vissza a légtérbe, amikor eltüzelésekor felszabadul.
Lenti István biológus szerint nemcsak az energiafűz, a többi alternatív energiahordozó is nehezen terjed el, mert a hagyományosnak monopolhelyzete van. Az Európai Unióban az alternatív energia húszszázalékos arányának elérése lenne a cél, ehhez képest Magyarországon most csupán háromszázaléknyi részt képvisel a „zöldenergia". A biológus szerint nagy eredmény volna, ha 2013-ra az unióban vállalt tíz-tizenkét százalékos szintet sikerülne elérni itthon. Ez azért sem tűnik lehetetlennek, mert csak a Szálka Távhőnél hatezer tonna aprítékot tudnának fogadni - ha lenne belőle elegendő. Ehelyett ma nagyobb részben a Romániából importált fabrikettel fűtik a kazánokat.