2008. január 26.
OSTROMLOTT NATURA-TERÜLETEK
A káros hatások által érintett szomszéd települések közvetlenül is felléphetnek jogaik védelmében - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság egy akkumulátorfeldolgozó üzem perében. Összeütközésbe kerülhet-e egymással a környezetvédelem és a természetvédelem? Már a kérdésfelvetés is abszurdnak hangzik, hisz a köznyelv a két fogalmat sokszor szinonimaként használja, a gyakorlatban azonban a legmagasabb jogi fórumokig is eljutó több közigazgatási per zajlik ilyen ügyekben. A Legfelsőbb Bíróság (LB) egyik - még csak szóban kihirdetett - ítélete szakértők szerint precedensértékű.
A tét, némileg leegyszerűsítve, az, hogy két alföldi település, a 2004-ben a legszegényebb magyar községnek minősített hajdú-bihari Vekerd (HVG,. 2006. január 7.) és Zsáka határában, de az előbbi területén felépülhet-e egy akkumulátorbontó üzem, vagy más helyet kellene keresni a veszélyes hulladékot semlegesítő, számos munkahelyet ígérő beruházásnak (HVG, 2003. szeptember 6.). Az ugyanis a magyar természetvédelem jelképének is nevezhető túzok, valamint egy ugyancsak veszélyeztetett élőhelytípus, az úgynevezett pannon sziki gyep károsításával járhat.
„Nyilvánvaló, hogy egy adott természetvédelmi szempontból fontos terület összes gazdája úgy gondolkodik, hogy a terület kismértékű csökkentése, amennyiben neki az gazdasági előnyökkel jár, még megengedhető, a többi tulajdonos pedig természetesen tartsa be szigorúan a természetvédelmi követelményeket. Emiatt, ahogy annak folyamatosan tanúi vagyunk Magyarországon és a környezetpusztításban már előttünk járó „fejlett" országokban, a természeti területek fokozatosan, eltűnnek" - érvelt a felperes Zsáka község az LB-re beadott felülvizsgálati kérelmében. Minderre a zöld ombudsmannak jelölt Fülöp Sándor ügyvéd, az EMLA jogvédő szervezet vezetője (HVG, 2008. január 19.) a felülvizsgálati tárgyaláson perbeszédében nyomatékosan hivatkozott, nem is sikertelenül.
Az LB Buzinkay Zoltán vezette tanácsa az indoklásában kifejtette ugyanis, elsődleges szempont az alternatívák vizsgálata, a beruházást lehetőleg olyan helyen kell végrehajtani, ahol nem érint a Natura 2000 szerinti védett területet. Leszögezte azt is, hogy ilyen eldöntendő természetvédelmi jogvitában a káros hatások által esetleg érintett szomszédos település is közvetlenül felléphet jogai védelmében.
A Natura 2000 viszonylag új fogalom a magyar jogban, az uniós csatlakozás óta azoknak a területeknek a hálózatát jelöli, amelyeket közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok vagy élőhelyek megóvása érdekében választ ki egy-egy állam. A tagállamok területének átlagosan 20 százaléka Natura 2000-es terület Magyarországon ez az arány - mint Magyar Gábor, a környezetvédelmi tárca osztályvezetője a HVG-nek elmondta - egy százalékponttal magasabb, és több mint duplája a belső jog szerinti különböző természetvédelmi célú területekének. Fontos különbség, hogy mind a régi tagállamokban, mind az újonnan csatlakozottak többségében a naturás körzetek főként hegyvidékiek, így különlegességnek számít a viszonylag sok magyar alföldi, gyepes terület. E pusztákon él például az egész uniós túzokállomány legalább fele, s kiemelten támogatott természetvédelmi feladat e madarak védelme.
Nem lehet persze egy ország teljes területének ötödét mindenfajta gazdálkodás alól kivonni. Feltétel viszont, hogy az ne veszélyeztesse a kedvező természetvédelmi helyzetet. Például gyepeken a legeltetést, kaszálást lehet folytatni, legfeljebb azok időpontját kell esetenként a védett madarak fészkelési szokásaihoz igazítani. A korábbi, „szerzett" jogok is meglehetősen erősek. Gáspár Vera, a környezetvédelmi minisztérium jogi szakértője példaként az erdőket említi, amelyek az EU-csatlakozás előtt jogerősen elfogadott üzemtervek kifutásáig művelhetők, és még akkor is ki lehet vágni a fákat, ha naturás erdőrészek esnek áldozatul. Az újabb üzemterveket azonban már csak a természetvédelmi szempontok érvényesítésével lehet elfogadtatni. Előfordul persze, hogy azzal sem törődik senki, mint az elhíresült sajóládi esetben, amikor a védett erdőt néhány év alatt szinte teljesen ellophatták, a maradékot pedig maga az erdészet termeltette ki. Szerencsére már a fordítottjára is akad példa, a Felső-Tisza-vidéken helyi aktivisták meggyőzték a vízügyeseket, hogy ne éljenek az üzemterv adta engedéllyel sem, kíméljék meg a vízparti erdőrészt.
A leggyakoribb érdekütközés, amikor autópályát építenének, bányát nyitnának, vagy akár elektromos légvezetéket állítanának fel. A vekerdihez hasonlóan többször is előfordul azonban, hogy kifejezetten környezetvédő törekvés veszélyeztet naturás fajt vagy élőhelyet. Kiss Csaba, az EMLA munkatársa ilyen paradoxonként említette például a Bakonyban, Hárskútnál tervezett szélerőművet. Környezetvédőként magától értetődően támogatják az alternatív energiatermelést - de inkább természetvédelmileg nem különösen érzékeny helyszíneken.
Az EMLA formai okból vesztésre áll egy furcsa szennyvíztisztítási ügyben. Mártélyról a klóros technológiával tisztított szennyvizet a Darvasszék-Mártély főcsatornába vezetik, és ez olyan területet érint, amely nemcsak naturás védelem alatt áll, de egyúttal tájvédelmi körzet és a költöző madarak megóvását szolgáló ramsaari egyezmény hatálya alá is tartozik. Kézenfekvő megoldás lenne, hogy néhány kilométer hosszú, zárt csőben a Tisza fősodrába vezessék a tisztított szennyvizet, ám ez 40 millió forintos többletköltséggel járna. A közigazgatási eljárás többlépcsős, elkülönül az építés és az üzemeltetés engedélyezése. A Csongrád Megyei Bíróság ítélete szerint a szennyvíztisztító hatását a Natura 2000-es területre nem a korábbi, építési engedélyezési eljárásban lehet vizsgálni, hanem majd az üzemeltetésiben. A tisztítómű így tavaly nyár óta már működik, miközben üzemeltetési engedélye még nincs, az építési engedély viszont a jelenlegi helyzet szerint naturás hivatkozással nem támadható. Persze ez még nem a végső szó a törvényszéki csatában. Ha az EMLA megbízója, Hódmezővásárhely vállalja az újabb fordulót, ez az ügy ugyanúgy az LB-re kerül, mint a vekerdi akkumulátorfeldolgozóé. Amelyben Fülöpék győzelme azért csak viszonylagos, mert mindössze új eljárásra kötelezték a beruházást korábban engedélyező környezetvédelmi főfelügyelőséget, amely az LB iránymutatását figyelembe véve, de akár újból megadhatja hozzájárulását ahhoz az üzemhez, amely feltehetőleg csak romániai használt akkumulátorok behozatalával tudna eredményesen működni. FAHIDI GERGELY
