– A vállalkozói környezetet övező bürokráciát próbáljuk ésszerűsíteni. A minisztériumnak és háttérintézményeinek minden egyes megalkotott agrárjogszabályt át kellett tekintenie abból a szempontból, hogy az érintett gazdálkodóknak a szóban forgó paragrafusok milyen adminisztrációs többletterhet jelentenek, s egyáltalán indokolt-e az adott szabályozás, így készült el egy vitaindítónak alkalmas, 49 pontból álló javaslatcsomag, amit újabb, a gazdálkodóktól származó ötletekkel szeretnénk gyarapítani. A Zöld könyvnek éppen ezért lesz egy újabb, bővített változata, ami a társadalmi konzultáció tapasztalatait tartalmazza azzal céllal, hogy az egyszerűsítések még az idén jogi formát ölthessenek.
Ficsor Ádám hangsúlyozta: az agrártárca eltökélte, hogy egy összefogottabb hivatalt állítson a gazdák mögé. Ezt a törekvést hitelesíti az is, hogy a géptámogatások esetén Magyarország az egyetlen olyan uniós tagország, amelyik a 2007-ben megindított beruházási típusú támogatásokra pénzt fizetett ki. Tavaly decemberben mintegy húszmilliárd forintos forráshoz jutottak a termelők.
- A Zöld könyv azt a szemléletváltozást kívánja kifejezni, hogy a szaktárca és intézményei a mezőgazdasági termelőkkel közösen kívánják a játékszabályokat lefektetni -összegezte a szakállamtitkár.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva Kiss Norbert, az FVM jogi főosztályának vezetője elmondta, hogy az erdőtervezés eredményeként a miniszter rendeletben fogadja el a körzeti erdőtervet, amely az erdőgazdálkodás körzeti szintű keretszámait, a vágásérettségi szakaszokat állapítja meg kötelezően. Ezekhez a keretekhez az erdőrészletek - az erdőgazdálkodási alapegységek - szintjén javaslatokat fogalmaz meg a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységekre. Ez magas szintű állami szolgáltatás, amelynek célja, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit országos szinten összehangolja, de egyúttal az erdőgazdálkodó haszonvételi lehetőségeit is optimalizálja. Amennyiben az erdőgazdálkodók ezt a javaslatot magukra nézve kötelezőnek fogadják el, a körzeti erdőterv erdőrészlet-szintű előírásainak kivonata a továbbiakban a gazdálkodó üzemtervének minősül. Amennyiben a magánerdő-gazdálkodó az erdőtervi javaslatokkal nem ért egyet, saját üzemtervet készíthet és az erdészeti hatóság a szakhatóságok bevonásával csak ebben az esetben folytat le érdemi vizsgálaton alapuló hatósági eljárást.
A legtöbb kérdés és javaslat egyébként az ingatlan-nyilvántartással, földhasználattal kapcsolatosan hangzott el.
Egy felszólaló azt ajánlotta, hogy a „gazdátlan" földeket -ahol az örökösök már évtizedekkel ezelőtt elhunytak - a Nemzeti Földalap, pontosabban a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vegye használatba, és írjon ki pályázatot hasznosításukra, így a gazdálkodók bejegyezhetnék ezeket a szétszórt, többnyire kis kiterjedésű területeket, és jogszerűen művelhetnék azokat. Ficsor Ádám megígérte, hogy a javaslatot továbbítja a társaság felügyeletét ellátó pénzügyi tárcának.
Az ingatlan-nyilvántartási anomáliákkal összefüggésben elhangzott, hogy a közjegyzőknek kötelező csatlakozni a TakarNet hálózathoz, s egy hagyatéki leltárt a közjegyző akár úgy is elkészíthet, hogy az elhunyt nevén országos lekérdezést kér. Más kérdés, hogy az örökösök nem akarják végigvinni az eljárást, mert a hagyatéki tárgyalás költséges.
Többen jelezték, hogy a gazdálkodási napló kitöltése túl bonyolult, amire azt a választ kapták, hogy a naplót 2009-ben tovább egyszerűsítik, de a Zöld könyv 35. pontja is ezzel a tárgykörrel foglalkozik.
Egy gazdálkodó kifogásolta, hogy a falugazdászok a körzeti központokban dolgoznak, így nehezen elérhetők. Szerinte a folyamatos információ egyik forrása volt korábban a falugazdász hálózat, amelynek a gazdákkal való kapcsolata mára meglazult, ezért nem szabadna tovább csökkenteni a hálózat létszámát. Ugyanő bírálta, hogy az erdőfelügyelőket más igazgatási területek ellenőrzésére késztették, helyettesítésüket nem lehetett megoldani, túlóráikat nem fizették ki. Arra is felhívta figyelmet, hogy az erdőfelügyelők által használt terepjárók elöregedtek, tönkrementek, így a szakemberek nehezen vagy egyáltalán nem jutnak el a gazdálkodókhoz. A falugazdász témakört érintve Ficsor Ádám hangsúlyozta, hogy a hálózat megőrizte működőképességét, kiépülőben van az agrárkamarai ügyfélszolgálati rendszer valamint a területi szaktanácsadási központok kiválasztása és finanszírozása, közel ezer tanácsadóval. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban az agrárközigazgatásban következett be a legnagyobb átszervezés, bár a modernizáció áldozatokkal járt, több ezerrel csökkent az agrárigazgatásban dolgozók létszáma! A támogatásokról szólva kifejtette, hogy a minisztérium világos preferenciát állított fel jövedelmezőségi viszonyok, foglalkoztatási potenciál alapján. Első helyen az állattartás, a másodikon a kertészet áll, amit a szántóföldi növénytermesztés követ. Ennek megfelelően az idei év a nagy állattartó pályázatok végrehajtásának, az új pályázatok vonatkozásában pedig a kertészet éve lesz. Valkó Béla
A TakarNet - Földhivatali Információs Rendszer adat lap-oldalain hivatalos tájékoztatást ad a földügyi szakág felépítéséről, fejlesztésekről, a földhivatalok feladatairól, elérhetőségükről, a különböző típusú földhivatali adatszolgáltatásokról és az ügyintézés menetéről. Az elektronikus tulajdoni lap másolat szolgáltatás bevezetését, vagyis a TakarNet rendszer éles üzembe helyezését követően, a regisztrált felhasználók a honlapon keresztül belépve is igénybe vehetik a csak számukra elérhető
online földhivatali szolgáltatásokat.