Az elsivatagosodás az ország ezektől délre, illetve dél-nyugatra fekvő területeit fenyegeti leginkább, így a Tibeti-fennsíkot és Belső-Mongólia déli övezetét, le egészen a Sárga-folyóig. A terméketlen homok ma már a hatalmas ázsiai ország ötödét uralja. Ha fölkapja a szél, olykor ezer kilométerre is magával ragadja. Egy-egy erősebb homokvihar hatása nemcsak Pekingben, hanem Dél-Koreában, sőt Japánban is érezhető. Az évtizedeken át folytatott erdőirtás és túllegeltetés üt vissza most. S noha az ország dollármilliárdokat költ a fásításra, a folyamat megállíthatatlannak látszik. Pedig az állam minden munkára fogható embert kötelezett arra, hogy évente legalább öt fát elültessen. S bár az utóbbi években telepített fasorok hossza már a Nagy Fal hosszát is eléri, az ültetvények igen foghíjasak, mert a talajban már nincs elég nedvesség, rendszeres öntözésükről pedig képtelenek gondoskodni.
2008. február 8. - Kína nagy sivatagjai, az ország észak-keleti részén fekvő Takla-Makán, illetve a mongol–kínai határ mentén elterülő Góbi egyre inkább kinövik magukat.