EXPOUTIKUSOK AZ ÖKOENERGIA-BIZNISZBEN
A megújuló energiaforrások kiaknázása á jövő biznisze - e tételt látszik alátámasztani, hogy a zöld húsosfazék körül egyre több expolitikus, volt állami főtisztviselő bukkan fel.
Medgyesegyháza nem akar szalmaerőművet - ez a végeredménye annak a népszavazásnak, amelyet vasárnap tartottak a dinnyetermesztéséről híres békési településen, ahol a szavazók több mint 70 százaléka elvetette azt a tervet, hogy az 55 millió forintos törzstőkéjű Medgyesi Hőerőmű Kft. mintegy 30 milliárd forintos beruházással 50 megawattos szalmatüzelésű erőművet építsen.
Aláírásgyűjtésbe fogtak az agrártermelők, pontosabban a borászok Szerencsen az ott létesülő hasonló teljesítményű szalmaerőmű ellen, igaz, a szerencsi erőmű beruházója, a 2,2 milliárd forint alaptőkéjű BHD Hőerőmű Zrt. a szakhatósági engedélyek birtokában már meg is kezdte az építkezést (HVG, 2007. november 10.). A Medgyesi Hőerőmű Kft. és a BHD Zrt. valójában ugyanazon Intertraverz-cégcsoport tagja, amelynek létrehozója Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának egykori vezetője. A politikától visszavonult Hujber a HVG kérdésére elmondta: cégcsoportjuknak országosan nem kevesebb, mint tíz szalmatüzelésű erőmű létesítését célzó projektje van az előkészület különböző fázisában. A cégcsoport egyébként állítólag szivattyús tározók létesítése iránt is érdeklődik. A vállalkozó úgy számol, a viták legfeljebb néhány hónap késedelmet jelentenek a 2010-re átadni tervezett szerencsi erőmű esetén, arra a kérdésre pedig, hogy mennyire jó üzlet a szalmaerőmű, úgy válaszolt, számításaik szerint szűk tíz év alatt megtérülhet a beruházás.
Az alternatívenergia-bizniszben, úgy tűnik, nagy pénz van. „A mezőgazdasági termékek, melléktermékek felhasználásával történő energiatermelés nem csupán azért jó üzlet, mert az állam kötelező átvételt biztosít a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiára, hanem azért is, mert az ilyen beruházást közvetve nagy összegű pályázatok is támogatják" - mondta a HVG érdeklődésére Grabner Péter, a Magyar Energiahivatal osztályvezetője, utalva arra, hogy a földművelési tárca nagy erőkkel támogatja például az energianövények termesztését.
A szél azonban, úgy tűnik, továbbra is slágercikk. Tavaly kora tavasszal kezdett működni például 3 millió forint törzstőkével a Széltechnológia és Energiatudomány Kft., amelynek két alapítója Kőrösi Imre volt MDF-képviselő és Kozenkay Jenő, a nyolcvanas évek közepéig a Belügyminisztérium III./II. főcsoportfőnökség munkatársa, utóbb az Aerocaritas légimentő-szolgálat vezetője, akik 2006-ban a Polgárok és Polgármesterek Szövetsége az Élhető Magyarországért nevű párt alapítóiként igyekeztek bekerülni a parlamentbe. Széltechnológiában és energiatudományban azonban a jelek szerint sikeresebbek. Kft-jük - amely tavaly tízéves jogot szerzett egy szabadalmaztatott szélerőgépfajta forgalmazására és építésére - mindenfajta látható működés nélkül, egy, alighanem jól beárazott apport formájában érkezett tőkeinjekció révén nem kevesebb, mint 10 milliárd forintra emelte törzstőkéjét.
Az ökoenergia-üzletbe való látványos betörést azonban gyakran hosszú előkészítés előzi meg. Egyelőre - állítólag - nem rukkolt elő engedélyezési kérelemmel a Medgyessy Péter exminiszterelnök 10 százalékos tulajdonában lévő - 100 millió forint alaptőkéjű és tavaly részvénytársasággá alakult - Zempléni Villamosenergia-termelő Zrt. (HVG, 2007. szeptember 29,). A cégről egyelőre azt sem tudni, a „Hujber-vonalat", vagyis az altematívenergia-termelést kívánja-e követni, vagy egy másik baloldali politikusét, a ma a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot vezető Kapolyi Lászlóét, aki System Consulting és Kárpát Energo nevű cégei révén a hagyományosenergia-kereskedelem egyik legnagyobb mogulja. Egyes hírek szerint a ZVT Zrt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Károlyfalván tervez beruházást, alighanem társvállalkozóként, saját nevében ugyanis ez idáig nem adott be erőmű-létesítési engedélyt.
A közvetlen előkészületeknél tart a My-Tech Invest Kft. ahhoz, hogy tervei szerint az idén megkezdje Szolnokon egy biomassza-erőmű építését. A 3 millió forint törzstőkéjű lengyel-magyar My-Tech Invest egyik ügyvezetője, továbbá a magyar anyacég, a My-Tech Bioenergetikai Kutató, Fejlesztő Kft. résztulajdonosa, Hevesi Tóth Ferenc szintén az állami szektorból jött: ő tábornoki rendfokozattal 1996 és 1998 között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója volt. Szintén a titkosszolgálatoktól érkezett a vállalkozói szférába Földi László egykori hírszerzőtiszt, aki üzletemberi tevékenységét az Orbán-kormány „udvari biztonsági cégénél", a Defend Kft-nél kezdte tulajdonosügyvezetőként. Rövid politikai kitérő után (a 2006-os választások előtt ő volt az MDF kampánykoordinátora) tavalyelőtt jutott el a zöldenergia-üzletig, azáltal, hogy gyakorlatilag feltámasztotta Morvai Ferenc kazánbirodalmát (HVG, 2007. március 31.). Az MKM Bioenergia-szolgáltató Zrt. tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat is ellátó Földi és egy meglehetősen titokzatos londoni bejegyzésű cég, a CCE Airport Development Ltd. Fő profiljuk a lágy és fás szárú energianövények, illetve a biomassza energetikai célú eltüzeléséhez való, maximálisan 5 megawattos kazánok gyártása és forgalmazása, ami - a rendelkezésre álló 2006-os adatok szerint - már az MKM Bioenergia Zrt megalakulását követő negyedévben 13 millió forint nyereséget hozott.
Jól megy az üzlet a főként kártevőirtással és környezetvédelmi kármentesítéssel foglalkozó, 2004-ben egyesüléssel létrejött Corax-Bioner Zrt-nek is, amely a 2005-ös 8 millió forint után 2006-ban 109 millió forintra növelte mérleg szerinti eredményét. A cég igazgatósági elnöke Nagy Imre, a KISZ központi bizottságának volt első titkára, akinek érdekeltségébe tartozik a Corax-Bioner többségi tulajdonosa, a Caola-Alfa Zrt. (az egykori ifjúsági vezető vállalkozói karrierjének egyébként éppen a Caola privatizációja adott lökést). A cégben felügyelőbizottsági tagként feltűnik egy másik volt ifjúsági vezető is, a ma az MSZP színeiben politizáló Varga László egykori úttörő-szövetségi főtitkár. A cég egy-két éve kóstolt bele a bioenergia-üzletbe, és rögtön jó nagyot harapott: a Corax-Bioner Zrt. részvételével létrejött konzorciumok - mint ezt akkoriban az index.hu megírta - összesen több mint 2 milliárd forint állami pályázati pénzhez jutottak a bioenergetikai kutatásokra, nem hiába: a konzorcium egy másik tagja, a makói Németh Sándor nevével fémjelzett tollfeldolgozó vállalkozás azóta már fel is építette a bioenergia-centrumát a Csongrád megyei Klára-falván. Számos cég működését hallgatás övezi, bár kérdés, hogy ez erőgyűjtést vagy tetsz-halotti állapotot jelent-e. Bár nem politikus, mégiscsak politikaközeli vállalkozó a magyarországi Gripen-beszerzések lobbistájaként is emlegetett osztrák Alfons Mensdorff-Pouilly gróf. Az ő neve fémjelzi a 2003-ban alapított, jelenleg osztrák szakmai befektetők és Mendsdorff-Pouilly tanácsadó cége, az M. P. A. tulajdonában lévő 10,5 millió forintos Pannónia Szél Kft-t. A cég - amelynek alapítója volt egyébként egy másik nemesi leszármazott, Batthyány Benedek is - a Vas megyei, Ostffyasszonyfán kívánt szélerőművet létesíteni. Ezt végül úgy látták megvalósíthatónak, hogy felvásároljak a konkurenciát, vagyis 2006-ban megvették a német és magyar magánszemélyek által már korábban ugyanoda engedélyért folyamodó Windpower Hungária Kft-t.
Nem sok nyoma van egy másik öko-energetikai vállalkozás tevékenységének,
amely állítólag a Pest megyei Versegen kívánt geotermikus erőművet létrehozni.
A Magyar Állami Földtani Intézet 2005-ös beszámolója mindenesetre tartalmaz
utalást arra, hogy a Green Synergy Zrt. megbízására végeztek ilyen munkát. A
két éve alapított Green Synergy Környezetvédelmi Befektető Zrt. ma 280 millió forint alaptőkével működik, és egyik tulajdonosa Pongrácz Antal, aki a rendszerváltás előtt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettese, utána a Szerencsejáték Rt. és a Malév vezérigazgatója, majd az OTP vezérigazgató-helyettese volt. A cég felügyelőbizottságának egyik tagja Etey Ferenc volt közlönykiadó-vezető, aki a Miniszterelnöki Hivatalnál a párt- és munkásőringatlanok, majd az állami üdülők felelőse volt, történetesen éppen akkor, amikor Gyurcsány Ferenc egyik cége hozzájutott a balatonőszödi ingatlanhoz. A Green Synergy mint befektető cég, úgy tűnik, a háttérben tevékenykedik: hozzáférhető mérlege nincs, a székhelyként megadott budai irodaházban
nem ismerik a cégnevet, két, egyébként szintén budapesti fióktelepén pedig nincs
fellelhető telefonszámuk. Igaz, ezen címek közül az egyik a Duna-parti Gresham-palotáé. TÖMÖRY ÁKOS